Kozma professzor az egyik általa keresztezett rezisztens fajtával
A pécsi kutatóintézet Szentmiklós-dűlői telephelyéről szép mikrovinifikációs tételeket kóstolhattunk az idei évjáratból. A fehérek közül az 54/2-es klón, a Bácska, a Pannonia, az Andor szőlő, majd a Jázmin következett, míg a kékszőlők közül 29/3-as klónból készül borok jöttek sorra. A bemutatott borsor azt bizonyította, hogy a rezisztens fajtákkal nyugodtan lehet számolni a jövőben, bármilyen borteszten megállták volna a helyüket.
Koch Csaba idejekorán ráérzett a rezisztens fajták elterjesztésének szükségességére, hamarabb ébredt ezen a téren, mint a hazai szakma, rendszeresen átjárt Temerinbe, hogy tanulmányozza az ottani fajtakísérleteket. Az alanyokat is onnan szerezte be első kísérleteihez, a jó tömegbort adó Bácskát, valamint a minőséget képviselő Pannoniát. A rezisztens szőlők meghálálják a gondoskodást, kettős eredményük, hogy nem általuk nem kell a környezetbe méreganyagokat juttatni, így a permetezési költségeket is meg lehet takarítani.
De Koch Csaba innovatív gondolkodása nem merül ki a rezisztens fajtákkal való eredményes kísérletezéssel. Az ő felfogása szerint a szokásosnál nagyobb lombozattal fejlődő szőlőnek megnő a fotoszintetizáló képessége – így több napfény kerül a bogyókba, majd a palackokba. A művelésmódra irányuló kutatások jelenleg is zajlanak, a drónos fotoszintézisvizsgálatok során is jól látszik, hogy az általa „boldog szőlő”-nek nevezett növény intenzívebben fotoszintetizál, mint a csonkázott, azaz „boldogtalan” szőlő, és az is bebizonyosodott, hogy a „boldog szőlő” 10 százalékkal többet terem.
Szép borsorral lepte meg Koch Csaba a negyedszázados jubileum alkalmából vendégeit. Bevezetésképpen néhány szép fehéret kóstolhattunk idén szüretelt Irsaijától, Cserszegijétől kezdve az idei és tavalyi Chardonnay-kon át a rezisztens Bácskáig. A rozék után jöhetett néhány kadarka, majd a nagyágyúk, a Cabernet Franc Premium 2011-ből és 2012-ből, a Csanád ugyancsak e két évjáratból, amit aztán a csodálatos 2007-es jégbor zárhatott le. Lenyűgöző volt érzékelni, ahogy a hagyomány tiszteletétől indíttatva a legkorszerűbb technikával való munkálkodással, a természet iránti alázattal mennyire puzzle-szerűen egymásra épülnek Koch Csaba borászati filozófiájának egyes elemei, amit borai nagyszerűsége, hazai-, és világversenyeken elért eredményei folyamatosan igazolnak vissza.
A szőlő itt boldog, hát még az ember – legyen az akár zsűritag, akár közönséges borkedvelő – amikor Koch Csaba palackjait kibontja. Mert, hogy okvetlenül meg kell kóstolnunk a roppanó gyümölcs üdeségét szájunkba csempésző Cserszegi Fűszeresét, mely súlyos aranyakat nyert az utóbbi években. De nem kevesebb az aranyérmeinek száma annak a Hajós-Bajai Irsai Olivérnek sem, amely tavaszt idéző virágillatokat csempészik orrunkba, és nyári gyümölcsök izével köszönti szánkat.
A rozék között nehéz lenne valamelyik mellé letenni a garast, hiszen a Kékfrankostól a Hajós-Bajai Rozé Cuvée-n át a Cabernet Sauvignon Rozéig mindegyik könnyed, gyümölcsös, üde.
A végigkóstolt vörösborok sorát már nehéz volna végigvenni, és egyébként is hadd legyünk annyira részrehajlóak saját korábbi döntésünk mellett, hogy számunkra legkedvesebb a legutóbbi „Média Bora” megmérettetésen Nagy Arannyal díjazott Villányi Cabernet Sauvignon Classicus volt.
Koch Csaba most is tele van új elképzelésekkel, tervekkel, bár hosszú utat tett meg eddig is. 1996-ban megvásárolt itt egy több mint 100 éve épített vert falú 120 m2 teljes alapterületű alföldi verandás paraszt tanyát, a tanya udvarán gyümölcsössel. E bázis köré indult meg az építkezés az anyagi lehetőségei függvényében. 1997-ben megépült a tanya mögötti pince, 2000-ben néhány kisebb raktár, 2001-ben a pince hosszabbítására kerülhetett sor, majd a jelentősebb beruházások és az épületek egységes stílusának kialakítása 2004-től kezdődött, amikor megépült a családi borászat centruma. Ez az épület központi elhelyezkedésénél, funkciójánál fogva meghatározó eleme a borászat építészeti arculatának. Tekintélyes méreteinél fogva elegánsan viseli a környékbeli (Hajós, Nemesnádudvar, Császártöltés) pincefalvak épületeinek tégla- díszítményeit.
Így hát létrejött családi borászának bázisa, de szükség volt egy olyan építményre, ahol ezeket a borokat be is lehet mutatni, nem beszélve arról, hogy kóstolás után valahol le is kéne pihenni, meg is kéne szállni. Hogy ez is meg legyen oldva, a beruházások új lendületet vettek, 2005/2006-ban elkészült az önálló borkóstoló épülete is. A borászat telkének közepén ideális volt a hely egy borturizmus céljaira kialakított épület számára, félúton a borászat, és későbbi megvalósításra tervezett falusi turizmus szálláshely között. A mintegy 250 nm2-es épület a vidéki fogadók hangulatát idézi, elegáns és kényelmes elhelyezést biztosít az ide látogató turistacsoportok részére. Jelenleg a Kóstolóépület téliesítésének megoldása a legfontosabb feladat, melynek kialakítására már megszülettek az építési tervek, jövőre már biztosan ott kóstoltjuk Csaba nagyszerű tételeit.
Jelenleg 120 hektár szőlőt művel, és folyamatosan igyekszik növelni birtokán a jó minőséget adó szőlők arányát, ezért idén cabernet sauvignont, cabernet franc-t, kadarkát, chardonnay-t telepít. Célja, hogy egészséges, permetszermentes borokat készítsen. Gödöllőre jár agrármérnöki mesterképzésre, tudományos munka keretein belül kísérletezik az általa kifejlesztett termesztéstechnológiával, melynek lényege, hogy hagyja a szőlőt szabadon nőni, nem kényszeríti drótok közé, és nem csonkázza. Így keletkezik hát a boldog szőlő, boraitól pedig a boldog kóstoló.
