Csaknem 50 kiállítóval, az egykori Alsó-Bereg Ugocsa vidék, na meg a jelenlegi Badacsony és Szent György-hegy díszvendégségével, továbbá 2 izgalmas mesterkurzussal kiváló hangulatúvá sikeredett az Idén 2. alkalommal megrendezett BORmedence, a Kárpát-medencei borünnep a Magyar Nemzeti Múzeumban.
John Szabó és Krizmanits József a bemutatóteremben
Néhány éve még úgy gondolhattuk volna, hogy nagyjából betelt a boros rendezvények naptára, aztán kiderült, hogy azért van ott még hely. Tavaly rendezték meg először a a Szent István Egyetemen a Országos Szőlész-Borász Konferenciát ugyanúgy, mint a BORmedencét. Most már egyértelmű, hogy mindkét rendezvény megkapaszkodott a nagy országos boros-programok között, és fényes jövő elé néz, hiszen mindkettő megmozgatta a szakma egészét.
A siker mindenképpen indokolt, hiszen eleve a helyszín is jó választás, hiszen a Magyar Nemzeti Galériánál nehéz lenne illusztrisabb helyszínt találni. De ez persze csak az alap a jó hangulathoz. A lényeg viszont, hogy a meghívottak kiválasztása is nagyon jó érzékkel történt, hiszen kit ne érdekelne, hogy hol tart jelenleg az egykor oly csodás Beregszász-környéki borút. Ezen a téren nem árt felidézni az egykori krónikás sorait erről a még az első világháborút követő időkben is virágzó borvidékről. „Bejárhatjuk egész Európát, de egy olyan lenyűgözően nagyszerű, tökéletesen összefüggő szőlőhegyláncot sehol sem fogunk látni, mint amilyen a beregszászi, amely több mint ötven kilométer hosszúságban terül el anélkül, hogy csak egy helyen is meg volna szakítva” – ezzel a szinte paradicsomi állapotok szemléltetésével indította szerkesztőségi cikkét a Beregszászban a múlt század harmincas éveiben megjelenő szaklap, a Szőllő-Bor-Gyümölcs.
Beregszász napjainkban a szőlőhegy felől
Most hát végre volt alkalmunk megkóstolni, hol tart jelenleg ez az egykor szebb napokat látott borvidék, amely a gorbacsovi időszak alkoholos ital-ellenes intézkedései miatt csaknem teljesen leradírozta hegyoldalaiból a szőlőt. Igaz, most sem a szőlő a legdivatosabb növény-fajta itt, amerre az ember csak járkál a környéken, mindenhol új mogyoró-telepítéssel találkozik, hogy legyen csokibavaló. Viszont most végre megismerkedhettünk Kárpátalja éledező családi borászataival, amit itt a Sass család, Orosz Ruszlán, Varga István, valamint a Parászka családi pincészet reprezentált. Na persze a többi határontúli borászattal, borokkal is nagy élmény volt találkozni, többek között az érmelléki Bakatorral.
A mesterkurzusok érdekes témákat vettek napirendre. John Szabó úgy véli, a vulkanikus borok a világ borainak egy egész különös arculatát mutatják, A vulkanikus talajok kissé sós karaktert adnak a boroknak, melyekben inkább az ásványosság dominál, a gyümölcsösség nem hangsúlyos. Ezeknek a boroknak általában magasabb az extraktja, hiszen az ilyen talajokban eleve magasabb a foszfor, a kén, a vas, a mangán, a kálium és a kobalt tartomány.
A hazai díszvendég idén a Badacsony volt
John Szabó, a Volcanic Wines, vagyis Vulkanikus Borok c. könyv szerzője Torontóból elmesélte benyomásait többek között az Azori szigetek, a Santorini sziget, a Kanári szigetek, Avellino, Szicilia, valamint az amerikai kontinensen lévő Oregon, és Whasington borairól. John Szabó Master Sommelier úgy véli, az egyes fajták népszerűségére felfűzni az egész ország borkínálatát nem tanácsos. Az egy fajta (pld. Furmint) még ha szimpatikus is, nehezen bővíthető más fajtákkal, egyéb aktivitásokkal. Lehetne viszont egy kedvező stratégia, ha a magyar borokat a Vulkánok Borai stratégiával marketingelnénk, hiszen legismertebb boraink, a Tokaji, a Badacsony-környékiek vulkanikus talajon születnek. A vulkánok boraira egyéb attrakcióink is szépen felfűzhetőek lehetnének, mint a hőforrásaink, a gyógyfürdők világa, a gyógyvizeink, wellness, kristályvizeink. A vulkánok világa lenyűgözi az embert, jól érthető, és a turizmus csaknem minden ágára kiterjeszthető.
John Szabó MV a badacsonyi, meg a Szent György-hegyi borokat mutatta be mesterkurzusán
A másik mesterkurzus a Fekete Leánykát emelte a fókuszba. Mátyás király születésének és uralkodása kezdetének jubileumi évében kapott főszerepet ez a rendkívül zamatos, tipikusan Arad-hegyaljai bor. A mesterkurzust a temesvári Rovinhud rendezvény szervezőcsapat közreműködésével rendezték meg, amelyet Szakács-Orha Imre, erdélyi Master of Wine jelölt tartott erdélyi, anyaországi és regáti (romániai) tételekkel.
A programsorozatban, a bemutatókban kiemelt szerepet kapott a száz éve született híres egri bornemesítő, Csizmadia Darab József szerepének méltatása, akire az általa keresztezett interspecifikus szőlőfajták (Turán, Néró, Bianca, Medina stb.) borait felvonultató külön kóstolóval dicsért a rendezőség.
dékányT
