A II. Ökológiai Minikonferencián elhagzott Miglécz Tamás (ÖMKI) előadása „A takarónövényes sorközápolás lehetőségeiről”.
Az előadó, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ÖMKI) munkatársaként több éve foglalkozik szőlősorköz takarására alkalmas magkeverékek fejlesztésével és e magkeverékek szabadföldi parcellákon való kísérleti kipróbálásával.
A tesztek hazai szükségességét mindennél jobban bizonyítja, hogy az intenzív sorközápolás hosszabb távon problémákat okoz a szőlőültetvényekben. Az ökoszisztéma beszűkülhet, a növényösszetétel mellett az ízeltlábú fauna is sérülhet. Ehhez negatív tényezőként társul az időjárás szélsőségessé válása. Napjainkban már a szabályozásba is bekerült, hogy a 12%-nál meredekebb lejtőkön a szőlősorok talaját valamilyen módon takarni kell. Erre a mulcsolás is alkalmas ugyan, de ennek sérülékenysége a hevesebb zivatarok során nagymértékű lehet. Kézenfekvőbbnek látszik egy összefüggő, évente megújuló növényszőnyeg kialakítása, amely hosszabb távon fenntartható, szükség esetén az alkotó növényfajok magassága kaszálással szabályozható.
A spontán növő gyomflórából kialakult takarás megújulása, magszórás hiányában gyenge, gyakori elemek a magaskórós, nagy tűrőképességű fajok, hiányoznak a pillangósok. E fajok nem szolgálnak elegendő pollenforrással sem, így ízeltlábú fauna nem tud kialakulni. Az ilyen gyomtársulás meghagyása, esetleges kaszálás mellett sem ideális, nem használ a szőlőültetvénynek sem.
A vetett, időszakos (egynyári) magkeverék szárazabb területeken elfogadható lehet, kordában tartása kaszálással történhet, hátránya az évenkénti megújítási igény. A legjobb megoldást a megfelelő talajmegmunkálás után vetett speciális évelő magkeverékből kialakított sorköztakarás jelenthet. Ilyen magkeverékek összeállításával és szabadföldi tesztelésével foglalkozik az ÖMKI.
E célra magkeverékek ugyan beszerezhetők külföldről is, azonban a hazai flórától idegen, éghajlati körülményeinket nehezen, vagy egyáltalán nem tűrő növényfajok magjait is tartalmazzák. Egyértelmű, hogy hosszabb távon csak a hazai termőhelyi viszonyainkon jól fejlődő, alapos teszteken átesett, megújulásra képes fajok alkotta magkeverékből nevelhető takarónövény társulás jelent megbízható megoldást e kérdéskörben. Kísérletek folynak a Tokaji és az Egri Borvidéken, de az időjárásí szélsőségek – mint a tavalyi aszályos év – ugyancsak hátráltatják a több évet igénylő kísérleti munkát.
Az előadás kimerítően taglalta a pillanatnyilag rendelkezésre álló sorköztakarási lehetőségek előnyeit és hátrányit, így lehetőséget adva a hazai felhasználóknak valamilyen megoldás kiválasztására, addig is míg megszületnek a hazai viszonyok között jól használható magkeverékek. Az előadó nem rejtette véka alá azon véleményét sem, hogy a jelenlegi támogatási szabályozás módosításra szorulna, ugyanis nem szolgálja kellően a hatékonyságot.
Tóth László
