Kovács Zitát, a Mátrai Borvidék hegyközségi tanácsának elnökét lapunk főszerkesztője, Bozzai Zsófia kérdezte a borvidéki borversennyel kapcsolatos tapasztalatokról és újdonságokról.
Milyen visszajelzést kaptál az elnököktől a versenyen kóstolt borokról és az évjáratról?
Érdekes, hogy bár azt szoktuk mondani, hogy a Mátra fehérboros borvidék, most a vörösök mégis sokkal jobban szerepeltek, mint a fehérek. Ez betudható részben annak is, hogy 2018 nem volt könnyű évjárat, különösen nem a fehérborok tekintetében. Borzalmasan nagy volt a légköri aszály, és a szüreti időpontok is nagyon összecsúsztak. A vörösboroknál viszont már régóta mondjuk, hogy a Mátrát nem érdemes skatulyázni, és ez a borversenyen is nagyon jól kijött. Amúgy is fontos célkitűzésünk, hogy az illatos, gyümölcsös boroktól a testesebb, karakteresebb fehérborok felé mozduljunk, a vörösboroknál pedig a Syrah-k és a Cabernet-k egyre inkább teret hódítanak.
Változik a fajtaösszetétel is, az új telepítéseknél kevesebb az illatos fajta?
Igen, saját magunkról is el tudom mondani, hogy az illatos fajták már egyáltalán nem szerepeltek a repertoáron a telepítések tekintetében.
A 156 minta hány termelőtől érkezett?
Negyven termelőtől, akik így a borvidék palackozó termelőinek legalább 50 százalékát képviselik. Magyarország legnagyobb borvidékéről beszélünk. Sok olyan termelőnk van, aki csak egy-két tételt készít. Vannak a kisebb, családi borászatok, a nagyobb családi borászatok és a nagyüzemek, de kifejezetten szép eredménynek tartom ezt a részvételi arányt. Külön öröm, hogy idén olyanok is neveztek, akikre az elmúlt években nem volt jellemző, hogy bort küldtek volna a borvidéki versenyre. Aki aranyérmet nyer, annak a hegyközségi tanács a HNT támogatását kiegészíti az Országos Borversenyen való részvételhez. Azon leszünk, hogy aki itt aranyérmes volt, az mindenképpen elmenjen az országos versenyre, de természetesen mindenki előtt nyitva a lehetőség, hogy továbbmenjen, és örülnénk, ha minél több mátrai bor jelenne meg.
A zsűrik összetétele hogyan alakult ki?
Be kell vallanom, kicsit féltem a változtatások visszhangjától. Itt volt egy összeszokott csapat, aki mindig bírálta a borvidéki borversenyeket, és mindig egy hegyközség vállalta el a verseny szervezését. Ezen változtattam most picit. Nem szerettem volna a hegyközségeket terhelni az ezzel járó iszonyatos háttérmunkával, hanem a hegyközségi tanács önállóan szervezte meg a versenyt Gyöngyösön. A külsős bírálók meghívását az is indokolta, hogy nagyon szerettem volna, ha külső szakemberek is képet tudnak alkotni a mátrai borokról és arról, hol is tart most ez a borvidék. Nyilván azok, akik itt dolgoznak, ismerik egymás borait, nagyjából a stílusokkal is tisztában vannak, ezért sokkal gyorsabban és határozottabban tudnak bírálni, mint azok, akiknek országos merítése is van. De minden zsűribe jutott két külsős szakember, valamint 3-4 borász, így nagyon izgalmas összetételű csapatok születtek.
Volt más újdonság is az idei versenyen?
Régen folyamatosan működött egy csúcsbizottság, amelyhez a kérdéses vagy a határon mozgó borokat beküldték, most viszont azt kértem az elnököktől, hogy ezt próbálják bizottságon belül eldönteni. Az elnökök utána a hagyományoknak megfelelően csúcsbizottságot tartottak, és kiválasztották a legszebb fehér-, illatos, rosé -és vörösbort, valamint a legmagasabb pontszámot kapott bort. Az interjú megjelenésének hetében már a teljes eredménylista publikus lesz, míg korábban a díjátadóig soha nem mondták el az eredményeket. Viszont a díjátadó mindig a májusi borfesztiválon zajlik Gyöngyös főterén, és most nem szerettünk volna több mint egy hónapot várni, már csak az Országos Borverseny miatt sem.
(Fotó: Mátrai Borvidék/Hipszki János)
