Az Év Bortermelője Magyarországon díj átadóján lapunk főszerkesztője, Bozzai Zsófia kérdezte a nyertest, Lamport Józsefet.
Számítottál erre a díjra?
Mivel negyedik alkalommal vagyok itt, titkon számítottam rá. De ahogy a díj átvételekor is elmondtam, ma nem az a borász nyerte meg a díjat, akire én szavaztam, Vesztergombi Csaba, hanem az a borász, akire ő leadta a szavazatát. Mi annak idején, négy éve is együtt indultunk, azóta egymásra szavaztunk. Ezzel szeretném eloszlatni a szakmai, borvidéki ellentmondásokat, amelyek gyakran felmerülnek.
A Bikavér terén vannak szakmai vitáitok Csabival?
Nincsenek vitáink, mindenki a maga útját járja. De a díjra visszatérve természetesen nagyon boldog vagyok. Az előbb kérdezték tőlem, hogy mennyire tartom fontosnak ezt a díjat, és nagyon könnyű erre válaszolni: a legnagyobbnak tartom, és úgy gondolom, hogy a szakma is annak tartja. Hogy ez nekem most megadatott, ez nagyon boldoggá tesz. Mindenhova jó helyre került volna, de az én életemben ez egy mérföldkő.
Valami változni fog ezután?
Nem gondolom, hogy bármi változni fog. 21 éve vagyok a Thummerer Pince főborásza, és ha visszagondolunk Thummerer Vilmos 1995-ös Év Bortermelője díjára, akkor pont 30 év után jut vissza hozzánk ez az elismerés. Ez óriási felelősséggel is jár, így tekintek a díjra. Meg kell felelnem annak a bizalomnak, amivel ezt megszavazták számomra, és azt a szellemiséget szeretném továbbvinni, amit a Thummerer Pince mindig is képviselt.
A 2025-ös évjárat milyen lett?
Tipikus évjáratnak tartom, az alacsony termésmennyiség nagy minőséggel párosul. Mi jóval kevesebbet szüreteltünk, mint más években szoktunk, de kárpótol minket a minőség, és kifejezetten várom, amikor ezeket a borokat érlelni fogjuk. Elsősorban a vöröseket, de a fehérek is nagyon szépek. Azt gondolom, hogy komoly, nagy borok tudnak majd születni ebből az évjáratból.
A fitoplazma ellen hogyan tudtok védekezni?
Ez nem újkeletű történet, csak hozzánk most ért el. Vannak olyan országok, borvidékek, ahol ezen már átestek. Mi is ugyanazokat a lépéseket fogjuk megtenni a szükséges időben, amiket tőlünk nyugatabbra, délebbre lévő országok. És amikor kapunk a természettől egy feladatot – a borászok szinte minden évben kapnak valamit -, akkor sok esetben a természettől kapjuk a megoldást is. Ha például az előttünk álló tél megfelelően kemény tél lenne, akkor az nagyon megkönnyítené a vegetációs ciklusban elvégzendő védekezési munkát. Nem fogunk kétségbe esni.
