Az agrárkormányzat célja, hogy minden ágazatban, így a szőlő és a bor esetében is segítse a termelők és a feldolgozók közötti összhang megteremtését, illetve fenntartását, rendezze a vertikális viszonyrendszert.
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára aláhúzta: a szőlő-bor ágazatban is ennek jegyében dolgozta ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) azokat az új szabályokat a borszőlő felvásárlására, amelyeket már az idei szüretben alkalmazni kell. A HNT által kidolgozott intézkedéscsomag figyelembe vette mind a termelők, mind a feldolgozók igényeit, törekedve a konszenzusra, és ezért nagyfokú rugalmasságot tanúsított a szaktárca is. Mindez jó példa a szakmaközi szervezetek és az állam együttműködésére – szögezte le a helyettes államtitkár.
Brazsil Dávid, a HNT főtitkára felhívta a figyelmet: a szakmai önkormányzat olyan piacszervezési intézkedést fogadott el, amellyel hosszú távon mindenki jól jár. Mindez pedig a hegybírók segítségével végrehajtható és ellenőrizhető.
Gál Péter mindehhez hozzátette: a szőlő-bor ágazatnak jól működő szakmaközi szervezete van, így a piac szervezése nem kizárólag jogszabályi úton rendezhető. Egyes területeken, a piacszervezésben is lehetőség van arra, hogy a szakmai önkormányzat tagjaira nézve kötelező intézkedéseket fogadjon el.
A mostani intézkedésekkel hosszú távra szeretne a HNT új irányt szabni a termelésszervezésnek – mondta Légli Ottó, a HNT elnöke.
Brazsil Dávid az intézkedés lényegét összegezve arról beszélt, hogy az új piacszervezési intézkedés legfontosabb célja a rendezett piaci viszonyok kialakítása az ágazatban. Ez azt jelenti, hogy azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt, a szakmaközi intézkedés szerint háromféle módon határozhatják meg az árat: szerződésben, nyilvános árajánlatban vagy képlet alapján. Azoknak, akik már szerződéssel rendelkeznek, nem kell új szerződést kötniük. Az újonnan szerződő szőlőtermelők az előző három évben eladott szőlő éves mennyiségi átlagának a felére kötelesek szerződést kötni, a felvásárlók pedig az előző három évben vásárolt szőlő éves mennyiségi átlagának felére. A fennmaradó 50 százalékra vagy nyilvános árajánlatot tesznek a felvásárlók, vagy a HNT árprognózisában alkalmazott képlet alapján rögzítik a felvásárlási árat. Meghirdetett felvásárlási ár hiányában a HNT a korábban bekért adatok alapján árprognózis-képletet dolgozott ki a szerződésen felüli részre. Ennek alkalmazásával számítják ki a borszőlő felvásárlási árát. A HNT az intézkedéssel azt szeretné elérni, hogy a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti kapcsolat az egész országban rendeződjön, és átlátható, hosszú távon kiszámítható felvásárlási viszonyok alakuljanak ki.
A szőlőfelvásárlási árakról és szerződésekről szakmai megbeszélések kezdődnek a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége (MSZBSZ) között, hogy a következő borpiaci évben már professzionális eljárásrendben folyhasson a szüreti készülődés.
A szaktárca tájékoztatása szerint az MSZBSZ elnöksége és elnöke Fazekas Sándor miniszterrel folytatott megbeszélést, amelyen elhangzott, hogy az érdekképviselet számára kiemelkedő jelentőségű témákat szeretnék rendszeres szakmai fórumokon az ágazati döntéshozatal részévé tenni.
Kiss István MSZBSZ-elnök az egyeztetésen kitért a többutas élelmiszeripari csomagolás alkalmazására, mivel az nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági kérdés is. A témában induló szakmai munka révén az év végére elkészül a borágazatot érintő hatástanulmány – tette hozzá az FM.
Fazekas Sándor jelezte, hogy a szőlőtermelők képzésének integrációja kapcsán is számít az MSZBSZ javaslataira. Az MSZBSZ tagsága adja a teljes hazai borforgalom 60-65 százalékát, ezzel a legnagyobb borpiaci szereplő. A szervezet professzionális piaci információkat és elemzéseket szolgáltat tagjainak a piacra jutás támogatására.
(Forrás: MTI)
