A borfogyasztás visszaesését mutatják a felmérések

wallet 1013789 1280 800

A borfogyasztók száma és a borfogyasztás mennyisége is jelentősen csökkent az utóbbi években Magyarországon – közölte felmérései alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT).

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2017-ben átfogó, reprezentatív piackutatást végzett a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. Az idei évben hasonló alapokon, egyes kérdéseket megismételve egy három részből álló piackutatás készült, melynek eredményeit Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. projektvezetője mutatta be. Az elmúlt hat év legfontosabb változásait Prof. Dr. Szolnoki Gergely, a Geisenheimi Egyetem Piackutatási tanszénének professzora foglalta össze.

A HNT kiemelt figyelmet fordít a magyar bor legfontosabb piacának, Magyarországnak. A hazai borpiac, a hazai borfogyasztási szokások és trendek vizsgálata 2017-ben egy 1500 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív felméréssel teljesült. A felnőtt lakosság borfogyasztási szokásait és borhoz kapcsolódó attitűdjét, a nem fogyasztók körében az elutasítás okait és magyarországi oltalom alatt álló földrajzi jelzések megítélését 2023-ban a Társadalomkutató Kft. három lépcsőben vizsgálta:

  • Online fókuszcsoportos beszélgetés fogyasztási gyakoriság szerint, 5 csoportban, csoportonként 8 fő részvételével.
  • Országos, reprezentatív, kvantitatív piackutatás személyes lekérdezéssel a 18+ éves magyar lakosság körében, 1500 fős, lakóhelyre, nemre és korra reprezentatív mintával.
  • Ízpreferencia vizsgálat (18-35 éves korosztály), melynek során a megkérdezettek egy rövid kérdőív kitöltésével beszámoltak a borfogyasztási szokásaikról, ízpreferenciáikról és értékelték a „vakon” kóstolt 6 eredetvédett magyar bort.

A 2017-2023-as reprezentatív lekérdezések összehasonlító elemzésének legfontosabb megállapításai:

  • Jelentős csökkenést tapasztalhatunk a borfogyasztók száma és fogyasztási intenzitása terén.
  • Mindegyik szegmensben (nem és kor tekintetében) csökkenés tapasztalható a borfogyasztás gyakoriságát illetően, kivéve a magas vagyoni státuszú fogyasztókat.
  • Az egyéb alkoholos italok – sör, likőr és alkopop – esetén is csökkenés tapasztalható, míg az égetett szesz fogyasztásának gyakorisága kissé növekedett.
  • A borfogyasztás elutasításának két fő oka: „nem szeretem a bor ízét”, valamint „nem iszom semmilyen alkoholt”, 2017 óta nem változott.
  • Ugyanakkor az ok „a borivásnak nincs hagyománya a családunkban” 2023-ban sokkal feljebb került a listán.
  • Az utóbbi években 3%-kal növekedett a külföldi borok fogyasztásának aránya. Főként a fiatal fogyasztóknál találunk szignifikánsan magasabb arányokat az importált borok esetében, de az adatok szerint az alacsonyabb vagyoni státuszú fogyasztók is több külföldi bort fogyasztanak.
  • A vörösbor fogyasztási aránya 7%-kal csökkent, míg a rozé borok fogyasztása 5%-kal nőtt.
  • Az adatok arról tanúskodnak, hogy a száraz és félszáraz borok fogyasztási aránya jelentősen növekedett és 2023-ra elérte az 50%-ot (ez az arány 2017-ben 41% volt).
  • A diszkont boltokban történő vásárlás, valamint az online vásárlás aránya nőtt 2017 óta, míg a kisebb élelmiszerboltok és a hipermarketek aránya csökkent. A nők és a 65 év feletti korosztály diszkontban történő borvásárlása jelentősen növekedett 2017-hez képest.
  • Az eredmények azt mutatják, hogy az érdeklődés és tudás majdnem minden szinten nőtt 2017-hez képest.
  • A borfogyasztás eltolódott a vagyonosabb, képzettebb szegmens irányába. A közép és alsó vagyoni szegmens szignifikánsan kevesebb bort iszik, mint 6 évvel ezelőtt.

Prof. Dr. Szolnoki Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy „a bor, mint kategória a különleges és drága élvezeti cikk irányába halad és fennáll a veszély, hogy hosszú távon teljesen elkopik a hagyomány, és „a bor a mindennapok alkoholos itala” imázs.

A 18-35 éves magyar fiatalok körében először végzett bor tematikájú vakkóstolással egybekötött ízpreferencia teszt és a fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. projektvezetője elgondolkodtató következtetéseket vont le:

  • Az első alkoholfogyasztási élmény egyre korábbra tolódik.
  • Az elsőként fogyasztott alkoholok között a sör és bor fej-fej mellett áll az első két helyen.
  • A bor fogyasztását leginkább kellemes íze és felpezsdítő vagy lazító hatása motiválja.
  • A borfogyasztók és a bort nem fogyasztók döntő többsége hallotta már az eredetvédelem kifejezést és nagyjából tisztában volt azzal, hogy mit is jelent ez a bor esetében.
  • Az eredetvédelem jelzését a bort nem fogyasztó csoporttagok fontosnak tartották. Úgy látták, hogy a megjelölés egyfajta minőségbiztosítást jelent, amely megismerteti a fogyasztókkal a termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat, meghatározza az elvárható minőséget.
  • Az ízteszten a magasabb cukortartalmú bor nyerte el leginkább a fiatal borfogyasztók tetszését: a késői szüretelésű édes sárgamuskotályt vásárolnák meg legszívesebben a megkóstolt 6 bor közül. A második legkedveltebb bor a száraz, könnyed és gyümölcsös kategóriába tartozik, a dobogó harmadik helyén pedig a rozé áll. A kvantitatív kutatásból kiderült, hogy az elsőként rozét fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak borfogyasztóvá, mint az elsőként fehér- vagy vörösbor fogyasztók, ezért érdemes lehet az édesbor mellett ebben a borfajtában gondolkodni, ha a kezdő borfogyasztók belépő borkategóriájáról beszélünk
  • A gyümölcsös ízeket, illatokat szinte minden megkérdezett kedveli (96 százalék), a citrusos ízvilág és illataroma pedig 90 százalék számára kedves. A válaszadók 62 százaléka kedveli továbbá a fűszeres ízeket, illatokat.

A kutatás eredményeiből levont tárgyilagos következtetések jó alapjai lehetnek a hazai borágazat rövid-és hosszútávú stratégiájának.

Az eredményekről készített részletes beszámolót a HNT honlapján tették közzé.

(Forrás: MTI, HNT)