Január 24-én a Soós István Borászati Szakközépiskolában hatodik alkalommal rendezték meg az intézmény kísérleti és újbor-bemutatóját. A rendezvényen elhangzott, hogy a szőlészet-borászat iránt érdeklődő fiatalokra szép életpálya vár, hiszen aki ebben az iskolában elkezdi a tanulmányait – és elegendő ambíciót érez magában – akár a pHD fokozatig is eljuthat. Ugyanis 2018 februárjában elindulhat az első keresztféléves szőlész-borász mesterképzés a Szent István Egyetemen, amely jelentős hiányt pótol a felsőfokú szakmai képzésben.
A bemutató során húsz olyan újbort kóstoltunk meg (ötösével csoportosítva), amelyek azonos területről származó azonos szőlőfajtából készültek, ugyanakkor szüretelték őket azonos mustfokkal. Mindössze az élesztő és a tápsó adagolásában tértek el egymástól. Ezek mind a borászati szakközépiskola hallgatóinak vizsgaborai voltak.
Majd a Légli Attila amforáiban érlelt tételeket hasonlítottuk össze az acéltartályban érlelt tételekkel. Egy-egy balatonlellei Cabernet franc-t és Cabernet sauvignont kóstoltunk meg. Nagyjából mindenki egyetértett abban, hogy az amforában érlelt tételeknek több idejük volt a kibontakozásra, érettebbek lettek a borok, a fajtajegyek jobban megmutatkoztak bennük. Persze újborokról van szó, így vörösborok esetében nehéz érettségről beszélni. Ennek ellenére az amforában érlelt Cabernet franc szép kakaóbabos ízjegyeket mutatott, míg párja friss és üde, de igen nyers volt. Az amforás Cabernet Sauvignon savait még nyersnek találtuk, de az érettebb gyümölcsös karakterjegyek megjelentek benne, párjában éretlen nyers tanninokat, zöldpaprikás jegyeket éreztünk.
Szünet után megkóstoltuk a Szent István Egyetem borát, amelyet Dr. Sárdy Diána, tanszékvezető (Borászati Tanszék) mutatott be. Ez a bio Olaszrizling a fenntarthatóság jegyében készült. Nemcsak a szőlő, hanem a borkészítés is bio módon történt. Érdekességképp egy olyan Olaszrizlinget is megkóstoltunk, amelyet nem kéneztek, csak a letöltésekor kapott egy kis kezelést, így összesen 28 mg/liter a kéntartalma. Bizonyos kéntermelő élesztők azért dolgoztak a borban, így nem maradt teljesen kén nélkül. A különbség az, hogy a kén nem hozzáadott kénessav formájában került a borba, amely az összként jelentősen megnövelné. Ehelyett kéndioxid képződött az élesztők hatására, amely később aszkorbinsav hozzáadásával kiegészítve megvédi a bort. Így a modern, biobor iránti elvárásoknak is meg lehet felelni, jelesül: minél alacsonyabb összkén szintet tartani a borban.
Majd néhány újbort kóstoltunk, amelyek a tangazdaság saját boraként, kimérve kedvező áron megvásárolhatóak. Főleg hungarikum fajták szerepeltek a sorban, mint a Kéknyelű, a Budai Zöld, az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, az Olaszrizling. Több biobor is a poharakba került. A mi tetszésünket inkább a fehérborok és a rosék nyerték el. A vöröseket két tétel képviselte, egy Zweigelt és egy Blauburger.
Örömmel üdvözöljük az oktatási intézmények összefogását, és gratulálunk a rendezvény szervezőinek, Németh Ivánnak a Tangazdaság vezetőjének!Végül – az eredeti nyomvonalat teljesen magunk mögött hagyva – egy máklikőrrel lefolytatott kísérlet három borát ismerhettünk meg. Ezek a habzóborok a kínai piacra készülnek, de talán a magyar polcokon is találkozhatnak majd a fekete palackos, parafadugóval lezárt mákos likőrökkel, amelyek koktélok alkotóelemeként a hipszter fiatalok nagy kedvencei lehetnek.
