Tokaj első osztályú szőlőterületeinek mintegy fele parlagon van. Míg az első osztályú termőterület 9829 ha addig jelenleg a betelepített terület mintegy 5500 ha. Népgazdaságilag is jelentős lépés lenne, ha ezen a téren elmozdulás történne. Most a jelek szerint megindult valami ezen a téren is.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy végre körvonalazódnak azok a nagyívű elképzelések, ahogy Tokaj kibontakozhatna abból a csapda-helyzetből, amibe az utóbbi évtizedekben beszorult. Az elmúlt, 2017-es szüret sokkolóan alacsony felvásárlási árai irányították rá a figyelmet erre a tarthatatlan helyzetre. Mert az valahogy nagyon nincs rendben, hogy a legmagasabb szintre predesztinált borvidékünkön a legalacsonyabbak a szőlő felvásárlási árai, és ha végre összejön egy jó aszús évjárat, akkor a termést nincs hová eladni.
A változás motorja most a Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. Az általuk beindított Tokaji Borvidék Közösségi Infrastruktúra projekt keretein belül most a megvalósulás fázisába került a közösségi borászatok kialakításáról szóló tervezet. Három helyszínen létesülnek közösségi borászati centrumok, Bodrogkisfaludon, Hercegkúton és Tállyán. Ahogy Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke a Borsod online-nak elmondta, a bor elkészítése ezekben a közösségi borászati üzemekben literenként 80 forintra jöhet majd ki.
Ennek a hármas borászati centrumnak a kialakítása a Tokaji borvidék előtt álló fejlesztések egyik része. A borfeldolgozás mellett azonban létre kell hozni a koncepció termelési oldalát is. A felmérések alapján Tokaj-Hegyalján jelenleg legalább 2000 hektár olyan termőterület van, amely könnyen betelepíthető, és szőlőtermesztésre kimondottan alkalmas. Miután egy hektárnyi szőlőterület egy családot eltart, ez azt jelenti, hogy 2000 családnak biztosítana megélhetést, ha belevágna a szőlészetbe. Ezzel pedig jelentősen megnőne a térség népességmegtartó ereje. Kalocsai Lászlónak, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnökének koordinálásában beszerzés alatt van Németországból egy olyan GPS-szel ellátott, lézeres vezérlésű szőlőtelepítő gép, amelyet a vállalkozó szellemű szőlészek, borászok rendelkezésére fognak bocsátani. A tervek szerint tavaszra megérkezik Hegyaljára a műszer, melynek használatára első lépcsőként kiképzik a személyzetet. Az előzetes felmérések szerint mintegy 200–300 hektár betelepítésére már van igény, ami azt jelenti, hogy a gépnek legalább két évre lesz elegendő munkája.
Természetesen ahhoz, hogy a leendő szőlősgazdák igazán kedvet kapjanak a szőlőműveléshez, az is kellene, ha megszűnjön a jelenlegi kettős felvásárlási árrendszer Tokaj-Hegyalján. Jelenleg 80 és 140 forint között mozog a régióban a szőlő kilónkénti felvásárlási ára. Mindez gyökeresen alakulna át, hiszen a vállalkozók a kialakítandó három borászati centrumban maguk készíthetnék el saját boraikat, és nem lennének rákényszerítve a szőlő eladására, így magasabb profitot realizálva. Ugyanakkor ezzel szűkülne a szőlőt nagyüzemek számára felajánlók száma, ami keresleti piacot teremthetne, a szőlő felvásárlási árának emelkedését maga után vonzva.
