Törvénymódosítással javítaná az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége elleni védekezést – olvasható az Országgyűlés honlapján közzétett dokumentumban.
Az indoklás szerint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a növény-egészségügyi zárlati intézkedés esetén a termelő nem jogosult kárpótlásra, ha nem vállalja a kártalanítás feltételeként meghatározott valamely kötelezettség teljesítését.
A módosítás rendezi többek között azt a helyzetet is, amikor az azonnali végrehajthatóság feltételei fennállnak, és a hegybírónak nem szükséges megvárnia a közérdekű védekezés elrendeléséhez szükséges 60 napot.
A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosítása bevezeti az egyéb szőlő fogalmát, a szőlőfélék családjának sok faja és alfaja ugyanis mind táptalaja lehet a károsítónak, folyamatos és súlyos növényegészségügyi kockázatot jelentve a borszőlőre. Az egyéb szőlőre vonatkozóan a rendeltetésének megfelelő művelési kötelezettséget is előírnak, ami megköveteli a szőlő aranyszínű sárgaság kialakulása elleni védekezést vagy a kialakult szőlőbetegség terjedésének megakadályozását.
A törvényjavaslat általános vitáját szerdára virradó éjszaka tartották az Országgyűlésben.
Az előterjesztő képviseletében Árvay Nikolett, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a magyar szőlő- és borágazat legsúlyosabb kihívásának ellenőrzés alatt tartását teszi hatékonyabbá a javaslat.
Elmondta: a fertőzés következtében jelentősen csökkenhet a termés, végül akár az ültetvény 80-100 százaléka is megfertőződhet, kipusztulhat az Európában őshonos, de egy invazív faj elterjedésével gyors terjedésnek indult betegség elterjedése miatt.
Az államtitkár jelezte: a módosítás joghézagot szüntet meg, azonos szabályokat vezetve be minden szőlőfajta művelésére, ezzel is segítve a védekezést.
Bihari Zoltán (Tisza) arról beszélt: egy egész ágazat és az általa képviselt hagyomány túlélése a tét, mert a kórokozó a szőlőtőkékre halálos veszélyt jelent, végsősoron a teljes ültetvény kipusztulását okozza és ellene jelenleg nem ismert vegyszeres védekezési mód.
Mint mondta: a betegség hatása csak a 19. században pusztító filoxéráéhoz mérhető, a végső kérdés pedig az, lesznek-e egyáltalán borvidékeink, beszélhetünk-e a jövőben borkultúráról.
Gyógyíthatatlan betegség esetében csak a megelőzés jöhet szóba – mondta Bihari Zoltán, jelezve, ebben az esetben éppen erről szól a törvényjavaslat, amelyhez képviselőtársai támogatását kérte.
Papp Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta: a kór elleni védekezés nem pártpolitikai kérdés, így konszenzussal, konstruktív együttműködésben fogadható el a törvényjavaslat, amely a hazai szőlészetet, borászatot, borvidékeket megmenteni hivatott.
Mint mondta, a betegség terjedése a hazai bor exportképességét, a magyar gasztronómiát és települések meghatározó arculatát is érinti. Felvetette, nemcsak az a kérdés, hogyan lehet újratelepíteni a kipusztult ültetvényeket és miként lehet visszaszerezni a jelenleg meglévő, de a betegség miatt elvesző piacokat.
A képviselő a veszélyek garantált és hosszú távú monitorozásának fontosságára is felhívta a figyelmet.
Juhász Hajnalka (KDNP) azt mondta: az egyéb szőlő fogalmának bevezetésével az intézkedések számos olyan tulajdonost is érinthetnek, akiknek csak néhány szőlőtőkéjük van, és nem szereznek tudomást az ágazati hirdetményekről, így könnyen mulasztásba kerülhetnek.
Ezért edukációt és országos központilag koordinált kampányt sürgetett annak érdekében, hogy mindenki felé jelezzék a helyzet súlyosságát.
Dócs Dávid (Mi Hazánk) kiemelte: a magyar bor és a szőlő évszázados hagyományra tekint vissza, és a probléma mind a 22 borvidéket érinti.
A legnagyobb gócpontok az évtizedek óta elhanyagolt szőlőterületek, amelyeknek a számát csökkenteni kell – hangoztatta.
Ujvári Szilvia (Tisza) azt mondta: 2013 augusztusában regisztrálták először a szőlő aranyszínű sárgaságának kórokozóját, mára mind a huszonkét borvidék érintett. Ez azt mutatja, hogy az előző kormány intézkedései nem voltak elégségesek – jelentette ki.
A kormánypárti képviselő szerint fennáll annak a veszélye, hogy „eltűnhetnek a borvidékeink, eltűnhetnek boraink”.
(Forrás: MTI, fotó: Szigetváry Zsolt)
