A hazai borász szakma legmagasabb elismerése az Év Bortermelője díj, amit a Magyar Bor Akadémia kétfordulós szavazást követően ad át az arra érdemesnek talált jelöltnek. A Magyar Bor Akadémia 2007.-ben tette lehetővé első ízben, hogy az akadémiai tagok, akiktől az eredmény függ, egy ünnepi borkóstolón végigkóstolhassák a legjobb öt jelölt borait a végső döntésük meghozatala előtt. Az idei év során a Gundel étterem Erzsébet terme adott otthont a rendezvénynek.
Nyitrainé dr. Sárdy Diána, a Magyar Bor Akadémia elnöke Günzer Tamás és id. Szentpéteri Attila társaságában (fotó Szőts László)
A „Borest a Borakadémián” rendezvény keretein belül az idei Év Bortermelője választás 5 jelöltje mutatkozott be. Ezen túlmenően sor került az újonnan felvett tagok okleveleinek átadására is. A XIX. Csávossy György Kárpát-medencei Borverseny eredményeit Balla Géza, a Magyar Bor Akadémia elnökségi tagja értékelte. Kiemelte, hogy szignifikáns minőségi emelkedést mutatott az idei seregszemle, ami az aranyérmek számának jelentős megugrásában is érzékelhető volt. A résztvevőket Nyitrainé dr. Sárdy Diána intézetigazgató asszony (MATE Szőlészeti és Borászati Intézet), a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntötte, és átadta az okleveleket az új tagoknak. Ezután került sor az idei Év Bortermelője díj aspiránsainak bemutatására.
Balla Géza, a Magyar Bor Akadémia elnökségi tagja ismerteti a XIX. Csávossy György Kárpát-medencei Borverseny eredményeit (fotó Szőts László)
Az Év Bortermelője díj a díjazott bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért adományozható. Ez tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés. A díjat Év Bortermelője elnevezéssel 1991-ben adták át először azzal a szándékkal, hogy elismerje egy hazai borász kimagasló szakmai teljesítményét, többéves munkáját. Az állandó kiváló minőségen kívül számítanak a borversenyen elért eredmények, a marketing, a külcsín és a belbecs, a szerethetőség, a borászat iránt keltetett szimpátia és nem utolsó sorban a borász személye.
Az öt aspiráns bemutatkozója (fotó Szőts László)
Az első-fordulós szavazatok alapján az idei Évi Bortermelője a Gere Zsolt (Villányi borvidék), Ipacs Szabó István (Villányi borvidék), Lamport József (Egri borvidék), ifj. Szentpéteri Attila (Kunsági borvidék), Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék) által alkotott ötösből fog kikerülni. A Borest során a jelölteket kisfilmek mutatták be, míg ők maguk Kovács Zita (Sol Montis Borászat) által moderált társalgás során beszéltek önmagukról, boraikról, valamint az aktuális évjáratról.
Az Év Bortermelője Magyarországon 2025 jelöltjei:
Gere Zsolt – Villányi borvidék
A családi vállalkozás évtizedek óta szőlőtermesztéssel és feldolgozással foglalkozik Magyarország legdélebbi és egyben legnépszerűbb borvidékén, a Villányi borvidéken. Az első saját palackozású borukat 1988-ban hozták forgalomba, jelenleg 35 hektáron gazdálkodnak. A minőség elkötelezettjeként kizárólag palackozott borok előállításával foglalkoznak. Boraik 2006 óta az egész borvidékre kiterjedő eredetvédelmi rendszer keretében kerülnek forgalomba ( DHC Villány ).
„Munkánk során mindenekelőtt a terroir jegyek megőrzését tartjuk szem előtt a tradicionális borkészítéssel karöltve. Különösen fontos célkitűzés borászatunk számára a magyar fajták megőrzésének és népszerűsítésének kérdése is. Célunk mindenekelőtt palackba zárni Villány egyedi adottságait és hangulatát.”
Ipacs Szabó István – Villányi borvidék
Alföldi születésűként lenyűgözi a szőlőhegyekről nyíló végtelen panoráma. Több kalandos fordulat után jutott vissza a szőlőhöz, borhoz. Még szerencse, mert ha a szőlész-borász szakmérnöki képzés kimarad az életéből, felejthetetlen évekkel és máig tartó barátságokkal lenne kevesebb. Külföldi vándoréveinek egy kihagyhatatlan lehetőség vetett véget, a 99-es szürettel érkezett Villányba, és 2021-ig volt a Vylyan Pincészet főborásza. Nem csupán a birtok teendői foglalták le, örök kíváncsiság hajtja, így szakmai tanácsadással is foglalkozik, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borászatát irányítja és tevékenyen részt vesz a Villányi borvidék életében. Fontosnak tartja, hogy a szőlő világába bevonja a gyerekeit is, nem csak a szakmai tudást, hanem a kétkezi munka becsületét is átadni nekik.
Lamport József – Egri borvidék
A Kertészeti Egyetem elvégzése után a Törleynél dolgozott az ország több helyén termett vörösborokkal. Ő az egykori és a mai bikavérek közötti különbség lényegét ugyanabban a szemléletbeli különbségben látja, ami a többi minőségi vörösbornál is megfigyelhető: a terméskorlátozás, a magas minőségű, érett alapanyag szüretelése, majd a pincében a technológiai fegyelem. 2004 óta dolgozik a Thummerer Pincészetnél, azonban a szakma iránti szeretete már egészen gyermekkora óta jelen van, hiszen édesanyja példáját követve egyenes út vezetett számára a borászat felé. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak a megalkotási folyamatából is kivette részét, valamint szakmai elkötelezettségét bizonyítja az a számos hazai és nemzetközi elismerés, melyhez hozzásegítette szakértelmével a borászatot.
Ifj. Szentpéteri Attila – Kunsági borvidék
A Kunsági borvidéken 50 hektáron, 20 fajta szőlőből 200 000 palack bort termel harmadik generációs borászként. A borász végzettségű élelmiszeripari szakmérnöknek még a nagyapja kezdte a szőlőtermesztést és a borkészítést évtizedekkel ezelőtt néhány tőke Kadarkával. Kiskőrös külföldön és belföldön egyik legismertebb borászatát a Szentpéteri család alapította a rendszerváltás idején. ifjabb Szentpéteri Attila előtt ott volt a szülő és a nagyszülő példája, nem is volt kérdéses, hogy az általános iskola elvégzése után a budafoki Soós István Szakközépiskolában tanulja ki a hivatás fogásait. Ezt követően a Corvinus Egyetem Élelmiszer Mérnöki Karon borászként végzett, a pezsgő készítésből írta a szakdolgozatát. Lesz kinek továbbadnia a stafétát, hiszen két gyermek: Izabella és Vince büszke édesapja.
Vesztergombi Csaba – Szekszárdi borvidék
„Szerintem a Kerékhegynél jobb, komolyabb terület nincs Szekszárdon. Persze mindenki a magáét dicséri, de azt gondolom, hogy ez a terület Szekszárd szíve. Szinte akármelyik völgyön indulunk el felfelé, az mind ide vezet. Jöhetünk az Iván-völgyből, Hidaspetréről, vagy a város felől a Porkoláb-völgy felől, itt kötünk ki. Olyan ez, mint a szívcsakra, ami úgy hálózza be a környezetét, mint a szívből kiágazó vérerek. Egy gyönyörű fennsík, nem meredek fekvés, ahol egyébként a borvidék legmagasabb pontja is található. Itt mindig mozog a levegő, ezért az itteni szőlő sokkal kevésbé fogékony a betegségekre. Cukorfokban is 1-2 fokkal magasabb az átlagosnál az innen szüretelt szőlő, köszönhetően a borvidéki átlagnál lényegesen több napfényes órának.” – tartja a tizenötödik generációs borász, akinek édesapja, Vesztergombi Ferenc 1993-ban, harmadikként nyerte el az Év Bortermelője díjat.
A Magyar Bor Akadémia tagjai az est során tapasztaltak alapján is szavaz az idei befutóra az öt közül, melynek eredményhirdetésére december 5.-én fog sor kerülni.
Dékány Tibor
