Istvándy Gergellyel, az Istvándy Birtok tulajdonosával beszélgettünk az Ősszel is Balaton sétáló borkostoló alkalmából. A badacsonyi borászat is a kiállító borászatok közé tartozott, így meghallgathattuk a tapasztalatait a rendezvényről, emellett az elmúlt évről és a szőlőbirtokok jövőjéről beszélgettünk.
Hogy tetszett a rendezvény?
Nagyon pozitívan éltem meg, mert sok olyan résztvevő volt, akiket tényleg komolyan érdekelt, sokat kérdeztek, és nem arról szólt, hogy lefogyasszák a befizetett jegy árát, hanem tényleg tudtunk gondolatokat cserélni. Többször meglepődtem azon, hogy laikusok is milyen szakszerű borleírásokat tudnak adni. Persze sok szakmabeli regisztrált, de a többségüket nem ismertem, a médiásokkal már találkoztam különféle rendezvényeken. Pont annyian voltunk, hogy élvezhető volt a rendezvény, sokat tudtam beszélgetni.
Miért döntöttél úgy, hogy kiállítasz a rendezvényen?
Abból is fakadt az, hogy eljöttem, hogy szakmabeli vonal állt a rendezvény mögött, és úgy gondolom, hogy ti meg tudtok szólítani egy olyan közönséget, akikkel kapcsolatban vagytok, olvassák a magazint, és tényleg érdeklődőek, – ez sokkal értőbb közeg, mint a borászatok által hirdetett rendezvényeken, ahova inkább a hangulat miatt jönnek az emberek, és nem pedig a szakmai oldalról.
Szeretnék még a borászatról is kérdezni. Nektek milyen évetek volt?
Bevallom őszintén, hogy nem igazán tartottam jó évnek. Manapság szerintem már nem látványos probléma az, ha egy évjárat rosszabbul sikerül. Inkább azt gondolom, hogy a szőlő árak azok, amik nagyon tragikusak. A szőlőágazat már annyira eltávolodott a borászattól, hogy a szőlőről nem veszünk tudomást, a borászatból pedig mondhatni kirakat lett. Itt, a Balaton környékén a legtöbben kialakítanak kerteket a pincészet környékén, de ezek inkább esztétikai elemek, ezek nem fogják fenntartani a szőlészeti-borászati ágazatot. Ezek kirakatként szolgálnak, megmutathatóak, de a gazdaságnak semmiképpen nem kedveznek.
Hogy érted, hogy a szőlőnek már nincsen értéke?
Manapság a szőlőnek nem igazán, sokkal inkább az ingatlannak van értéke. Ha a helyiek terjeszkedni akarnak, legtöbbször nem tudják megvenni a szomszéd földjét – ez ugyanígy volt a rendszerváltás után is, mivel minden nagyon drága volt. Az ingatlanok miatt a Káli-medence is nagyon felértékelődött nyaraló és üdülőhelyként, a szőlőben pedig már nincs megélhetés, aki nem műveli meg, annak szinte muszáj eladnia. Régebben ez a családoknak egy tiszta kereslet volt, most pedig a pénzt és az időt viszi el. Azt érzem, hogy a borászat egyre művibbé válik, elskanzenesedik, kezd eltávolodni a valós képtől. Persze mostanság minden erről szól, viszont azt érzem, hogy a bort épp azért szeretjük, mert közel van a természethez.
Gondolom, hogy a Balatonnál ez különösen jelen van.
Igen, ez egy nagyon felkapott régió ilyen szempontból. Persze ennek is két oldala van, látszik, hogy fejlődnek a borászatok, sok dolog szépül, rendeződik, de valahogy ezzel együtt mégis azt érzem, hogy kiüresedik. Kerítünk, térkövezünk, aszfaltozunk a hegyoldalon, teljes lakóparkokat építünk a szőlő helyére. Balatonfüreden ilyen szempontból már nagyon leszűkült a mozgástér.
Erre nincsen valamilyen szabályozás?
Az az igazság, hogy olyan pénzek vannak ebben, hogy tulajdonképpen mindenki keres rajta. Engem is felkértek, hogy egy földminősítő bizottságban vegyek részt, és bár nagyon nem szeretem az ilyen szituációkat, bevallom őszintén, hogy azért is fontos kellene, hogy lássam a folyamatot belülről. Látszik, hogy a telkeket ügyvédek vásárolják fel, vágják szét, majd a többszöröséért adják el. Nem a régit veszik meg és újítják fel, hanem kukoricatáblákat, zöldmezőket.
Borászként hogy állsz ehhez a jelenséghez?
Ez szerintem morálisan nagyon kiakasztó, de az is látszik, hogy ebből lehet pénzt keresni, borból nem lehet ilyen jövedelemre szert tenni. Viszont az is fontos, hogy nekem is szerencsém van, és több lábon tudok állni, amik fenntartják egymást. Ezért kell azt, hogy esküvői helyszíneket biztosítsak, és részt vegyek a vendéglátásban is. Borászként szórt életet kell letennem az asztalra, rendezvényeket, túrákat kell szerveznek – és ezeket persze szeretem és érdekelnek is, de ezeket egyszerre, és mellette persze a bort is nagyon szépen kell művelnem, hogy kitűnjek az átlagból.
A program a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával jött létre.
Az OC-BOR/2-2022/405111 „Ősszel is Balaton” című projektet megvalósításához a VEB2023 -EKF Program nyújtott 3.000.000 Ft támogatást.
