Végre körvonalazódnak azok a nagyívű elképzelések, ahogy Tokaj kibontakozhatna abból a csapda-helyzetből, amibe az utóbbi évtizedekben beszorult. Az elmúlt, 2017-es szüret sokkolóan alacsony felvásárlási árai ráirányították a figyelmet arra a megalázó helyzetre, amibe Tokaj került. Mert az valahogy nagyon nincs rendben, hogy a legmagasabb szintre predesztinált borvidékünkön a legalacsonyabbak a szőlő felvásárlási árai, és ha végre összejön egy jó aszús évjárat, akkor a termést nincs hová eladni.
Tokaj az egyetlen borvidék, ahol megmaradt az állam által fenntartott borászat is a privát borászatok mellett. Máshol sokkterápiával megszűntek az állami gazdaságok, minek következtében hamarább talpra álltak a családi borászatok, melyek azóta már esetenként biztos talajon állnak és szép sikereket érnek el. Hogy Tokajban is valamit tenni kéne, az már régóta evidencia, miközben a Tokaj Kereskedőház, illetve a Tokaj Grand szerkezetébe egyetlen kormány sem mert beavatkozni, hiszen nagy tömegek kerülhettek volna létbizonytalanságba egy olyan térségben, melynek népességmegtartó ereje amúgy is meglehetősen gyenge. Mádon az általános iskolában az ötvenes években mintegy 100 gyermek járt egy-egy évfolyamba, míg jelenleg 20 alatt van ugyanez a szám.
A változás motorja most a Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. Az általuk beindított Tokaji Borvidék Közösségi Infrastruktúra projekt keretein belül most a megvalósulás fázisába került a közösségi borászatok kialakításáról szóló tervezet. Három helyszínen létesülnek közösségi borászati centrumok, Bodrogkisfaludon, Hercegkúton és Tállyán. Hercegkúton már majdnem állnak a közösségi borászatnak helyet adó épületek, Bodrogkisfalud térségében pedig elkezdődtek a terepmunkák, itt a régi betonelemgyár épülete kap majd jelentős átalakítások után új funkciót, a borászaton kívül ide egy logisztikai központot is terveznek. A harmadik, a tállyai üzem beruházása szintén hamarosan indul. Ahogy Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke a Borsod online-nak elmondta, a bor elkészítése ezekben a közösségi borászati üzemekben literenként 80 forintra jöhet majd ki.
– Ez része annak a folyamatnak, amelynek révén a kisebb szőlőterülettel rendelkező termelők is borkészítőkké válhatnak – mondja Kalocsai László. – Bodrogkisfaludon létrehozunk egy logisztikai központot, amelyben majd minden olyan eszközt be lehet a nonprofit szervezeten keresztül szerezni, amire a tokaj-hegyaljai szőlészeknek és borászoknak szüksége lehet. Hercegkúton pedig elképzeléseink szerint az idei szüret szőlőjét már fogadni tudják a közösségi borászatban. A gazdák választhatnak, csak a préselést bízzák a feldolgozóra és a mustot maguk érlelik borrá, vagy pedig a borkészítést is az üzemekre bízzák majd.
Ugyan azt hangsúlyozzák, kis tételeket is fogadnak majd, de azt tudni kell, a legkisebb mennyiség, amit szőlőből egy termelőtől fogadnak majd, az 30 mázsa. Ekkora mennyiség Tokaj-Hegyalján nagyjából félhektárnyi területen terem meg.
A három tervezett közösségi borászat összkapacitása a tervek szerint 25 ezer hektoliteres lesz. Ebből 10-10 ezer hektoliter lesz a jövőre induló Tállyai és Bodrogkisfaludi kapacitása, 5 ezer hektoliter pedig a már idén beinduló hercegkúti üzemé. Mindez azért fontos, mert a közösségi mezőgazdasági munka Tokaj népességmegtartó ereje.
