Merő kíváncsiságból – ha már úgyis egy koronavírus, tudományos nevén a SARS-CoV-2 miatt rendhagyó a tavaszunk – utánanéztem, hogy vajon van-e máris tudományos szakirodalma a vírus által okozott Covid-19 betegség és a bor kapcsolatának. Bár a fellelt cikkek között csak néhány szigorúan vett „tudományosat” találtam, azért az ismeretterjesztő írások is elismert kutatóktól származnak. Így e Mazsolázó is kissé rendhagyóra sikerült. A személyes hangvételű felütés után álljon itt rögtön egy társadalomtudományi eszmefuttatás, mely némi angoltudás birtokában bárki számára könnyedén befogadható – és remélhetőleg elgondolkodtató is lesz.
Bor és karantén – valószínűleg minden irónia nélkül megjelenik lelki szemeink előtt a monitor mellett borozgató irodista képe. Könnyedén beláthatjuk, hogy a munkahely elvesztése és az izoláció együttesen igencsak megnöveli annak az esélyét, hogy az italozásban keressünk vigaszt, de már csak a kényszerű otthoni munkavégzés, a közvetlen társadalmi (társasági) kontroll hiánya is hasonló hatással lehet az arra hajlamosakra. A mértékletes és minőségi alkoholfogyasztás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. A segítségnyújtás a felelős munkaadó kötelessége ilyen körülmények között is, hogy a veszélyhelyzet elmúltával minden dolgozó teljes értékű munkavállalóként térhessen vissza fizikailag is a megszokott munkahelyére, vagy adott esetben a munkaerőpiacra. (W. Sonnenstuhl: Worker Alcohol Abuse. Employers Can Help. 2020. április 11. Cornell University – ILR School. https://www.ilr.cornell.edu/work-and-coronavirus/employer-best-practices/worker-alcohol-abuse-employers-can-help)
A Covid-19 világjárvány gazdasági hatásai már rövidtávon is drámaiak, a hosszú távúak pedig máris az elemzések és előrejelzések tárgyát képezik. A borpiaci tendenciák lejtmenetbe kapcsolását a saját bőrünkön tapasztaljuk. Úgy tűnik, a déli féltekén zajló szüretet és az északi félteke intenzív szőlőművelési munkáit nem befolyásolja különösebben az egészségügyi válság. A bizonytalanság a termelési lánc másik végénél, a palackozott borok értékesítésében rejlik. Az éttermek kényszerű bezárása, a turizmus lenullázása hatalmas bevételkiesést jelent egyben minden borpiaci szereplőnek is. Az északi féltekén jellemzően tél végén, kora tavasszal mutatkozik be az előző, aktuális szüret termése. Ilyenkor kerülnek piacra például a rozék, a gyöngyözőborok, a könnyű fehérek – egyszóval mindazok a termékek, amiket a következő szüretig általában „illik” elfogyasztani. Hogy ennek a társasági, közösségi élet szempontjából is meghatározó hagyománynak az elmaradása, illetve a későbbre csúszása mennyi időre veti vissza a borgazdasági számokat, a következő hónapokban, egy-két évben dől el. A másik kérdés, hogy milyen ívet követ majd a fellendülés: V, W, U, esetleg L? (J.M. Cardebat, P. Masset, J.P. Weisskopf (2020): Covid-19 and fine wines: the ‘perfect blend’ for a severe headache? BORDEAUX ECONOMICS WORKING PAPERS, BxWP2020-05. https://ideas.repec.org/p/grt/bdxewp/2020-05.html)
Végül mi másra is gondolhatnánk a koronavírus-járvány és a borok kapcsolatának említésekor, ha nem a borban található gyógyhatású vegyületek lehetséges alkalmazhatóságára. Hasonló helyzetben már diadalmenetet járt be a sikiminsav, a különböző influenzavírusos megbetegedések kezelésében szerepet játszó oszeltamivir alapanyaga. Ugyan először csillagánizsban mutatták ki, de azóta immár a szőlő és a borok egyik leggyakrabban vizsgált gyógyhatású összetevője.
Számos párhuzamos kutatás zajlik a világ minden pontján az eddig ismert, rutinszerűen használt antivirális szerek hatásosságára vonatkozóan. Ezek leggyakrabban flavonoidokból származtatott hatóanyagok. Mint tudjuk, a szőlő és a belőle készülő bor számos ilyen polifenolvegyületet tartalmaz, melyek általánosan pozitív hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Kémiai szempontból egy igen kiterjedt vegyületcsoportról van szó, melyek alapvázát egyazon többgyűrűs molekula adja, s ehhez nagyszámú variációban különböző úgynevezett funkciós csoportok kapcsolódnak, így hozva létre rengeteg egymáshoz többé-kevésbé hasonló vegyületet. Egy április elején keltezett összefoglaló cikk a flavonoidok pozitív élettani hatásait, illetve terápiás alkalmazásának lehetőségeit taglalja. E bioaktív növényi komponensek segítenek a terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás és pre-eclampsia megelőzésében, gyulladásgátló és antioxidáns hatásúak, jó hatással vannak a szív- és érrendszerre, segítik a koleszterinszint egészséges tartományban tartását, és még idegrendszeri betegségek kezelésében is bevethetőek. Nem meglepő hát, hogy a koronavírus elleni küzdelemben is felmerült a flavonoidok szerepe. (S. Mondal, S.T. Rahaman (2020): Flavonoids: A vital resource in healthcare and medicine. Pharmacy & Pharmacology International Journal, 8(2):91‒104. DOI: 10.15406/ppij.2020.08.00285.)
Több fenolos vegyület farmakológiai hatását ismerjük immár egészen specifikusan, a jelenlegi helyzetben zajló modellezések során pedig rendre felbukkan több, a borkémiában is ismert molekula neve: csak néhány kiragadott példát említve a katechinek, a quercetin, a kaempferol, a rezveratrol is a vizsgálatok kereszttüzében állnak. A koronavírus elleni küzdelem egyik kitüntetett jelöltje ez utóbbi, mely kimondottan hatásosnak bizonyul az úgynevezett in silico vizsgálatokban, melynek során számítógépes szimulációkban tesztelik például azt, hogy az adott molekula mennyire hatásosan képes a vírus fehérjéihez kapcsolódni. (D.L. McKee, A. Sternberg, U. Stange, S. Laufer, C. Naujokat (2020): Candidate drugs against SARS-CoV-2 and COVID-19. Pharmacological Research, 157. https://doi.org/10.1016/j.phrs.2020.104859; H.M. Wahedi, S. Ahmad, S.W. Abbasi (2020): Stilbene-based natural compounds as promising drug candidates against COVID-19. Journal of Biomolecular Structure and Dynamics. DOI: 10.1080/07391102.2020.1762743)
A SARS-CoV-2 ellen hatásos gyógyszer kutatása jelenleg több fronton is zajlik. Addig, amíg nem lesz kézzelfogható eredmény, a legkevesebb, amit tehetünk, hogy sok polifenolban gazdag zöldséget és gyümölcsöt eszünk, finom borokat fogyasztunk mértékkel, és vigyázunk magunkra és egymásra.
Dr. Sólyom- Leskó Annamária
A teljes cikk a Bor és Piac magazin 2020/5-6. lapszámában olvasható