Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus meghívására Pasarétre látogattak a Mátrai Borvidék borai és borászai. Mint a szervező elmondta, a mai egyre kuszább boréletben egy határozottan pozitív térséget jelent a Mátrai Borvidék. A sétáló kóstolón mintegy 20 termelő jelenlétében és segítő információival volt mód kóstolni a borvidék új borait, és meggyőződni arról, hogy ez talán a legszínesebb térség napjaink hazai szortimentjében.
„Itt sem tökéletes minden, de komoly termelők maroknyi csapata évek óta dolgozik együtt, egymásért, magukért, a borvidékért és nem utolsó sorban a fogyasztók megnyeréséért. A vulkáni terroir összes szépsége együtt a játékos savakkal megmutatkozik egy olyan alkotói közösség tolmácsolásában, amely folyamatosan fejlődik.” Mondta a megnyitójában Mészáros Gabriella a rendezvény színhelyén, a Pasaréti Közösségi Házban.
Gyöngyöspata a mátrai borok egyik fontos műhely-központja
Organikus borműhelyek
A Mátra óriási turisztikai vonzerővel rendelkezik, a Balaton térség kiemelt üdülőkörzete után ezen a vidéken a legélénkebb a turizmus. A borok terén ugyanakkor a Mátra a fajták és stílusok legszélesebb skáláját kínálja. A Mátra jelenleg a legizgalmasabb borvidékünk, ahonnan a korábban megszokott illatos, könnyed tételektől egészen avantgarde irányzatokig szinte minden lehetséges tétellel találkozhatunk. Most úgy tűnik, hogy ez a borvidékünk a Kékfrankosban találta meg leginkább a saját vörösboros-profilját, miközben a fehérszőlők közül még nem tette le a garast egyetlen fajta mellett sem határozottan.
Mészáros Gabriella, az est háziasszonya
Már egy ideje megszokhattuk, hogy a Mátrából mostanában Friss szelek fújnak. A rendszerváltástól mostanáig nagyjából minden borvidék kialakította a saját stílusát, nagy meglepetések nemigen érkeznek. A Mátra ebből a szempontból (is) üdítő kivétel. Rég volt már az az idő, amikor erre a borvidékre rásütötték a „Mátra a friss, illatos, gyümölcsös, reduktív borok hazája” sztereotípiáját. Mostanában ahogy jönnek az évjáratok, sorra kiderül, hogy a nagy borok kategóriájában országos léptékben is az első vonalban van a helye. Újabban pedig, ahogy egymás után jöttek a szép eredmények a külföldi borversenyekről, az is kiderült, hogy éppenséggel a világ élvonalához tartozik. Valószínűleg a Mátra jelenleg a legizgalmasabb borvidékünk, ahonnan folyamatos meglepetésekre számíthatunk.
A Sauvignon blanctól a Syrah-ig
Most úgy tűnik, hogy a Mátra a Kékfrankosban találta meg leginkább a saját vörösboros-profiljaként, bár a Syrah, a Kadarka, a Csókaszőlő is élményt ad. A fehér fajták – Chardonnay, Rizlingszilváni, Olasz vagy Rajnai rizling, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Sauvignon blanc, Irsai Olivér, Zöld veltelini – egyformán jól érzik itt magukat. A Mátra télen a síelőket várja, míg az egyéb évszakokban a turizmus, biciklis turizmus dominál. Gasztronómiája, a mátrai ételkülönlegességei sokszínűek, borai pedig mindent tudnak az illatos fehérboroktól a nagy fehéreken át remek desszertborokat, vagy éppen prémium vörösborokat is produkálni. A turizmus pedig jó lehetőségeket tartogat a helyi borok, a helyi gasztronómia bemutatásához.
Szőke Mátyás volt az első komoly termelő a rendszerváltást követően, aki felhívta a figyelmet erre a termőtájra. Az igazi fellendülést az itt fészket verő betelepülők hozták, mint Karner Gábor, akit aztán Losonci Bálint követett. Olaszrizlingben, Kékfrankosokban, Velteliniben fejezték ki a termőhely szépségét, egyediségét. Losonci Bálint a Borbarát magazin szakújságírójaként indult, nagyon szofisztikált elképzeléseit tudja most már több mint két évtizede a gyakorlatban is megvalósítani. Spontán erjesztéssel, fejtés nélkül 1 ½ évig hordóban érlelt Cabernet francja bizonyítja, hogy a Mátra esetében valóban a fajtakínálat és csúcsminőség határát a csillagos ég jelenti!
Szépen mellettük is lassan alakult még néhány igazán szeretetre méltó kispince, például Ludányi Balázsé. Centurio Szőlőbirtok néven palackozza borait, ám a termelt mennyiség igen csekély. Major Levente Abasáron készíti borait, miközben iskolaigazgatóként nem annyira az oktatásra, mint inkább a közösségépítésre teszi a hangsúlyt. Leventének a mátrai Sárhegy oldalában vannak területei. Egy kisebb a Cibike dűlő oldalában, nagyobb, bő 10 hektáros területe viszont az ország egyik legmagasabban fekvő fennsíki szőlőtáblájában, az ún. „Dobóczi laposon” lévő 1963-as telepítésű Leányka táblában van mintegy 300 m.-es tengerszínt feletti magasságon, egy nagyon izgalmas, köves talajon. Levente a természet-közeli művelést érzi közel egyéniségéhez, birtokain bio-művelést folytat. Együtt él borai fejlődésével, a borkészítés folyamatát az érzékszerveivel kontrollálja, hallgatja a hordókban fejlődő bor zenéjét, kóstol, megfigyel, tapint. Visszatért a gyökerekhez, ebben is a szűretlen kategóriához. Szemléletét most is igazolta kiváló Kékfrankosa.
A Dominium első ültetvényeit 2009-ben telepítették el. Szőlészeti és borászati filozófiájukat a természet-közeli megoldások motiválják elsősorban. A szőlő művelése során nem használnak semmilyen gyomirtót, próbálják kiszorítani a vegyszereket, elsősorban a rovarölő, illetve felszívódó gombaölő szereket, és olyan természetes anyagokból készült keverékeket juttatnak a talajba, amely a növények immunrendszerét hivatott erősíteni. A fehér fajták közül a Sárgamuskotály, a Rajnai rizling, a Chardonnay és a Furmint a négy kedvenc, míg a kékszőlő szortiment szintén elég speciális, Syrah, Tempranillo, Feketeleányka, Turán, Merlot és Cabernet Franc képezi az állomány gerincét. A több fázisú hozamkorlátozás minden fajta esetében alapvető fontosságú a családi gazdaságban. Az eredmény nem kérdéses, hiszen a Dominium Pincészet termékei rendszeresen befutnak a Bor és Piac bortesztjeire, és rendre az élvonalban szerepelnek.
A Mátra folyton tartogat meglepetéseket, most az Amfóra Arc volt talán a legütősebb, akik figyelemreméltó boraikat nem csupán érlelik a kerámia-alapú tartályokban, ám kerámiába palackozzák is.
DTI
