A globális borfogyasztás az utóbbi 10 évben fokozatosan csökkent. A különbség évi 40 millió hektóliter. Az éves borfogyasztás már annyival kevesebb, mint 12 év teljes magyar bortermése. Ilyenkor különösen fontos tudni mi mozgatja a fogyasztói szokásokat és merre tartanak a változások. Vajon miért épp a bor, a legegészségesebb alkoholtartalmú ital kiemelt célpontja az alkoholellenes lobbinak? A piac, a fogyasztói ízlés változása mellett, hogyan tudnak megfelelni a klímaváltozás, a környezetérzékenység és a gazdaságosság követelményeinek egyidőben a szőlő- és bortermelők? Milyen lesz a hazai és az EU szabályozási és támogatási rendszer? Ezekre a kérdésekre keresték a gyakorlati lépesben is megfogalmazható válaszokat a 23. alkalommal megrendezett András-napi Bormestertalálkozón a somlói Tornai Pincészetben. A rendezvény második részében a hagyományoknak megfelelően átadták a „Somlóért” Tornai Endre Emlékdíjakat.
A találkozón a piaci trendek szakértői, a fogyasztói szokások ismerői és alakítói, a szőlészeti és borászati tudományok művelői, a teljes termékpálya – benne a kereskedelem – gyakorlati szakemberei és a kormányzat képviselői osztották meg egymással és a Balaton Borrégió termelőivel eredményeiket, ismereteiket és új információikat.
Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában kiemelte, hogy az agráriumban folyamatosak a hazai forrásokkal kiegészített EU támogatási kifizetések. A most futó pályázatokra jelentős (Esetenként 5-7 szeres) a túljelentkezés, ami komoly innovációs és invesztíciós potenciálra utal az ágazatban.
A most záruló magyar elnökség alatt sikerült megállapodni, hogy import élelmiszer és élelmiszer alapanyag csak akkor lesz forgalomba hozható az Unió tagországaiban, ha annak előállítása teljes mértékben és igazoltan azonos előírások betartásával történik, mint ahogy az EU-n belüli termelők számára kötelező.
Abban is egyezségre jutottak a tagországok agrárvezetői, hogy az jövőben is meg kell őrizni a közösségi támogatás volumenét és a több támogatási pillért. Az eddig egységes támogatási rendszert viszont az egyes tagországok sajátosságaihoz kell igazítani, azaz a jövőben az egyes tagországok céljai határozzák meg a támogatási programokat.
Dr. Varga Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás nem csak a fizikai, hanem komoly biológiai rendszer módosulást is eredményez. Ezek a hatások a növény felszín feletti és alatti környezetét, például a talajt és annak biológiai mechanizmusát is közvetlenül érintik. A gyorsuló változások miatt már nem elég a termelői tapasztalat. Sokkal nagyobb szükség lesz a tudás gyors megosztására a kutatók, a tudomány képviselői és a termelők között. A hatékony termelői beavatkozáshoz pedig nélkülözhetetlenné válik a termelők közös fellépése. Az előadó konkrét gyakorlati megfontolásokat is megfogalmazott. Kitért a telepítést megelőző talajfelkészítéstől, a fajta, az alany és művelési irány kiválasztásán át, a munkaerő szűkösség figyelembevételével választandó művelésmódra, a környezetkímélő, de mégis hatékony növényvédelemre. És mindezek felett jó, ha a termelő piac a fogyasztói igények változását is képes akár húsz-harminc évre előre megjósolni.
Duránszkay Gábor piackutató-elemző ez utóbbival kapcsolatban mutatott be mai trendeket. Kutatásai és elemzései alapján a minőségi fehér borokban lát nagyobb növekedési potenciált. Ennek a képzettebb, magasabb jövedelmű csoportok adják a bázisát, de ők a különlegesség mellett szeretik a változatosságot, az újdonságokat. A borászatoknak változtatni kell a gyakorlatukon, és ezekre az igényekre a korábbiaknál sokkal jobban kell figyelniük és reagálniuk. Kiemelte a borturizmus egyre növekvő jelentőségét, amely komoly potenciál az értékesítés növelésére. A más borok kipróbálásának fogyasztói igényét pedig a borászok belső kapcsolataikon keresztül is kielégíthetik.
Balogh-Fazekas Árpád, az Auchan italbeszerzésekért felelős vezetője a piaci siker feltételeiről rendezett kerekasztalbeszélgetésben figyelmeztető jelnek értékelte, hogy miközben a tradicionális borok fogyasztása csökken, jelentősen növekszik az égetett alkoholos italok forgalma. Nem kívánt jóslásokba bocsátkozni a jövő borfogyasztási trendjeiről, de elmondta, hogy a jelent meghatározó trendeket, a fogyasztói szokások alakulását folyamatosan mérik, és ezt a fontos tudást szívesen megosztják a termelői közösségekkel. Lehetőséget látnak régiós portfólió-frissítő kóstolókra, és örömmel vennék a közvetlen termelői kapcsolatokat, amelyhez közös szolgáltatások (szállítás, polcszervíz, műszaki segítségnyújtás) is kapcsolódhatnak.
A rendezvény különleges színfoltja volt Dr. Tarbay János Gábor és Soós Bence, a Nemzeti Múzeum régészeinek előadása, amelyben bemutatták a Somlón nemrég felfedezett, európai jelentőségű, 3000 éves leletegyüttest. Ez igazolja, hogy a Somló akkoriban is sok szállal kötődött Európa vérkeringésébe, az itt élők különlegesen kifinomult művészeti alkotásokat készítettek, és – a mai somlóiak méltó elődjeként – bogyós gyümölcsből készített erjesztett italokat is fogyasztottak.
Díjátadó. A találkozón adták át a 2024-es „Somlóért” Tornai Endre Emlékdíjakat. A díjat a Tornai Pincészet a Somlói Borrenddel és a Somlókörnyéki Önkormányzatok Szövetségével közösen hozta létre 2016-ban, hogy évről-évre egy politikától független, mértékadó civil elismerésben részesítse a Somló és környéke, illetve a Somló borászatának fejlődéséhez, értékeinek gazdagításához meghatározó módon hozzájáruló személyeket.
2024-ben a díjat „A Somló és térsége értékeinek megőrzéséért és gazdagításáért” kategóriában Unger Tamás tanár, közéleti személyiség, a Somlói Borrend nagymestere, „A Somló borászati értékeinek megőrzéséért és gazdagításáért” kategóriában Kis Tamás bortermelő, a Somlói Vándor Pince tulajdonosa kapta. Munkásságáért elismerő oklevelet vehetett át Danka Imre agrárszakember, a Somlói Borvidék Hegyközségének alelnöke és Tóth Péter bortermelő, a Kőfejtő Pince tulajdonosa.