A kormány minden eszközt meg kíván ragadni ahhoz, hogy segítse a szőlő- és bortermelést Magyarországon, továbbá külön támogatási és fejlesztési programot hirdetett a Balaton turisztikai térségnek – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a 60. Badacsonyi Szüreten szombaton, Badacsonytomajban.
Latorcai Csaba a rendezvényt megnyitó beszédében kiemelte, 30 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre szerkezetátalakító támogatásra, amelyből jelentős arányban részesednek a badacsonyi szőlősgazdák is. Hozzátette, segíteni kell a „minden nemzetközi összevetésben helytálló” badacsonyi borok terjesztését is. Ezt a célt is szolgálja a magyar borok nemzetközi marketingjére rendelkezésre álló másfél milliárd forintos támogatási összeg.
Az államtitkár ugyancsak célként fogalmazta meg, hogy a külföldiek számára is minél inkább vonzó nyaralási, sőt egész éves pihenési lehetőség legyen a térség.
Mint mondta, ezt kívánja segíteni a kormány azzal, hogy külön támogatási programot hirdetett és külön fejlesztési programot alkotott a balatoni turisztikai térségre. Kiemelte, hogy ennek keretében a jövő évtől külön forrásokat biztosítanak a Balaton-térségi önkormányzati együttműködéseknek és a térségi fejlesztésekre. Ezen belül külön segítséget és támogatást kívánnak nyújtani a különböző innovatív fejlesztések megvalósításához, az egész éves foglalkoztatás elterjesztéséhez, valamint a turisztikai attrakciók fejlesztéséhez – sorolta.
„A Badacsony unikális nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon” – mondta az államtitkár, felidézve, hogy Navracsics Tibor miniszter nem véletlenül kezdeményezte, hogy a térség világszínvonalú bora, a badacsonyi kéknyelű nyerje el végre a méltó helyét hungarikumok gyűjteményében, és nyilvánítsák önállóan is hungarikummá.
Latorcai Csaba szólt arról is, hogy sokan úgy tudják, az első szőlőtőkéket a rómaiak hozták Badacsonyba, de a legújabb kutatások szerint a kelták ültették az első tőkéket a hegy oldalába. Az államtitkár méltatta a település múltját, szerepét a magyar történelemben, valamint a helyi szőlőtermelők és borászok kemény kitartó munkáját, hogy helyt álltak a megváltozott éghajlati viszonyok között is, és már egy hónappal ezelőtt megkezdték a szüretet a 40 fokos melegben.
(Forrás: MTI, fotó: Katona Tibor)
