„Kiemelt ügyként kezeljük a helyi termékek népszerűsítését”
A koronavírus világjárvány – más területekhez hasonlóan – a szőlő- és borágazatban is érezteti hatását. A szaktárca számos intézkedést dolgozott ki, hogy biztosítsa a termelők boldogulását. A Gazdaságvédelmi akcióterv több lépése megvalósult a vírus első hulláma alatt, amellyel az ágazatot segítették, jelesül ilyen a járulékcsökkentés és a kamatmentes hitel felvételének a lehetősége. Emellett lehetőség nyílt a zöldszüret és a krízislepárlás támogatására, valamint összesen 1,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást igényelhettek a kis és közepes méretű borászatok. Nagy István agrárminisztert kérdeztük a szőlő- és borágazat helyzetéről, lehetőségeiről.
- Melyek a legnagyobb kihívások most a mezőgazdasági ágazatra nézve?
Természetesen első helyen a vírusjárványt kell említenem, de nekünk az agráriumban nem is egy vírussal kell küzdenünk, hanem rögtön néggyel. A koronavírus mellett itt van a komoly gazdasági károkat okozó madárinfuenza, és a szintén jelentős fenyegetésként értékelhető afrikai sertéspestis, amitől meg kell óvni a házisertés-állományokat. Ezek mellett képletes értelemben egy negyedik „vírus” is jelen van: a félelemé, a pániké, ami ugyanúgy befolyásolja az életünket, mint az említett három. Ha ehhez még hozzáveszem a szeszélyes időjárás okozta gondokat, akkor azt kell mondja, hogy az agrárium komoly kihívásokkal szembesült, és nagyon szépen vizsgázott az elmúlt hónapokban. A gazdatársadalom nagy elkötelezettséggel tette és teszi a dolgát, nekünk pedig abban áll a felelősségünk, hogy a megfelelő támogatási környezetet, és fejlődési lehetőséget biztosítsuk számukra. Emellett, szintén az időjárási tényezőkre vezethető vissza az egyre több aszály, ami ellen az öntözés fejlesztésével tudunk védekezni. Ha tágabbra nyitjuk a perspektívát, akkor a legnagyobb kihívás teremtett környezetünk megóvása: ide számos dolog tartozik az erdősítéstől egészen a beporzók védelméig.
- Hogy ítéli meg a magyarországi szőlő bor ágazat helyzetét?
A borágazat egyértelműen kiemelkedik az agrárágazatok közül, mert mindig az élen jár, mindenben a borászok mutatják a példát, ami nekem személyesen is tetszik, és ágazati szempontból is fontos dolog. Nagy a beruházási láz, a borászat nagy dinamikával indult el a minőség felé, és egyre kevésbé fontos a mennyiség.
Kifejezetten jól alakul a generációváltás, és a következő uniós támogatási ciklusban is jó lehetőségei lesznek a borászatnak, minden alap megvan tehát az eddig is élen járó ágazat fejlődésére. Persze, a borágazatot is érzékenyen érintették is a koronavírus terjedésével összefüggő gazdasági hatások. A turizmus teljes leállása, az éttermek, szórakozóhelyek, szállodák zárva tartása a borfogyasztási szokásokat is jelentősen megváltoztatta. Azt láttuk, hogy a teljesen leálló szegmensek helyét mások veszik át, és maga a borfogyasztás nem csökken jelentősen. Nagyon pozitív tapasztalat volt az, hogy a tárca, a szakmai szervezetek és a borászok folyamatosan tudták egymással tartani a kapcsolatot, s így gyorsan sikerült konkrét intézkedéseket életbe léptetni és eredményeket elérni.
- Melyek az ágazatot sújtó legnagyobb problémák?
Szerintem a fő probléma, hogy elvált egymástól a szőlőtermesztés és a borkészítés. A kettő között egy antagonista ellentét áll fenn, hiszen a szőlőtermesztő nyilván magasabb árat szeretne kapni a munkájáért, a borász pedig minél olcsóbb alapanyagot szeretne. Valahogy lehetővé kell tenni, hogy a kettő szorosan együtt tudjon működni, az élni és élni hagyni elv alapján. Persze, ezen kívül is vannak nehéz pillanatok. Ilyen a zöldszüret és a krízislepárlás kérdése, amikor védő piacszabályozó intézkedéseket kell hozni. Ezek mindig nehéz döntések. De muszáj meghozni, azért, hogy az értéket tudjuk menteni. Hiszen nem kötelezzük a résztvevőket arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, ez egy olyan eszköz, amit igénybe lehet venni a túlélésért. Egyébiránt nem gondolom, hogy hosszú távon mindig szükséges eszköz lesz a zöldszüret. Az új telepítéspolitikánk sem erről szól, nem kívánunk már új területeket bevonni, én inkább ültetvény-korszerűsítésekben gondolkodom. Korszerűbb termesztéstechnológiát és fajtaszortimentet szeretnék, és azt, hogy azon területeken legyenek szőlők, amelyek kiváló termőhelyi adottságúak, hogy olyan alapanyagokat tudjunk előállítani, amiből kiváló bor lehet. És a kiváló bor mindig meg fogja találni a gazdáját.
- Mennyire lehet a szőlő- bor ágazatban digitalizálni a folyamatokat? Az E- Pincekönyv projekt leveheti a termelők válláról az adminisztrációs terhek nagy részét. Mikorra várható ennek bevezetése és milyen előnyökkel járhat?
Úgy vélem, hogy a mai világban egyetlen egy terület, így a szőlő-bor ágazat sem mentesülhet a digitalizáció folyamatai alól. Ha megnézzük, akkor manapság már nem csak a nagyobb méretű, hanem a közepes és kisebb méretű családi borászatok is kihasználják az új technológiákban rejlő lehetőségeket.
Ezzel együtt a szőlő és borágazat adminisztrációs folyamatai az elmúlt 20-30 évben alig változtak, a szőlő- és borágazati nyilvántartások és eljárások mindmáig nagyrészt papír alapúak. A hazai és európai uniós elvárásokkal összhangban az ágazat hatékony működése szempontjából kulcsfontosságú az adminisztrációs rendszer egyszerűsítése és elektronikus útra terelése, aminek hatására a hatósági ellenőrzések, valamint az ágazatirányítás hatékonysága is növelhető. Csökkenhetne az adminisztrációs terhei mind a szolgáltatást nyújtó szervezeteknek, mind a szolgáltatások felhasználóinak.
Az új rendszerrel kapcsolatos alapvető cél az elektronikus ügyintézés lehető legszélesebb körben történő elterjesztése. Ez magában foglalja azt is, hogy egy adatra vonatkozóan csak egy alkalommal kelljen adatszolgáltatást teljesíteni.
Az ePincekönyv rendszer bevezetése több lépcsőben valósul meg, az első lépcső terveink szerint 2021 nyarán indul – a legnagyobb bortermelők számára. A bevezetést követően a szőlő-bor szakigazgatás minden ügyét a rendszeren keresztül intézik majd, azonban magának a rendszernek a használata csak bizonyos kör számára lesz kötelező. A többiek számára megmarad az ügyfélszolgálati – azaz a hegybírónál történő – ügyintézés lehetősége.
- Milyen jövőképe lehet egy szőlőtermelőnek, aki eddig is rendkívül alacsony áron tudta eladni a szőlőt? Az ágazat bortermelés nélkül nem feltétlenül számított rentábilisnak. Mi lesz ezután?
Erre a problémára a szövetkezés jelenti a megoldást, amelynek megkönnyítésére idén létrehoztunk egy új eszközt, ez a termelői integrációs szervezet. Így valódi erőt jelentő közös fellépéssel nagyobb eséllyel érhetnek el olyan felvásárlási árat, amely biztosítja a megélhetésüket. Az integráció mellett a kiszolgáltatottságot mérséklő, a szüreti szezon előtt megkötött írásbeli szerződés nyújthat további biztonságot a termelőnek a felvásárlóval szemben. A termelői integrációs szervezetek megalakításához az Agrárminisztérium technikai segítséget tud nyújtani.
Emellett az AM gyakorlati lépéseket is tesz a szőlőtermesztők védelme érdekében. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa titkárságához több bejelentés és hír érkezett a korábbi években arról, hogy a szüretelt szőlő tényleges és a felvásárló részére történő átadáskor feljegyzett cukortartalma között eltérés van, illetve a mázsajegyekre nem az átvételkor mért mustfokot írják rá. Mivel a must cukortartalmának a valóságtól eltérő értéke lehetőséget ad a visszaélésekre, ezért tavaly ősszel a HNT és a borászati hatóság közösen ellenőrizte a bejelentések valóságtartalmát, és feljegyezte a tömegszőlők szüretkori cukortartalmát. Az ellenőrzések eredményesnek bizonyultak, mivel azok során a hegybírók azt tapasztalták, hogy az az ellenőrzések ténye már önmagában emelte a származási bizonyítvány kérelmeken feltüntetett mustfok értékeket. A tavalyi eredményeket felhasználva az idei évben az Agrárminisztérium koordinálása mellett ismételten ellenőrzéseket fog végezni a HNT és a borászati hatóság, új elemként a NAV munkatársaival kiegészülve.
- Mit gondol, a pincékben felhalmozódott bor értékesítésére milyen lehetőségek nyílnak majd? El fog férni az idei szüret a pincékben, vagy várjanak a bortermelők egy évet, és idén csak a szükséges minimális szőlőt szüreteljék le?
Az aktuális külkereskedelmi adatok és a készletjelentések adatai alapján minden körülmény ellenére a piac alsó- és középső szegmensében az értékesítés élénk maradt, ez alapvetően jó hír. Mindeközben a nagy európai bortermelő országok is a krízislepárlás vagy a zöldszüret eszközéhez nyúltak. Ennek, valamint az általunk is alkalmazott piaci intézkedéseknek a hatására a korábbi évekhez képest alacsony az átmenő készlet, így viszonylag nagy a kereslet a szőlőre. Mindezt igazolja az a tény is, hogy a tavalyi évnél is kevesebben jelentkeztek a zöldszüreti támogatásra, annak ellenére, hogy jelentősen megemeltük a támogatás mértékét. Emellett az előzetes adatok szerint a krízislepárlás intézkedésre felajánlott mennyiség sem fogja elérni a tervezett 250 ezer hektolitert.
- Hogyan tervezik a válság után élénkíteni a borok iránti keresletet? Tervezik-e a HNT által előterjesztett reprezentációs adó, valamint a zéró tolerancia eltörlését? Esetleg a borok ÁFA tartamának csökkentését?
A kereslet élénkítésére már jelenleg is kiemelt figyelmet fordít a tárca. A járványhelyzetre reagáló intézkedéseken kívül, a futó fejlesztési támogatások közül kiemelhető, hogy a következő három évben összesen több milliárd forint összegű támogatást biztosít az agrártárca a magyar borok népszerűsítésére az EU határain belül és a harmadik országok piacain. A belpiaci promóciós program keretében támogatjuk a közösség területén a borászati termék földrajzi árujelzőiről, valamint a bor felelősségteljes módon történő fogyasztásáról és a káros alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó kockázatokról szóló tájékoztató kampányokat is. Az Európai Unió unión kívül megvalósuló tájékoztató kampány középpontjában a borászati termék földrajzi árujelzőjének, vagy egy szőlőfajtának kell állnia. A pályázatot idén tavasszal hirdették meg, s közel 20 programjavaslat érkezett a minisztériumhoz, ezek többségét el is tudtuk fogadni. Több programjavaslat egész borvidékeket ölel át, s több borászat közösen nyújtotta be. Ez jól mutatja a borászok összefogását még ebben a nehéz helyzetben is.
Mivel több borászat is jelezte, hogy a koronavírus miatt nem tudta a programjavaslatát időben elkészíteni, ezért az Agrárminisztérium ősszel ismét megnyitja a pályázat benyújtásának lehetőségét.
- Mit várnak az új bortörvénytől?
Az új törvényre azért van szükség, mert az ePincekönyv-rendszer kifejlesztése és bevezetése az összes hatósági eljárás felülvizsgálatát magával vonja, így alapjaiban változik meg a szőlő-bor ágazat adminisztrációja. Ezért nem elég csupán módosítani a bortörvény szövegén. Az érvényes jogszabály 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásakor lépett hatályba, és azóta több nagyobb módosításon esett át, például az EU legutóbbi borreformjához kapcsolódóan 2009-ben. Később is számos rendelkezés módosult, és egy sor kisebb-nagyobb technikai módosításra is szükség volt. Több rendelkezés hatályát vesztette, és a törvény szövege összességében töredezetté vált. A régi bortörvény szemlélete és alapértelmezései egy mára részben elavult technikai helyzethez igazodnak, és időközben teljesen átalakult a piac is. Az új jogszabálynak figyelembe kell vennie az ePincekönyv bevezetésével járó változásokat, amelyek kiváltják a papíralapú adminisztrációt, megvalósításukra pedig már elindult egy uniós projekt. Így, ha röviden kellene összefoglalnom, azt mondanám, azt várjuk, hogy pénzt és időt spórol a gazdáknak.
- Mikor lép hatályba?
Az új bortörvény tervezetét idén ősszel tervezzük benyújtani az Országgyűlésnek.
- Milyen következményei lesznek az ágazat egészére és az ágazati szereplőkre?
Az elektronizálás által az ellenőrzések hatékonyságának javulását várjuk, ami az ágazat fehéredését jelentheti. Ezzel együtt a hatósági ellenőrzés célzottabbá válik. Ami a leglényegesebb: a szüret és a borkészítés új adminisztrációs szabályai, az ePincekönyv rendszer használata az adminisztrációs teher igen jelentős csökkenését jelenti majd a gyakorlatban.
Engedje meg, hogy két példát is említsek!
Számításaink szerint a törvény és végrehajtási rendeleteinek hatályba lépése esetén egy borászati termék forgalomba hozatalához szükséges hatósági bizonyítványok kérelmezésére fordított átlagos ügyintézési idő az ePincekönyv-rendszernek köszönhetően a jelenlegi töredékére csökken.
Emellett, miután az új szabályozás szerint a borászati termékek forgalomba hozatalakor az előzetes engedély helyett elég lesz a bejelentés, ezzel további napokat nyernek és költséget takarítanak meg a bortermelők.
A magyarországi bortermőhelyek kivételes változatossága csak akkor jelent tényleges előnyt a piacon, ha azt a jelenleginél jobban kihasználjuk. Ennek elősegítésére két új, közösségi bormarketing szemlélettel kialakított eredetvédelmi kategóriát tervezünk bevezetni. Így a fogyasztók is könnyebben tudnak majd tájékozódni, mivel az egyes kategóriák jóval könnyebben megkülönböztethetővé válnak egymástól.
- Mit gondol, milyen következményei lesznek a válságnak az ágazatra, hogy alakul át a munkaerőpiac, hogyan alakulhat át a piac? ( Elképzelhetőnek tartja például, hogy a válság után is a hazai termékeket részesítik előnyben a kiskereskedelmi láncok és a fogyasztók az import helyett?)
Ez kifejezett célunk, és feltett szándékunk nemcsak a bor, hanem a teljes élelmiszeripar területén. Kiemelt ügyként kezeljük a helyi termékek népszerűsítését, és az ezzel foglalkozó termelők segítését. A helyi termékek mindig a helyi gazdaságot erősítik és sok-sok család megélhetését jelentik. De emellett fontos feladat, hogy a magyar helyi termékek ott legyenek a nagy áruházláncok polcain is, ezért kértem az áruházláncok vezetőit, ezt tegyék lehetővé. Fontos, hogy érvényesítsük a Termőföldtől az asztalig stratégiát, előtérbe helyezzük a közvetlen értékesítést, felértékelődjenek a termelői piacok. Ezeket szorgalmazza a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampány is, amelybe az Agrárminisztérium is bekapcsolódott. Bízunk benne, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy minél többen válasszák a különleges törődéssel készült hazai termékeket.
- Mit gondol, milyen eszközökkel tudnák a belföldi borturizmust felélénkíteni?
A borturizmus minket érintő része a bormarketinggel, viszont az tény, hogy egyik generálja a másikat. Én azt gondolom, szerencsés, hogy a bormarketing visszakerült az Agrármarketing Centrumhoz, mert az Agrárminisztériumnak a termelőkkel sokkal szorosabb és intenzívebb kapcsolata van. Tudunk információt adni a termelőknek a piaci trendekről, és jobban össze tudjuk hangolni a marketinget, összekapcsolva az uniós és a hazai forrást. Már jó ideje szó van arról, hogy a borászok közös marketingalapot hoznak létre, amihez az agrártárca is hozzájárulhat. Ezzel partnerséggel azt szeretnénk elérni, hogy a minisztérium és a borászok is tegyenek pénzt ebbe a közös alapba. Majd határozzuk meg közösen, hogy ezt mely célterületekre érdemes elkölteni. A koronavírus hátráltatta ezt a folyamatot, de bízom benne, hogy mielőbb fel tud állni ez az alap. De az biztos, hogy a borászok akarata ellenére semmit nem lehet tenni.
(Bozzai Zsófia)
Az interjú megjelent a Bor és Piac magazin 2020/7-8. lapszámában.
