Védekezési lehetőségek
Le kell szögezni, a krónikus betegséget kiváltó belső élősködő kórokozók ellen, beleértve a fitoplazmákat is, nincs vegyszeres védekezési lehetőség!
Az FD (Ca. Phytoplasma vitis) mégis kivételt képez, mert a fertőzésterjedés megakadályozásban nagy jelentősége van a vegyszeres beavatkozásoknak, de nem a kórokozó, hanem a szőlőn élő és a fitoplazmát terjesztő vektora ellen. A kezelések célja a S. titanus elpusztítása minden lehetséges eszközzel!
Az amerikai szőlőkabóca egyedszámát csökkentő lehetőségek
- Tojások megsemmisítése kizárólag a sorközökből kihúzott lemetszett vesszők elégetésével, vagy a vesszők apróra szecskázásával és talajba (5-10 cm mélyre) forgatásával lehetséges!
Az utóbbi időben egyre gyakrabban ajánlott őszi és tavaszi olajos lemosókezelésekkel nem lehet a tojásokat elpusztítani, mert azok nem a kéreg felszínén, hanem a háncsrész belsejében vannak! (2. kép)
- Lárvák és imágók elpusztítása, a védekezésekre felhasználható engedélyezett és szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező készítményekkel lehetséges. (Forrás: Növényvédő szerek adatbázisa, NÉBIH)
- A védekezésekkel a lárvákat célozzuk meg, mert azok érzékenyebbek a vegyszerekre.
A lárvák megjelenésének idejéről és fejlettségi állapotáról tájékozódhatunk a NÉBIH honlapján: https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap, de magunk is meggyőződhetünk róla, mert a törzsközeli első kifejlett levelek hátoldalán könnyen felismerhetők a fehér testű L1-L2-es lárvák (1. ábra).
Egy másik módszerrel, a vesszők kopogtatásával a hajtások alá tartott felfordított, kinyitott esernyőbe lehulló lárvák fejlődési állapota és száma is megállapítható.
- Akár már a lárvák megjelenésétől kezdett olajos szerrel, majd 2-3 vegyszeres kezeléssel hatékonyan pusztíthatók el a levelek hátoldalán tartózkodó lárvák és így el lehet érni, hogy a kabócának esélye se legyen felvenni és továbbvinni a fitoplazmát!
- Véleményem szerint a jelenlegi hazai helyzet ismeretében nem kell megvárni az első kezeléssel a fitoplazmát tartalmazó L3-as lárvastádiumot, hanem korábban, akár már L1-L2-es lárvastádiumban kezdett védekezéssel nagyobb hatékonysággal pusztíthatók el a folyamatosan kelő vektorok.
- A kezeléseket 10-14 naponta érdemes megismételni.
- A lárvák elleni sikeres védekezések után az imágók száma a sárga ragacslapokkal jól megfigyelhető, amivel gyakorlatilag a következő évi várható fertőzési nyomásra lehet következtetni.
Az egészséges szaporítóanyag kérdése
Mindkét szőlőkárosító fitoplazma terjedésében jelentős szerepet játszik a fertőzött szaporítóanyag, elsősorban azért, mert az amerikai alanyfajták tünetmentesen hordozzák a fertőzést.
Az egészséges szaporítóanyag-előállítás fegyelmezett, szigorú technológia végrehajtásával lehetséges. Az alany és a nemes ültetvények szigorú ellenőrzése, szelektálása, a beteg, tünetes növények kivágása, megsemmisítése. A mentesítés kiváló eszköze az alanynak a nemes csapvesszők nyugalmi időszakában, oltás előtt vagy akár a kész oltványoknak melegvizes hőkezelése (50 oC vízben 45 perc).
- Ez a beavatkozás a fitoplazmák mellett hatásosan pusztíthatja a vírusokat, gyéríti a szövetekben lévő gombakórokozókat, az agrobaktériumot, és a rügyekbe húzódott atkákat is.
- Az eljárás már széles körben alkalmazott Ausztráliában, Új-Zélandon, Franciaországban, Dél-Afrikában. Sajnos nálunk még csak három szaporítóanyag-előállító rendelkezik ilyen berendezéssel (Mogyorósi Tibor Tapolcán, Molnár Ákos Teleki- Kober Kft, és Szedmák György Abasáron. Mogyorósi Tibor , Tapolcán 2005 óta használja a módszert, teljes megelégedéssel.)
Az FD 2013. évi kimutatásával beindult a hatósági gépezet: fokozott felderítések, rendeletalkotás, ismeretterjesztő előadások tartása, készenléti terv kidolgozása széleskörű szakmai összefogással.
A készenléti tervben leírt intézkedések az ország egész területére vonatkoznak, mindenféle termesztési módot folytató gazdaság számára, ideértve az ökológiai termesztést is, és a következő jogszabályokon alapulnak: 2008. évi XLVI. törvény, 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet, az Európai Tanács 2000/29/EK irányelve.
A készenléti terv fő célja a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma felszámolása és visszaszorítása.
További célok:
- a növény-egészségügyi szakterületen dolgozó teljes személyi állomány felkészítése a bekövetkezett fertőzésből eredő, nagyobb növény-egészségügyi kockázatot jelentő helyzet kezelésére;
- a felelősségi területek, valamint az azonnali fellépést lehetővé tevő pénzügyi források meghatározása és biztosítása;
- a társhatóságok, az érintett gazdálkodói, feldolgozói és kereskedelmi szervezetek bevonása a szükséghelyzeti feladat ellátására való felkészülésbe;
- a lakosság tájékoztatása.
A készenléti terv tartalmazza:
- a Phytoplasma vitis biológiájára és az általa okozott tünetekre vonatkozó háttér-információt,
- a terjedésének megakadályozását célzó stratégiát és hatósági jogkört,
- a terjedésének megakadályozásában szerepet játszó tényezőket,
- a felszámolására és visszaszorítására kidolgozott, a hatósági intézkedéseket is magába foglaló eljárást.
A készenléti terv alapján megtörtént a cselekvési terv kidolgozása is a kórokozó fertőzésének bekövetkezésére történő fellépéshez.
Mindezek ellenére több mint tíz évvel később ott tartunk, hogy már csaknem az egész ország területe, 22 borvidékből 21 igazoltan fertőzött. https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca
Kibújva a növénykórtanos bőréből (ha egyáltalán lehetséges), egyszerű szőlőtermelőként egy rövid mondatban összegezve a fentieket: Mindannyian tudjuk, hogy nagy baj van!
Miért is van nagy baj?
- A súlyos krónikus betegséget okozó két legveszélyesebb fitoplazma faj, amely jelentős terméskiesést, minőségi kárt és akár tőkepusztulást is okozhat, Európában csaknem 100 éve, Magyarországon a BN 1970-től, az FD 2013-tól van bizonyítottan jelen szőlőn.
- A szigorú törvényi és hatósági előírások ellenére a karantén FD kórokozó megállíthatatlanul terjed. Az első azonosítás óta eltelt 12 év alatt gyakorlatilag csaknem mind a 22 borvidéken fellelhető.
- FD hatványozottabb veszélyhelyzetet jelent, mert a természetes vektora az amerikai szőlőkabóca (SCATI) közvetítésével rövid idő alatt megsokszorozódott a beteg növények száma ültetvényen belül, és távolabbi területekre is gyorsabban eljutott a kórokozó.
- Komoly problémát jelent, hogy a FD-nek nincsenek specifikus tünetei. A fertőzött szőlőnövények teljesen azonos tüneteket mutatnak FD és BN fertőzöttség esetén, ezért vizuálisan nem választható szét a két betegség. Mivel a fitoplazmatünetek már általánosan megtalálhatók az országban (felmérések szerint legalább 21 fajtában), ezért nem lehetünk biztosak benne, hogy az ültetvényeinkben látható tüneteket valójában melyik faj okozza. Ennek eldöntése kizárólag laboratóriumi, speciális molekuláris módszerrel lehetséges.
- Tovább komplikálja a helyzetet, a komplex fertőzések igen gyakori megjelenése (FD+BN+GRLV azonos növényen együtt) az új telepítésű ültetvényekben!
- Nem teszi egyszerűbbé a helyzetet az sem, hogy a FD-nek több természetes gazdanövénye is létezik, melyek gazdaszervezetei a kórokozónak, amely bizonyított Magyarországon is. A természetes gazdanövényeken élő kabócák bármikor átvihetik az Phytoplasma vitis-t a szőlőre, de fontos kihangsúlyozni, hogy a fertőzés továbbterjedésének kockázata csak ott nagy, ahol jelen van a területen az FD természetes vektora a S. titanus is.
A vektor zavartalan megtelepedéséhez tevékenyen hozzájárultunk:
Részben azzal, hogy az Európában őshonos aranyszínű sárgaság fitoplazma szerepel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A2-es karantén kórokozók listáján, de a fertőzést vészes gyorsasággal terjesztő, kizárólag szőlőn élő, idegenhonos vektora, az amerikai kabóca nem! Ez csupán két országban, Izraelben (2009-től) és Törökországban (2007-től) van az A2-es karanténlistán a (Scaphoideus titanus)! A növényvédelmi hatóság, az EPPO (valljuk be, teljesen logikátlan) besorolása értelmében -– a vészjelzések ellenére – sem szorgalmazta már a kezdetektől a vektorfaj besorolását, sem a védekezést, még a legveszélyeztetettebb szaporítóanyag-előállító körzetekben sem.
Minden bizonnyal elősegítette a kabóca gyors szétterjedését az is, hogy az AKG támogatást igénybe vett, a fenntartható és a mezőgazdasági termesztés szellemében okszerű, vagy biológiai védelemben részesített területeken hosszú ideje jelentősen visszaszorult a rovarölő szerek használata!
- Ezzel minden feltétel adott volt az FD robbanásszerű terjedéséhez, hiszen köztudott, hogy a SCATI 2006 óta meghonosodott, és három évvel később gyakorlatilag az ország teljes területén nagy egyedszámban csapdázható volt a szőlőültetvényekben.
ZÁRÓ GONDOLATOK
Mindezek miatt tartunk ott, hogy jelen pillanatban, az ország 22 borvidékéből már 21-ben bizonyított az FD kórokozó jelenléte. Ám még nincs vége! Tartok tőle, hogy a fokozott ellenőrzések révén rövidesen kiderül, hogy valamennyi borvidék fertőzött! https://portal.nebih.gov.hu/fd-telepulesek (link csak az onlinera)
Az év közepe óta valóságos pánikhelyzet van. Agrárminiszteri koordinációban kormányzati intézkedések sora indult el – intenzív felderítések, laboratóriumi kapacitások bővítése, országos védekezési program indítása, ehhez az elérhető növényvédőszerek bővítése, szükséghelyzeti engedélyek kiadása, légi védekezések elrendelése, szaporítóanyag-ellenőrzés fokozása, a fertőzési veszélyt jelentő elhagyott, műveletlen területek kivágása gyorsított eljárással a Hegyközségi rendszerrel közösen, és a mindehhez szükséges anyagi forrás (3,8 millió forint) biztosítása!
Ám, nyugodtan kijelenthető, hogy mindez már ESŐ UTÁN KÖPÖNYEG!
Ez lett a gyakorlatilag 20 éves késlekedés (hiszen akkor már ismert volt mi történt tőlünk délebbre pl. Szlovéniában) (9. kép), hibás döntések (a kórokozó és legfőképpen a kabóca vektor szerepének téves értékelése), valamint rovarölőhatóanyag-kivonások eredménye és következménye! Nem beszélve a rendszerváltás utáni tulajdonosi szerkezet változása miatti területelaprozódásról, majd a támogatásokkal szorgalmazott pihentetés nélküli újratelepítésekről, sűrű térállású, nagy tőszámú (>5000 tőke/ha) ültetvények létesítéséről (ami miatt gyakorlatilag megduplázódott a szaporítóanyag-igény) és mindezek negatív hozadékairól.
A jelenlegi helyzetben csak annyit lehet tanácsolni:
Vegyük nagyon komolyan a hatósági előírásokat minden szektorban (szőlőtermelők, szaporítóanyag-előállítók) és a vektor elleni védelmet, valamennyi borvidéken!
Tűzzel-vassal irtani kell a vektort, a beteg szőlőt, a rezervoárnövényeket is. Szőlőtermelőként nem tehetünk mást, VÉDEKEZNI KELL, ha akarjuk, ha nem!
Végül, egy minden szempontból megfontolandó javaslat!
Véleményem szerint a szaporítóanyaggal látensen terjedő fertőzések – vírusok, fitoplazmák, a vesszők felületén, valamint az oltványiskolák talaján át terjedő, korai tőkeelhalást okozó gombakórokozók és az agrobaktériumok – megelőzése, eredményes megakadályozása céljából, az egészségesebb, látens fertőzésektől mentes szaporítóanyag-előállítás érdekében,
kötelezővé kell tenni valamennyi szaporítóanyag-előállító részére a bizonyítottan hatékony és a világ számos részén széleskörűen ajánlott és rutinszerűen alkalmazott MELEGVIZES KEZELÉS (50 oC-on 45 percig) használatát, kiegészítve az oltványok Trichoderma antagonista gombaspórákat tartalmazó készítményekkel való felületi és az oltványiskola talajának kezelését.
Engedjék meg, hogy emlékeztetőként az Agrofórum 2014. áprilisi szőlős extraszámában megjelent „Új nagy kihívás a szőlőtermelők előtt a szőlő aranyszínű sárgaság leküzdése Magyarországon” című cikkem végén leírtakat idézzem:
„Végezetül, véleményem szerint, jelen helyzetben a kötelező hatósági előírások betartásán túl – alulról jövő kezdeményezéssel – cselekvési tervet kellene kidolgozni, külön a szaporítóanyag-előállítóknak és külön a szőlőtermelőknek.
Legsürgősebb feladat a fitoplazma tüneteinek és az amerikai kabóca megismertetése a termelőkkel, hogy mindenki felismerje a fertőzött növényeket és a vektort a csapdában. A tünetek felmérése, a vektor csapdázása (sárga, illetve zöldessárga ragacsos lapcsapdákkal) minden szőlőtáblában, hogy megtudjuk, hányadán is állunk. A további döntéseket csak ezután kell meghozni.
Szaporítóanyag-előállítóknak létfontosságú érdeke mindezeken túl,
- a törzsültetvényeikből a beteg növények kegyetlen szigorúsággal való kiszelektálása, megsemmisítése,
- továbbá a szaporítóanyaggal terjedő kórokozók ellen, jelenlegi ismereteink szerint a leghatásosabb eljáráshoz szükséges „MELEGVIZES HŐKEZELŐ” berendezés haladéktalan beszerzése, megépítése és általános használata.
Biztos vagyok benne, hogy a szőlőtermelők értékelik, megfizetik a megbízhatóan és valóban magas minőségű, egészséges szaporítóanyagot!”
(A teljes cikk a Bor és Piac magazin 2025/4. lapszámában jelent meg.)
Dr. Dula Bencéné mikológus, növényvédelmi szakértő
