Életének 83. évében január 2-án elhunyt Kiss Benedek Kossuth-díjas költő, műfordító a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
A költő, műfordító Akasztón született 1943. március 19-én Kiss László Károly és Pusztai Mária gyermekeként. Gyermekkora a Kiskunsághoz kötötte, általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd Kalocsán, a Szent István Gimnáziumban érettségizett.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakán 1967-ben szerzett diplomát, egyetemistaként a Kilencek költőcsoport tagja volt. Szakdolgozatát Nagy László költészetéről írta.
1967-1969 között nevelőtanárként dolgozott, majd szellemi szabadfoglakozású író és műfordító lett. 1969-ben az Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be, de ugyanebben az évben a Költők egymás közt című antológiában is szerepelt verseivel. Első önálló kötete, a Gazdátlan évszak 1970-ben látott napvilágot Kormos István szerkesztésében, a Móra Kiadó gondozásában, ezt még több mint harminc önálló könyv követte. Többször járt Bulgáriában, a bolgár költészet szakavatott fordítója volt.
A költő 1972-től a Magyar Írószövetség tagja volt, 1974-től 2009-ig a választmányban tevékenykedett, 2019 óta volt a szervezet örökös tagja, 2007-től az MMA társadalmi egyesület, majd 2011-től az MMA rendes tagja volt.
Munkásságát több állami díjjal és kitüntetéssel ismerték el: 1979-ben és 1999-ben József Attila-díjat kapott, a Bolgár Népköztársaság Kulturális Bizottságának kitüntető oklevelét 1987-ben vehette át, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2014-ben Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki, 2018-ban kapta meg a Kossuth-díjat.
Kiss Benedek a nyolcvanas évek második felétől őstermelőként szőlészetből, borászatból egészítette ki jövedelmét, betegsége súlyosbodásáig a Szent György-hegyen gazdálkodott.
A Kiskunságról induló, de a Szent György-hegyre valóságosan és művészi értelemben is megérkező alkotó életművének fontos kísérője és tárgya a magyar szőlő, a magyar bor. Verseinek láttató ereje nagyrészt a népköltészetben gyökerezik, de világirodalmi kitekintései és a bolgár költészet tanulmányozása (többek közt Canev-fordításai révén) is hatottak korán megtalált hangjára – írta róla korábban az MMA.
(Forrás: MMA, MTI, fotó: Czimbal Gyula)
