Lehetőség Tokaj megújulásához

A 3654

Tokaj első osztályú szőlőterületeinek mintegy fele parlagon van. Míg az első osztályú termőterület 9829 ha addig jelenleg a betelepített terület mintegy 5500 ha. Népgazdaságilag is jelentős lépés lenne, ha ezen a téren elmozdulás történne. Most a jelek szerint megindult valami ezen a téren is.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy végre körvonalazódnak azok a nagyívű elképzelések, ahogy Tokaj kibontakozhatna abból a csapda-helyzetből, amibe az utóbbi évtizedekben beszorult. Az elmúlt, 2017-es szüret sokkolóan alacsony felvásárlási árai irányították rá a figyelmet erre a tarthatatlan helyzetre. Mert az valahogy nagyon nincs rendben, hogy a legmagasabb szintre predesztinált borvidékünkön a legalacsonyabbak a szőlő felvásárlási árai, és ha végre összejön egy jó aszús évjárat, akkor a termést nincs hová eladni.

A változás motorja most a Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. Az általuk beindított Tokaji Borvidék Közösségi Infrastruktúra projekt keretein belül most a megvalósulás fázisába került a közösségi borászatok kialakításáról szóló tervezet. Három helyszínen létesülnek közösségi borászati centrumok, Bodrogkisfaludon, Hercegkúton és Tállyán.  Ahogy Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke a Borsod online-nak elmondta, a bor elkészítése ezekben a közösségi borászati üzemekben literenként 80 forintra jöhet majd ki.

A 1973

Ennek a hármas borászati centrumnak a kialakítása a Tokaji borvidék előtt álló fejlesztések egyik része. A borfeldolgozás mellett azonban létre kell hozni a koncepció termelési oldalát is. A  felmérések alapján Tokaj-Hegyalján jelenleg legalább 2000 hektár olyan termőterület van, amely könnyen betelepíthető, és szőlő­termesztésre kimondottan alkalmas. Miután egy hektárnyi szőlőterület egy családot eltart, ez azt jelenti, hogy 2000 családnak biztosítana megélhetést, ha belevágna a szőlészetbe. Ezzel pedig jelentősen megnőne a térség népességmegtartó ereje. Kalocsai Lászlónak, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnökének koordinálásában beszerzés alatt van Németországból egy olyan GPS-szel ellátott, lézeres vezérlésű szőlőtelepítő gép, amelyet a vállalkozó szellemű szőlészek, borászok rendelkezésére fognak bocsátani. A tervek szerint tavaszra megérkezik Hegyaljára a műszer, melynek használatára első lépcsőként kiképzik a személyzetet. Az előzetes felmérések szerint mintegy 200–300 hektár betelepítésére már van igény, ami azt jelenti, hogy a gépnek legalább két évre lesz elegendő munkája.

Természetesen ahhoz, hogy a leendő szőlősgazdák igazán kedvet kapjanak a szőlőműveléshez, az is kellene, ha megszűnjön a jelenlegi kettős felvásárlási árrendszer Tokaj-Hegyalján. Jelenleg 80 és 140 forint között mozog a régióban a szőlő kilónkénti felvásárlási ára. Mindez gyökeresen alakulna át, hiszen a vállalkozók a kialakítandó három borászati centrumban maguk készíthetnék el saját boraikat, és nem lennének rákényszerítve a szőlő eladására, így magasabb profitot realizálva. Ugyanakkor ezzel szűkülne a szőlőt nagyüzemek számára felajánlók száma, ami keresleti piacot teremthetne, a szőlő felvásárlási árának emelkedését maga után vonzva.