A szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentéséhez szükséges törvénymódosításokról szóló javaslattal kezdte szerdai munkáját az Országgyűlés.
Tállai András, az agrártárca államtitkára előterjesztői felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a posztmodern világra jellemző az a valóságtól való elszakadás, ami tetten érthető az EU-s szabályalkotók, különösen azon brüsszeli bürokraták gondolkodásában, akik egyre életidegenebb rendelkezéseket hoznak. A mezőgazdaságot folyamatosan egyre jobban gúzsba kötik a szigorodó brüsszeli szabályok, pedig a gazdák munkája nem az adminisztráció, hanem a termelés – szögezte le.
A kormány az elmúlt 15 évben sokat tett a szőlészek és borászok adminisztrációs terheinek csökkentésének érdekében – mondta a politikus. 15 évvel ezelőtt még többszörösen életidegen volt a rendszer, rugalmatlan hatósági jogalkalmazással, illetve naiv, de eminens tanuló módjára átvett EU-s szabályokkal – emelte ki. Tállai András emlékeztetett, hogy azóta újraalakították a hegyközségi rendszert és új bortörvény is született.
Kijelentette, hogy a kormány folyamatos feladatnak tekinti a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentését.
Mint mondta, a parlament előtt lévő változtatások elsődleges célja az, hogy az előírásokat hozzáigazítsák a szőlő és bortermelés gyakorlati sajátoságaihoz.
Tállai András ezek közül kiemelte, hogy változik az új szőlőtelepítések engedélykérelmeinek benyújtásának időszaka. Emellett eltörlik a saját termelésű és feldolgozású szőlő szüretének külön bejelentési kötelezettségét, valamint a tramini szőlőből készült borokat is muskotályosnak lehet majd nevezni – sorolta.
Felhívta a figyelmet, hogy a jogalkotók megkönnyítik a szőlőtermelők belépését a borpiacra, miközben a harmadik országba való szállításhoz szükséges származási igazolás kiadása egyablakossá és térítésmentessé válik. Az államtitkár hangsúlyozta, egyszerűsödik a Magyarország területén kívül elvégzett bérmunka adminisztrációja, valamint a magyar borjogban egységessé teszik a mértékegységeket.
Tállai András arról is beszélt, hogy egyszerűsödnek a termőhelyi kataszter szabályai és eltörlik azokat a rendelkezéseket, amelyeknek nem lehet eleget tenni. Az 1500 négyzetméter alatti telepítések esetében elfogadják a korábban készített, de még érvényes talajvédelmi terveket, miközben egyszerűsödik és felgyorsul a forgalomba hozatali eljárás – mutatott rá.
Elmondta, hogy hatósági általánymértékeket dolgoznak és ajánlanak ki a címkén kötelezően jelölendő energiatartalomra is.
Arról is beszélt, hogy újraszervezik az úgynevezett aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezést, valamint felgyorsítják az eredetvédelem során hozott helyi döntések véleményezését.
Vezérszónoki felszólalások
Fidesz: a javaslat csökkenti a bortermelés adminisztrációs terheit
Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: a kormány és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa együttműködésének jó példája a javaslat, amely csökkenti a bortermelés adminisztrációs terheit.
Hangsúlyozta: a magyar agrárium egyik stratégiai ágazata a szőlőtermesztés, amely turisztikai és kulturális szempontból is fontos.
Ismertette: a termőföld védelméről szóló törvény módosításának lényege, hogy az 1500 négyzetméternél kisebb, tervezett ültetvények esetén ne kelljen talajvédelmi tervet készíteniük a telepíteni szándékozóknak. Jelezte: az ilyen méretű területek kiskerti parcellák, hétvégi hobbitelkek, és a jogalkotó szeretné, hogy a költséges és időigényes talajvédelmiterv-készítés ne legyen akadálya a szőlőtelepítésnek.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló módosítás célja, hogy az exportálni szándékozó szőlészeteknek ne kelljen a kamarától engedélyt szerezni, hanem fordulhassanak az amúgy is minden adatukat ismerő Hegyközségek Nemzeti Tanácsához.
A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosításának célja az export egyszerűsítése. Új elem, hogy a külföldi partnerek feldolgozást is vállalnak, majd ezek a termékek végfeldolgozásra visszakerülnek a magyar pincészetbe. Ennek adminisztratív terheit csökkentené a módosítás, amely szerint nem kell lefolytatni a forgalomba hozatali eljárást, ha a termék hét napon belül visszakerül végfeldolgozásra az anyaborászathoz.
A javaslat elfogadása esetén egyszerűsödik és pontosabbá válik a termőhelyi kataszterből kivonás szabályozása, amely sok konfliktust okoz a szőlőtermeléssel felhagyni kívánó tulajdonos és a szőlőtermő területet védő hegybíró között.
A Fidesz a javaslatot támogatja – mondta Font Sándor.
DK: a javaslat előrelépést jelenthet, de szakmai biztosítékok beépítésére lenne szükség
Földi Judit, a DK vezérszónoka kiemelte: a javaslat a magyar szőlő- és bortermelők helyzetét javítja azzal, hogy csökkennek adminisztrációs terheik. A javaslat segíti az előírások hozzáigazítását a szőlő és bortermelés gyakorlati sajátosságaihoz, célja, hogy megkönnyítse a változó külső körülményekhez való alkalmazkodást.
Pozitívumként említette, hogy az egyablakos ügyintézés biztosításával a termelők ügyeiket gyorsabban és egyszerűbben intézhetik. Ugyanakkor felvetette, hogy míg az egyablakos ügyintézés a termelőknek könnyebbség, a hegybírókra túl nagy terhet róhat. Felmerül a kérdés, hogy a hegybírók rendelkeznek-e megfelelő szakmai hátérrel és kapacitással az új feladat ellátáshoz – mondta.
A javaslat előrelépés a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentésében, de bizonyos elemei komoly körültekintést és további szakmai biztosítékok beépítését igénylik.
Földi Judit kitért a Magyarországon is komoly gondot okozó, az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlőbetegség megjelenésére. Kifogásolta, hogy Magyarországon nincs összehangolt védekezés ellene, és a kormány tétlensége a teljes ágazatot veszélyezteti.
KDNP: a javaslat tisztelgés a termelők előtt
Vejkey Imre (KDNP) felszólalásában kiemelte, a törvénymódosítás több, mint a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentése: tisztelgés is a termelők nemes munkája előtt.
A javaslat célja ugyanakkor, hogy az EU által meghozott és a szocialista-liberális kormányok által „habosítottan” átvett folyamatok egyszerűsödjenek, ezáltal könnyítve a termelők mindennapi munkáját.
Kiemelte a talajvédelmi tervre vonatkozó szabályozás egyszerűsödését, a származási igazolás, illetve a kiviteles származási igazolás kiadásának egyablakossá válását és ingyenessé tételét; egyszerűsödik ezen felül a hazánk területen kívül végzett kiszerelés vagy további feldolgozási szolgáltatás adminisztrációja is – mondta, jelezve a KDNP támogatását.
Fidesz: óriási veszélyt jelent a szőlőkabóca
Font Sándor (Fidesz) a Földi Judit felszólalásában szóba hozott aranyszínű sárgaság szőlőbetegség veszélyéről ejtett szót, kiemelve, hogy a kórt az amerikai szőlőkabóca terjeszti.
Ha nem sikerül megfékezni a szőlőkabócát, akkor az egész területeket megfertőz, és teljes kivágást kell elrendelni, hároméves telepítési tilalommal – figyelmeztetett. Iszonyú káresemény előtt állunk, ha ebben nem lépünk – jelezte, a témában széleskörű szakmai konferencia összehívását kezdeményezve.
Fontosnak nevezte a gazdák tájékoztatását, sokan ugyanis nem ismerik fel a betegség első jeleit. Ezen felül szükséges a riasztási lánc megszervezése, a csapdázás hatékony módszereinek kötelező elrendelése, a betegség elleni fellépés hatékony módszereinek kidolgozása, valamint a védekezés esetleges jogszabályi akadályainak elhárítása – mutatott rá.
Zárszó
Tállai András, az agrártárca államtitkára zárszavában megköszönte a kormánypárti és ellenzéki támogató hozzászólásokat is, elismerve, hogy az aranyszínű sárgaság terjedése Magyarországon is az ágazat jövőjét veszélyeztető problémát jelent.
Támogatandónak nevezte a Font Sándor által javasolt konferencia ötletét, hozzátéve azt is: a szerdai kormányülésen külön téma a fertőzés elleni fellépés.
(Forrás: MTI, fotó: Soós Lajos)
