Hogyan védhetjük meg hatékonyan a szőlőültetvényeket a tavaszi fagyoktól? Ladislav Dojčannal, a Bekaert SA értékesítési menedzserével a Frolight-ról, egy infravörös sugárzást használó növényvédő rendszerről beszélgettünk, amely régiónkban is egyre népszerűbb.
Van-e arra vonatkozó becslésük, hogy mekkora károkat okoznak a tavaszi fagyok? Ismernek előrejelzéseket a jövőbeli előfordulásukról?
Minden egyes országban más a helyzet. Vannak országok, mint Belgium, Franciaország, Olaszország és Spanyolország bizonyos részei, ahol minden évben megjelenik a fagykár és van, ahol 20-30 százalékot is kitesz. Csehországban a múlt év folyamán 70-80 százalékosak voltak a fagykárok, azt lehet mondani, hogy ott nem is volt bor, csak másodtermésből, ami sem mennyiségben, sem minőségben nem tudja hozni azt, amit az eredeti termés hozna. És minél tovább tekintünk előre, annál gyakrabban lesznek ilyen viszontagságok. Kiszámíthatatlan, mikor mi fog megjelenni, csak egyet tudunk, hogy meg fog jelenni. A fagyzugos helyekről nem beszélek, hiszen ott tudjuk, mit lehet várni, de már olyan helyeken is, ahol korábban sosem volt fagy, ott is megjelenhet.
Melyek a leginkább érintett területek földrajzilag vagy mikroklimatikus szempontból?
Ez is változó. Ahogy változik a klíma, ott is megjelenik a fagy, ahol azelőtt nem jelent meg. Franciaország, Olaszország, Spanyolország esetében az ember nem várná, hogy nagy lesz a fagykár, és mégis. Van, megjelenik, de hála Istennek most már ki is tudjuk védeni.
Össze tudná foglalni, hogyan működik a Frolight rendszer?
A Frolight elektromos energiával működtetett rendszer. Van egy vezérlőegység, és ehhez hozzá vannak kapcsolva a csövek, amelyek infravörös fényt bocsátanak ki. Tudjuk, hogy működik a konvencionális fűtés, amikor a fűtőtestnek nagy a hőmérséklete, és a levegő keringése által terjed a hő. Ha infravörös fűtést használunk, az viszont nem a levegőt melegíti, hanem közvetlenül a tárgyakat, amelyek a közelében vannak. Amikor ezek a csövek ki vannak húzva, 15 centiméteres körzetükben meg tudják védeni a fagykártól a növényt.
Az infravörös sugárzás a napsugárzáshoz hasonlít, így a növényt nem éri hősokk?
Nem, ugyanis ez a rendszer nem 30 fokos hőmérsékletkülönbséget hoz létre, hanem 7-8 fokot, ami elegendő arra, hogy a fagyástól megvédje a növényt. Azért is fontos ez, mert azt vettük észre, hogy minden évben előbbre tolódik a rügyezés és a virágzás. Ha akkor jön a fagy, amikor már bizonyos méretet már elértek az új hajtások, akkor tönkreteszi a termést. Ezt lehet megelőzni a Frolight rendszerrel.
Ősszel vagy télen kihúzzák a csöveket és tavasszal visszagyűjtik az ültetvényről?
A felszerelés és a leszerelés is nagyon gyors és könnyű, elegendő egy-másfél méterenként rögzíteni, ugyanolyan eszközzel, mint amivel kötözni szokták a szőlőt. De vannak gazdák, akik kint hagyják. Persze vigyázni kell rá, nem szabad átvágni vagy károsítani.
Akkor a szőlőmunkák elvégzését nem is befolyásolják a csövek?
Általában akkor szokták felszerelni, amikor már meg van metszve, utána pedig a permetezés nem tesz kárt a berendezésben, ami víz- és fagyálló. A fagykárveszély elmúltával pedig a többség be is szokta szedni a csöveket, és az erre szolgáló tárolódobokon tartják.
A lopásveszély nem jelent kockázatot? Tartalmaz olyan alapanyagot a berendezés, ami miatt érdemes lehet ellopni?
Olyan alapanyagot nem tudunk, ami értékes lehet, de ettől még bárkinek bármi megtetszhet… De ez is lehet az oka annak, hogy a gazdák egy része begyűjti a vezérlőegységet vagy a csöveket. És persze a begyűjtés az élettartamot is növeli, ha az eszköz nincs olyan hosszan kitéve az UV-sugárzásnak.
Milyen problémákat, nehézségeket kellett megoldani a prototípusfázisban?
Azokból nagyon sok volt. Először is ki kellett választani azt az anyagot, ami jól átereszti az infravörös hőt, ugyanakkor strapabíró is. A belga feltalálók a 2000-es évek elején kezdtek ezen a rendszeren gondolkodni. és sok prototípus készült, amíg megtalálták a megoldást.
A piacradobás óta történtek változtatások?
Mindig vannak fejlesztések. Jelenleg azon dolgoznak, hogy be tudjanak mutatni egy rendszert, ami apróbogyós gyümölcsökre és a hagyományos gyümölcsfákra is működne. Szerbiában például már négy éve nem ettek saját kajszit, mert mindig lefagy, de idén Kecskemét környékén is alig maradt termés. A barackfák esetében például azt kell megoldani, hogy könnyen fel- és leszerelhető legyen a rendszerünk.
A bemutatkozó anyagukban a kisebb szőlőbirtokokat említették sikeres példaként. Mekkora a legnagyobb terület, amin már alkalmazzák ezt a technológiát?
Dél-Amerikában vannak nagyobb szőlészetek, ahol be szokták vetni, de jelenleg Kanadában is folynak tárgyalások egy nagyobb felhasználóval, ezek lesznek az igazán jelentős méretben megvalósuló beruházások.
Alsó vagy felső birtokméretet tekintve vannak gazdasági vagy technológiai korlátai az alkalmazásának?
Nem igazán. Egy master vezérlőegységre van szükség, és ahhoz további, úgynevezett slave vezérlőegységeket lehet társítani. Minden vezérlőegységhez 1200 méter csövet lehet rögzíteni, és annyi egységet lehet összekapcsolni, amennyire szükség van. A kábelek maximális hossza Európában 150 méter, Amerikában 200 méter.
Kinek éri meg beruházni a technológiába? Inkább a prémium termelőknek, vagy a tömegborok előállítóinak is?
Tapasztalataink szerint azoknak a többsége, akik eddig beruháztak, legalább 6-8 euróért tud értékesíteni egy palack bort. De Csehországban már megjelentek azok is, akik tömegborral foglalkoznak, mert érzik, hogy ha nem ruháznak be vagy nem találnak más megoldást, akkor nagy bajba kerülhetnek. A gazdák elmondása szerint ha két egymást követő évben jön a fagykár, akár tönkre is mehet a pincészet. A belgák is azt mondják, hogy „ha kétszer érzi a gazda a fájdalmat, akkor már nem gondolkodik”. Lengyelországban is gyorsan terjed a megoldásunk, mert ott a telek még mindig olyanok, amilyenek, de például Szlovákiában még nem volt eladásunk, mert ott az elmúlt három évben, amióta a rendszer értékesítésével foglalkozunk, még nem volt fagy. Svédországból is jött már megkeresés, de engem leginkább az olaszok és a spanyolok leptek meg, mert ott nem vártam volna, hogy szükség lesz rá. Sőt, Szicíliába is kerül egy berendezés, de oda nem a szőlő, hanem a citrusok miatt.
Magyarországon mi a helyzet?
Itt még csak most indultunk, próbáljuk bemutatni a technológiát, de egyes vevőjelöltek már saját kezdeményezésre is megtaláltak minket, például egy tokaji prémium borászat egy nemzetközi kiállításon. A szőlősgazdák mellett a gyümölcsösök tulajdonosaival is kommunikálunk, és magyar olívatermelők is kerestek minket.
Milyen költségekkel számolhat, aki ebbe belevágna?
Ez változó, és nagyban függ attól, hogy milyen a szőlőparcella alakja. A vezérlők és a csövek egységára ugyanaz, de ha össze kell kötni a különböző területeket, az nagy eltéréseket okozhat. Ha nincs szükség az 1200 méteres csövekre, mert kisebb a terület, akkor elosztókat is be tudunk építeni. Kaphatóak kiegészítő elemek is, mint például a nedvességmérő. Ahol ugyanis nincs száraz fagy, ott még megjelenhet a nedves fagy, például egy lankás terület két eltérő végén. A telepítés mindenesetre nagyon egyszerű, csak azt kell biztosítani, hogy legyen áramellátás, akár a normál hálózatról, akár generátorból. Külföldön jellemzően generátort szoktak bérelni, de Csehországban például mindig volt a közelben kiépített villamos hálózat.
Milyen előnyei vannak a Frolight-nak más megoldásokkal szemben?
A tűzgyújtás vagy a gyertyázás esetében nem csak a kandallót vagy a gyertyát kell minden évben megvenni, hanem fel kell fogadni az embereket is, akik meggyújtják. Esős vagy túl szeles időjárásban nem működik, és a környezeti hatása is kedvezőtlenebb, egyes helyeken nem is engedélyezik a használatát. És sokszor nem egyetlen éjszakáról van szó, hanem 2-3 éjszakáról. Mit tesz, ha nincs annyi estére gyújtósa? A hagyományos kábeles fűtés a levegőt melegíti, nem a növényeket, ezért magas energiafelhasználás mellett gyenge a hatásfoka. A szélturbinák is hatásos megoldást nyújthatnak, ugyanakkor a telepítésük költséges és gyakran engedélyköteles, a javításuk és karbantartásuk bonyolult, és a fekete dér (intenzív hideg, amely jégképződés nélkül károsítja a növényzetet – a Szerk.) ellen nem véd. A mobil vagy telepített hőlégfúvók sok energiát használnak és emberi közreműködést is igényelnek, csakúgy, mint a helikopteres kármentesítés, ami kifejezetten költséges „utolsó megoldás” sok esetben. A csepegtető porlasztórendszer nagyon jó, de jelentős befektetést igényel: kutat kell fúrni – ami nem mindenhol oldható meg – és fel kell szerelni a porlasztókat. Emellett engedélyköteles, nem automatikus és nem rugalmas. A mi rendszerünk automatikus, és be lehet állítani, hogy ha például 3 fok alá esik a hőmérséklet, akkor bekapcsol. A működése is könnyen ellenőrizhető, mert a működő csövek világítanak is, és ez akár 20 kilométerről látható. A rendszer applikáción keresztül távolról is vezérelhető és ellenőrizhető, továbbá historikus adatokat is tud rögzíteni a hőmérséklet alakulásáról. (X)