Bemutatkozott a Vajdahunyadvárban a nagy ötös

Közeledik az év vége, és ez egyben azt is jelzi, hogy lassan megtudjuk, ki nyeri ez évben a borászok Kossuth-díját, vagyis ki lesz az Év Bortermelője.

 Az idei jelölés szakmai bázisát sikerült még inkább kiszélesíteni: 500 jelölő kapott névre szóló felkérést, és közülük közel 250-en éltek is a jelölés lehetőségével. November 26-án a Magyar Bor Akadémia közgyűlését követően került sor az első szavazási forduló lezárását jelző aktusra, a legjobb öt bemutatására. Tavaly szavazatazonosság miatt hatan kerülhettek a legjobbak közé, közülük Szöllősi Mihály nyerte el a megtisztelő címet, aki sajnos nem sokáig élvezhette ennek dicsőségét. A szavazás kiegyensúlyozottságát jelzi, hogy idén ugyanazok kerültek a legjobb öt közé, akik tavaly is ott álltak Szöllősi Mihály mellett.

A jelölések feldolgozása után 10 bortermelő emelkedett ki az egyébként szoros mezőnyből: Bacsó AndrásBorbély TamásFigula MihályHeimann Zoltánifj. Szepsy IstvánJásdi IstvánKoch CsabaMészáros PálNyúlné Dr. Pühra BeátaSzőke Mátyás.

A verseny szabályzata alapján az öt legtöbb jelölést kapott borász közül választják ki a Magyar Bor Akadémia tagjai a 2016-os Év Bortermelője Magyarországon díj nyertesét. A jelöltek a „Borest a Bor Akadémián” rendezvényen mutatkoztak be személyesen és boraikkal november 25-én, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

A szavazás első köre után tehát a legjobb öt idén ABC sorrendben: Borbély Tamás, Jásdi István, Koch Csaba, Mészáros Pál, valamint Szőke Mátyás. Mivel tavaly már bemutatkoztak mindannyian, idén nem szabadon nyilatkoztak magukról, hanem interjúk formájában meséltek az utóbbi időkben elért eredményeikről.

Borbély Tamás idén is a legfiatalabb jelölt. Badacsonyban és országszerte is egyre többen ismerik nevét, családja borainak tüzes karakterét. Tudását édesapjától kapta, kitartó és határozott jellemét édesanyjától örökölte. A fiatalok lendületével, újítási vágyával, örökös jókedvével alkot egyre szebb és érdekesebb borokat, melyek nemzeti és nemzetközi viszonylatban is egyre sikeresebbek. Tamás idén ötödik alkalommal került a jelöltek közé.

Jásdi István Budapesten született, közgazdászként dolgozott vezető beosztásban, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve 1998-ban családjával megvásárolta az egykori Ranolder János veszprémi püspök romos állapotban lévő pincéjét és présházát Csopakon. Hogy hogyan sikerültek elképzelései, arról „Szerenád a szőlőben” címmel írt lírai vallomásából értesülhettünk. 17 hektáron gazdálkodik, 50 év után visszatelepítette a borvidékre a Furmintot, borai ismertek és kedveltek, szép eredményeket ér el hazai és nemzetközi borversenyeken, s a magyar borágazat felvirágoztatásán dolgozik.

Koch Csaba idén harmadjára vesz részt a megmérettetésen. Családja 10 generáció óta művel szőlőt a Hajós-Bajai borvidéken, ő maga idén vezényelte le huszonötödik szüretét. Folyamatosan tanul, folyamatosan kísérletezik. Idejekorán ráérzett a rezisztens fajták elterjesztésének szükségességére, rendszeresen átjárt Temerinbe, hogy tanulmányozza az ottani fajtakísérleteket. Az alanyokat is onnan szerezte be első kísérleteihez, a jó tömegbort adó Bácskát, valamint a minőséget képviselő Pannoniát. Felfogása szerint a szokásosnál nagyobb lombozattal fejlődő szőlőnek megnő a fotoszintetizáló képessége – így több napfény kerül a bogyókba, majd a palackokba. A művelésmódra irányuló kutatások jelenleg is zajlanak, a drónos fotoszintézisvizsgálatok során is jól látszik, hogy az általa „boldog szőlő”-nek nevezett növény intenzívebben fotoszintetizál. Kísérleteit eredményei dicsérik.

Mészáros Pál 1972-ben 600 négyszögöl kadarkával kezdte, majd birtokát folyamatosan és szervesen bővítve jelenleg már több mint 100 hektár példásan karbantartott ültetvényen gazdálkodik. Hitt abban, hogy a szekszárdi terroir alkalmas akár a világ legjobb vörösborának előállítására is, így szorgalommal, következetességgel a saját erejével építette ki szekszárdi Bor-birodalmát. Egy családi lyukpincében kezdte tevékenységét, és ma az egyik legkomplexebb üzemmel rendelkezik. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetével hosszú távú együttműködésben tevékenyen vesz részt a rezisztens szőlőfajták elterjesztésében, de saját innovációjában, gyermekkori kedvenc tőkéjének tudatos szaporításával mára 5 hektáros ültetvényen terem a Szent Grál palackokba kerülő Mészi Kadarka.

Szőke Mátyás műszaki ember, de szüleinek köszönhetően a ’70-es évek óta foglalkozik a Mátrai borvidéken borkészítéssel. 74 éves elmúlt, életműve szerteágazó, megfordult számos kontinens borászatában, hogy tanuljon, tapasztaljon. Borvidéke fejlődésének egyik legmeghatározóbb személyisége, emblematikus bortermelője. Jelenleg 35 hektáron gazdálkodik fiával fáradhatatlanul, szívvel és lélekkel, melynek eredményeként nagyon sikeresen szerepel a legnagyobb borversenyeken. Borai minőségét támasztja alá, hogy hosszú évek óta exportálnak Európán kívül Amerikába is. Jelölése nem csak kiváló borainak, hanem minden bizonnyal eddigi életművének is szól.

Hogy az öt legjobb közül idén ki nyeri az „Év Bortermelője Magyarországon” elismerő kitüntetést, az december 2-án derül majd ki a budavári Fortuna Étteremben.