Négy 80 Pincészet, Badacsony

2025 novemberében immár negyedszer rendeztük meg az Ősszel is Balaton sétáló borkóstolót és mesterkurzust Balatonalmádiban. A megjelent borászatok mindegyikét megkérdeztük aktuális gondjaikról. A riportok folyamatosan közreadásra kerülnek lapunk online fórumában. Az alábbiakban egy badacsonyi kisbirtokot mutatunk be.

Egy családi kisbirtok, a Barcza családé, akik megörököltek egy problémáktól nem mentes, de eredendően kitűnő termőhelyi adottságokkal bíró, délre néző ültetvényt, az egykori badacsonyi Bormúzeum szomszédságában. Még az állami gazdasági időkben a terület előkészítése során a négy hektáros területről ledózerolták a termőréteget, majd a telepítések 4 méter 80 centiméteres sortávval történtek, 20 fokos meredekségű lejtőn! Többek között e termőhelyet tudhatja magáénak a család, s ezért is választották a kissé szokatlan Négy 80 nevet. Az aktuális kihívásokról Barcza Ákos nyilatkozott.

Az aranyszínű sárgaság hogyan érinti Önöket?

2013-ban, amikor Badacsonyban megjelent e kór, mi mindjárt a magterületbe kerültünk. Termőhelyünk a Kutatóintézet mellett van, így több éven keresztül szigorú ellenőrzések történtek. Az előírásoknak teljes mértékben eleget tettünk, de csak néhány tőkénket kellett kivágnunk. Az idén 7 hektáros területünkön – Szürkebarát és Rajnai rizling fajtákból – összesen 41 tőkénktől kellett megválnunk. Felelősséggel kijelenthetjük, hogy az előírások szigorú betartása mellett a kórt kordában tudtuk tartani!

A klímaváltozás, a szárazság brutálisan érintett bennünket, annak ellenére, hogy egyébként is visszafogott terheléssel dolgozunk. Normális évben 40-45 mázsa a hektáronkénti termésünk, ez idén 20 mázsára redukálódott! Egy szóval jellemezve: ez tragédia. Fajtaváltásban, újratelepítésben, átoltásban sem reménykedhetünk, mert a speciális talajadottságaink, a meredek dőlésszög a száraz tavaszokkal, nyárral társulva lehetetlenné tette a gyökeres oltványaink eredését, átoltásaink sikerességét.

A kékszőlő jelentőségének változását Önök hogyan ítélik meg?

Négy éve telepítettünk Kadarkát. Nagyon szeretjük ezt a fajtát, de nem tudom, hogy a kékszőlő e területeken hozhat-e valamilyen pozitív változást. Ugyanúgy problémás lehet, mint a fehérek. Én inkább hiszek a badacsonyi fajtákban, a Zeuszban, Vulcanusban, Rózsakőben, ugyanis mindegyik jól megtartja a savakat! Rossz évjáratban is lehet belőlük minőségi borokat is készíteni. Ezért inkább a fehérboroknál maradunk. Ha pedig itt–ott vörösborokat is kínálnak a pincékben, nem követnek el bűnt, ettől nem leszünk a következő Villány. Badacsony egyébként a filoxéra vész előtt jelentős mennyiségű vörösbort is termelt. A járvány után viszont központi akarattal fehérborossá tették. Amit a termőhely, talaj, éghajlat lehetővé tesz, azt kell rugalmasan a jövőben is elfogadnunk.

(Fotó: Jandó Zsuzsa, az interjút készítette: Tóth László)