Már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok.
Az amerikai Stanford Egyetem és az izraeli Haifai Egyetem régészei az észak-izraeli várostól délre fekvő Raqefet-barlangban talált örlőedényeket elemezve jutottak erre a megállapításra, tanulmányukat a Journal of Archeological Science: Reports című folyóiratban tették közzé.
A közismert régészeti lelőhely a Natúf-kultúra egyik temetkezési helye volt. Az izraeli Natúf-völgyben fedezték fel a múlt század harmincas éveiben a Kr.e. 11 000-9300 között létezett kultúra első települését. A natúfi emberek táplálkozásában a gabonafélék elsődleges szerepet játszottak, falvaikat gabonatermő vidékeken alapították, erről árulkodnak a térségben talált ősi gabonaőrlő, gabonatároló vermek, őrlőkövek maradványai. A natúfi emberek már gyűjtötték a térségben talált gabonamagvakat, tárolták is azokat.
Az amerikai, izraeli régészek három gabonaörlővermet/sziklamozsarat elemeztek és megállapították, hogy azokat búza- vagy árpasör főzésére használták, valamint élelmiszertárolásra.
„Az alkoholkészítés és az élelmiszertárolás nagy technológiai innováció volt, amely elvezetett a civilizációk fejlődéséhez a világon, és a régészet jelentős eszköz abban, hogy megtaláljuk ezek eredetét… Felfedezésünk új fényt vet az emberi társadalom mélyebb történelmére” – idézte Li Liút, a Stanford Egyetem PhD-hallgatóját az EurekAlert tudományos hírportál.
„A natúfi maradványok a Raqefet-barlangban mindig meglepnek bennünket. Feltártunk egy natúfi temetkezési helyet mintegy 30 személy maradványaival, találtunk kőszerszámokat, állatcsontokat, őrlőeszköket és mintegy 100 sziklamozsarat, valamint kisebb félgömbszerű csészenyomatokat. Néhány csontváz nagyon jó állapotban maradt fenn, korát könnyű volt megállapítani, és emberi DNS-t is találtunk” – mondta Dani Nadel, a Haifai Egyetem régész professzora.
„A sörkészítés bizonyítékaival a Raqefet-barlangban talált maradványok egy nagyon élő és színes képet tárnak elénk a natúfi emberek életéről, műszaki képességeikről és újításaikról” – tette hozzá.
A feltárások öt éven át folytak. Az eredmények azt mutatják, hogy a natúfiaik legalább hét növényfajtát tároltak, vagy őröltek a mozsarakban, köztük búzát, árpát és rozsot, valamint hüvelyeseket. A növényi alapú ételeket háncsból készült edényekben tárolták, és nagy gömbölyű sziklatömbökben tárolták. A sziklamozsarakat gabonaőrlésre és ételkészítésre használták, valamint búza/árpaalapú sör készítésére, amelyeket a rituáléikon szolgálták fel 13 ezer évvel ezelőtt. (mti)
