A Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet

1 online

A szőlőtermesztés szolgálatába szegődött kutatók a gazdálkodás hajnala óta vizsgálódnak annak érdekében, hogy megoldást találjanak a felmerülő nehézségekre. A kedvezőtlen időjárási körülmények, a fajták sokszínűsége vagy a kórokozók és kártevők mind arra késztették a szakembereket, hogy javítsák a gazdálkodás körülményeit és a minőséget. Számtalan szakkönyv és periodika igazolja, hogy elődeink milyen kiválóan eligazodtak a szőlőtermesztés jövedelmezőségét befolyásoló tényezők között, hiszen a hazai szakfolyóiratok és oktató céllal megjelent források bővelkednek a tudományos eredményekben. Jelen írásunkban a hazai szőlészeti és borászati kutatás egyik bölcsőjének, a filoxéravész után életre hívott Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézetnek az alapítását és kezdeti kutatási irányait mutatjuk be.

Szőlőtermesztésünk minden lépése egy kutatási eredményen, egy innováción vagy egy kíváncsi szőlész munkásságán alapszik. A metszőolló elterjedése, a lisztharmat elleni védekezés kidolgozása vagy a szüretelőgép munkába állítása mind olyan pillanatok, melyeket hosszú évek vagy évtizedek vizsgálódása előzött meg. Napjainkban például a klímaváltozás, az új kórokozók és kártevők, valamint a munkaerőhiány sürgetik a kutatókat újabb eredmények elérésére. De az egyes korok mindig más és más kutatási feladatokat róttak a szakemberekre.

A szervezett állami intézetekben zajló szőlészeti kutatások ugyan csak a filoxéra pusztítása után vettek nagyobb lendületet, ennek ellenére korábban is találkozhattunk kutatási eredményekkel, hiszen az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) már az 1840-es években hangsúlyozta a kísérletek szükségességét. A XIX. század vizsgálódásainak eredményeit olyan periodikákban adták közre, mint a Borászati Lapok, a Szőlészeti és Borászati Közlemények, a Borászati és Kertészeti Füzetek, vagy a Gazdasági Lapok. A rendszeresen megjelenő szakfolyóiratokon kívül számos tudományos igényességű könyv is megjelent – például Gyürky Antal gondozásában – melyben választ kívántak adni a felmerülő kérdésekre. Erre égető szükség volt, mert a szőlőfajta hasonnevek gyarapodása vagy a termőhelyek nem megfelelő megválasztása miatt bekövetkező minőségromlás mindennapos gondot okozott. Ugyancsak tudományos megfigyeléseket igényelt a kártevők és kórokozók megfékezése. Ebben a korban érkezett Európába a filoxéra, és okozott gyökeres változást a szőlőtermesztésben.

Szerzők: Bodor-Pesti Péter, Fazekas István, Varga Zsuzsanna

Fotó: Bodor-Pesti Péter

A teljes cikk a Bor és Piac magazin 1. lapszámában olvasható