A MATE Budai Campusának díszterme adott otthont a VII. Országos Szőlész – Borász Konferenciának november közepén. Veszélyek a szőlőben – Innováció a pohárban – volt a konferencia vezértémája, vagyis a szőlő fitoplazmás megbetegedése, valamint a csökkentett alkoholtartalmú és alkoholmentes borok világa. Természetesen idén nem is lehet más főtémája a szőlészeti-borászati konferenciáknak, mint az aranyszínű sárgaság megjelenése és kezelése. Az alkoholmentes borok témája viszont meglehetősen megosztó, hiszen mint Kövér László az Országház Bora díjátadón elmondta, ez épp olyan képtelenség, mint a népképviselet mentes demokrácia.
A konferencia résztvevőit a házigazda Nyitrainé Dr. Sárdy Diána Ágnes (Borászati Tanszék, Szőlészeti és Borászati Intézet, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem intézetigazgató egyetemi tanár, a Magyar Bor Akadémia elnöke) köszöntötte, és rövid áttekintést adott a konferencia témaköréről.
Égető kérdések az asztalon
Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke ismertette a fitoplazma kűzdelem frontján történteket. Visszaszorító stratégiát kell folytatnunk, ennek érdekében alakultak meg a „Szőlész fitoplazma munkacsoport”. A HNT komoly feladatot kapott ebben a munkában a hegybírók hatáskörének kiterjesztésére vonatkozóan. Több, mint 1700 fő részvételével alakultak meg a szemlecsoportok, akiknek legkésőbb év végéig az összes szőlőparcellát be kell járniuk, hogy munkájukat elvégezhessék. A gyenge láncszem jelenleg a laborkapacitás, ami nem katasztrófahelyzetre volt méretezve. Mint elmondta, a veszély komoly, amit fokoz, hogy az EU számos hatékony ellenszert vont ki a forgalomból, és a BIO termelésben alkalmazható szerek még ezeknél is gyengébb fegyvert jelentenek a veszéllyel szemben.
Dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter nyitó előadásában jelezte, hogy több szempontból is komolyan érintett a témában. Mint országgyűlési képviselő, a fitoplazma betegség által erősen érintett Veszprém megye küldöttje. Mint közigazgatási és területfejlesztési miniszter, szívén viseli a szőlészet-borászat problémakörét, lévén hogy az fontos népességmegtartó funkcióval rendelkezik, ami Veszprém megyében kulcsfontosságú. A szőlő, a bor munkát ad a térségben az elkészítési folyamatában éppúgy, mint később a vendéglátásban, fesztiválszervezésben. A fitoplazmás megbetegedés elleni küzdelem kulcsfontosságú
Külföldi tapasztalatok
A program talán legnagyobb érdeklődéssel várt előadását Elisa Angelini,a C.R.E.A. Centre for Research in Viticulture and Enology Conegliano igazgatója tartotta Olaszországból a „Flavescence dorée szabadföldi tapasztalatok és védekezési gyakorlat Olaszországban” témakörben. Nemzetközi kitekintést adott a kór terjedéséről, mint említette, Olaszországban már a hetvenes években a szőlőültetvények 70%-át újra kellett telepíteni a betegség miatt. A hobbi-borászatot ez a kór gyakorlatilag leradírozta. Elisa Angelini elmondta, hogy a fitoplazma ellen jelenleg ellenszer nem létezik, a vektorát jelentő amerikai kabóca ellen tudjuk felvenni a küzdelmet. Ennek eredményességéhez az kell, hogy tökéletesen megismerjük az életciklusait, a fejlődését, a viselkedését. Intézetében már évek óta ezzel foglalkoznak, és mindezt meglehető precizitással feltérképezték. Fontos hogy akkor juttassuk ki a permetszert, amikor az amerikai kabóca fertőzőképes életciklusában van. Az első permetezés időzítése sorsdöntő. Ha ezt jókor tesszük meg, akkor egy második biztosító és esetleg egy harmadik zárópermetezéssel biztos sikert érhetünk el. Az első permezetést az első lárva-fázisban kell elvégezni június elején, a másodikat a lárva harmadik lárvafázisában, míg a harmadikat a negyedik-ötödik lárvafázisban. Ez a harmadik permetezés június 15. és július elseje közé esik Olaszországban. Ha ezeket gondosan és időben elvégezzük, akkor eredményesen védekezünk a fitoplazma fertőzéssel szemben. Tisztában kell lennünk azzal, hogy viharos erejű szél, zápor, zivatar esetén az amerikai kabóca lepottyan a szőlőről, és napokig tart, amíg visszamászik rá. Ebben az időszakban felesleges a permetezés.
Szűcs Csaba igazgató a Nébih Növényvédelmi Igazgatóságtól a szőlő aranyszínű sárgaság betegség Magyarországi megjelenésétől napjainkig vette górcső alá a fejleményeket. 2013 augusztusában figyelték meg először a Zala megyei Kerkateskándon a kórt, és az is kiderült, hogy a Chardonnay, a Cabernet Savignon, Souvignon Blanc, a Pinot noir, Olaszrizling a legveszélyezettebb fajták közé számítanak. Az Agrárminisztérium és a NÉBIH határozott intézkedéseket hozott a terjedés megállítása érdekében. Munkacsoportok alakultak amelyek minden körzetet végiglátogatnak, a fertőzött tőkékre megsemmisítés, 1 km.-es körzetükre fokozott felderítés, 5 km.-es körzetükre pedig felderítés vár. Ezen túlmenően drónos felderítéssel 7300 hektár szőlőről 810 00 felvétel készült, melyek kiértékelése folyamatos. A szemlecsoportok rövid időn belül 3600 mintát küldtek elemzésbe a laborokba, melyek kapacitása sajnos véges. Fontos a nem művelt területek felszámolása, és ehhez a bejelentések megtétele.
Konferencia kerekasztallal szinesítve
Nagy figyelmet vonzott Dula Bencéné előadása, hiszen ő volt az első az országban, aki a kabóca-veszéllyel kapcsolatos jelzéseket idejekorán leadta. Mint elmondta, a fitoplazma megbetegedés a krónikus, nem gyógyítható betegségtipusok közé tartozik. A fitoplazma a Kárpát-medencében őshonos, csakhogy eddig jól elvolt a mogyoróbokrokon, iszalagon, bálványfákon, ám az az amerikai kabóca megjelenése óta vált veszélyessé. Az ellene folytatott küzdelemben a már ismert módszerek mellett felhívta a figyelmet a szaporítóanyagok hőkezelésének fontosságára. Ajánlott módszer: 50 Co -on 45 perces meleg vizes hőkezelés.
A továbbiakban az alkoholmentesített borok kerültek a fókuszba. Mint többen is említették, nem vagyunk boldogak attól, hogy ezzel is foglalkoznunk kell, ám ha van rá kereslet, akkor mégiscsak eleget kell tenni a piacnak.Az alkoholmentesített borok finomanalitikai összetétele, különös tekintettel a magasabb rendű alkoholokra – tematikában Nyitrainé Dr. Sárdy Diána Ágnes Borászati Tanszék Szőlészeti és Borászati Intézet, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem intézetigazgatója, egyetemi tanár vezette fel a témát. Ezt követően Viniczai Sándor moderálásában A szőlő fitoplazmás megbetegedése témakörben volt kerekasztal beszélgetés Frittmann János, Molnár Péter, Molnár Ákos, Tarsoly Róbert, és Pernesz György részvételével.
Zárásként a gyakorlatban is el lehetett mélyülni az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú borok fogyasztásának élvezetében a Junibor szervezésében.
DTI
