Május 27-én zajlott le a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem szervezésében a IV. Országos Szőlész-Borász Konferencia, melynek központi eleme a fenntarthatóság lett.
Roberto Zironi, az Udinei Egyetem professzora, megnyitó előadása elején fontosnak tartotta ismertetni azt a jelenkori fenntarthatósági modellt, melyben immár a környezeten belül tudjuk csupán értelmezni társadalmunkat, saját tevékenységünket, és ezen belül a gazdaság állapotát. Kétségtelen, hogy ha nincs működő ökoszisztémánk, nincs hol élnünk, termelnünk és kereskednünk, vagyis mindent a bioszféra fenntartható működése határoz meg. A természeti rendszer működésének fenntartásához elengedhetetlen, hogy az reprodukálható, azaz a jövőben is létező és fenntartható legyen. Ezt célozza meg a jelenleg is zajló IV. ipari forradalom, a precíziós gazdálkodás, az óriás adatbázisok, illetve a körkörös gazdaság kialakításával: A “big data” létrehozásával nem csak a jelenlegi, de a régre visszanyúló adatokat is meg tudjuk őrizni és elemezni. Ennek tükrében jól felépített precíziós gazdálkodás alakítható ki, ami támogatja a körkörös gazdaság felépítését, ahol újrahasznosításra kerülnek a vinifikációs melléktermékek, megújuló energiaforrásokat használnak, és tudatos vízfelhasználás folyik.
Ezzel el is jutottunk a vízfelhasználás kérdéséhez, melyet illetően Magyarország igencsak kiszolgáltatott helyzetben van, ugyanis a belső megújuló vízkészletünk a régióban meglehetősen csekély, köszönhetően folyóink korábbi szabályozásainak és a legutóbbi államhatár-megállapításnak. Hazánk területének tizede félsivatag (Homokhátság), egyre nő az aszályveszély, súlyos gondot jelent a felső termőréteg kiszáradása. Tudománnyal, technológiával és gondos szemléletmóddal – legfőképpen a pazarlás felszámolásával – elérhető a megóvás és megújulás. Ide tartozik az a tudás is, amit elméleti műveletekkel (pl. a víz és a borok osztályozása), józan ésszel (hatékony folyamatok), vagy mérések által nyerhetünk (pl. hogy 14C°-kal szemben, mely hőmérséklet elérése 70%-kal több energiát igényel, a 19 C°-on történő erjesztés nem jelent a fogyasztó számára érzékelhető különbséget a borban; hogy az üvegpalackok adják a bor ökológiai lábnyomának majdnem 30%-át, ami a 95%-ot kitevő “fogyasztói borok” esetében merő pazarlás, hiszen könnyen helyettesíthető egyéb csomagolóanyagokkal.)
Tudjon meg többet a Bor és Piac legfrissebb lapszámából, amit megvásárolhat az újságárusoknál, vagy előfizethet rá szerkesztőségünkben.
