Kupcsulik Bálinttal és feleségével, Csíki Zsuzsannával beszélgettünk. Mindketten biomérnökök, Zsuzsanna klinikai vizsgálatokkal foglalkozik egy magáncégnél, Bálint pedig egy oltóanyag-fejlesztő-gyártó kereskedő cégnél dolgozik, ahol állati oltóanyagokkal foglalkoznak. Jöjjenek el november 29-én, pénteken Batonalmádiba az Ősszel is Balaton 3 sétáló borkóstolóra és kóstolják meg a Les Trois Chenes borait.
Hogy jutott el az oltóanyag fejlesztéstől a borászkodásig?
Én nagyon sokáig egyáltalán nem ittam alkoholt. Az egyetem vége felé ösztöndíjjal az USA-ba kerültem, Georgiába, ahol minden pénteken a „The Winery” nevezetű helyen kóstoltunk borokat. Azért volt nagy jelentősége az életemben, mert egyrészt akkortájt ismertem meg a feleségemet, másrészt pedig onnantól kezdve kicsit tudatosabban kóstoltam a borokat. Akkor merült fel bennem a gondolat, hogy esetleg megpróbálnék bort készíteni. Egyébként az USA-ban egy „foodfermentation” órán konzerv szőlőléből készítettünk bort, amiből egy üveg azóta is megvan…
Innen indult az alapötlet. A nyaralónk itt volt Káptalanfüreden, és arra gondoltunk, hogy veszünk a közelben egy pici területet, ahol kipróbáljuk azt, hogy milyen lehet bort készíteni, meg egyáltalán szőlőt termeszteni. Jelenleg 2500 négyzetméternyi területen gazdálkodunk, amin 620 tőke terem. Erre mondta Kolonics Károly somlói borász, amikor egyszer nála jártunk, hogy ez játéknak sok, megélhetésnek kevés. Tökéletesen igaza van, de én meg arra gondoltam, hogy ez a pilot projekt, ahol ki tudjuk kísérletezni a szakma csínját-bínját.
Mi jellemzi a területeiket? Milyen szőlőfajtákkal dolgoznak?
A dűlőnk neve Aranybánya, ami felettébb ígéretes név. Területünk azért sajátos, mert enyhe, déli lejtésű. Ez itt nagyon ritka, mert a Balaton északkelet-délnyugat irányú, és ezért inkább délkelet felé néznek itt a lejtők.
Próbálkoztunk a szőlőtelepítéssel, háromféle szőlőt telepítettünk, olyanokat, amiket nem egyszerre kell szüretelni. Ketten is nagyon gyorsan le tudjuk szüretelni, fel is tudjuk dolgozni a szőlőt, most már négyen a két gyermekünkkel, akik időnként besegítenek. Azért is telepítettünk három fajtát, mert olyanokat kerestem, amiket egyrészt szeretek, másrészt pedig amikből nagyon sokféle bor készíthető. Így esett a választásunk a Szürkebarátra, a Sárgamuskotályra és a Syrahra.
A Sárgamuskotályból akár félédes bort is lehetne készíteni. A mieink tipikusan egy kicsit testesebbek, egészen száraz, de illatos Sárgamuskotályok.
Szürkebarátból számomra az etalon az Ódon Pincénél kóstolt kifejezetten ásványos, nagyon száraz, klasszikus badacsonyi szürkebarát volt, amit nagyon szerettem. Mi megpróbáljuk illatosan tartani a Szürkebarátot, ugyanakkor elég testes boraink szoktak születni, de gyakorlatilag nincs bennük maradék cukor.
A Syrah kapcsán sokan az újvilági borokra gondolnak, a barrikolt, testes, vaníliás Syrahkra. A francia Syrahk egy jó része nem ilyen, hanem kifejezetten vékony, ugyanezekkel az illatokkal. Ez is lehetne egy irány, de az eddigi pár évjáratban a Syrah borunk inkább illatos lett, viszont kicsit testesebb. Elkerültük eddig a hordó használatát, de ez még változhat a jövőben.
BZs.
