Az Európai Bizottság három újabb magyar agrártermék elnevezését jegyezte be, amelyek a Borzag pálinka, a Sárréti kökénypálinka és a Szabolcsi alma. Ezzel 85-re emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar földrajzi árujelzők száma. Ezzel 32 magyar élelmiszer, 38 magyar bor és 15, ugyancsak magyar pálinka elnevezése védett az EU területén. Ez az uniós oltalmi rendszer védi azokat az agrártermékeket, melyek egy lehatárolt földrajzi területről származnak és amelyek előállítása az ehhez a földrajzi területhez köthető eljáráson alapul.
A Borzag pálinka készítése évszázadokra nyúlik vissza Nógrád megyében, amely kizárólag Nógrád megye kereskedelmi pálinkafőzdéiben állítható elő, a megye területéről származó vadon termő földi bodza vagy más néven borzag csonthéjas terméséből. A térségre jellemző gyenge savanyú kötött talaj és az egyedi klimatikus viszonyok, a hűvös, párás, árnyékos helyek a kedvezőek a gyümölcs számára. A környezeti viszonyoknak köszönhetően a térségben termő borzag kesernyés íze jelentősen hozzájárul a Borzag pálinka marcipános ízvilágához és fűszeres jellegéhez. A bogyótermés magas illóanyag és festékanyag tartalmának köszönhetően a pálinka aromajegyei között az édeskés karakterek is megjelennek, a pihentetett pálinka pedig esetenként halvány sárgás árnyalatot kap.
A Sárréti kökénypálinka csak a Hajdú-Bihar és Békés megye Sárrét elnevezésű területén található járások kereskedelmi pálinkafőzdéiből kerül ki, az ott vadon termő kökényből. A földrajzi terület ásványi anyagokban gazdag talajának és a magas, 2500 órát meghaladó napsütéses óráknak köszönhetően a földrajzi területen termett kökény az átlagosnál gazdagabb ásványi- és aromaanyagokban. A kizárólag vadgyümölcsből készült Sárréti kökénypálinka cefréjébe visszahelyezett töretlen kökénymagnak köszönhetően a pálinka kökényvirág-illatú és mandula ízű, illetve a gyümölcs magas cukortartalmának köszönhetően enyhén édes és marcipánra emlékeztető ízű. A kökény magas ásványanyag- és aromaanyag-tartalma a belőle készült pálinka magasabb illóanyagtartalmát eredményezi.
A magyar almatermesztés hírnevét a Szabolcsi alma alapozta meg. A Szabolcsi alma termesztésének szakmai ismeretei a lehatárolt földrajzi területen generációról-generációra öröklődnek. Az almatermesztésre vonatkozó korszerű ismeretek átadását a Debreceni Egyetem több mint 70 éves múlttal rendelkező Újfehértói Kutatóintézete fajtafenntartással, minősített szaporítóanyag előállításával és szaktanácsadással segíti. A jogosult Szabolcsi alma Termelői Csoport célja a szabolcsi almatermesztés hagyományaira építve, a kor kihívásainak megfelelő és fenntartható módon termesztett, kiváló minőségű étkezési alma előállítása, feldolgozása és fogyasztásának népszerűsítése.
A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, valamint segíti a fogyasztót a vásárlási döntés meghozatalában, az előállítót pedig a terméke népszerűsítésében.
A földrajzi árujelzős agrártermékekről további információ érhető el a www.gi.kormany.hu honlapon.
(AM Sajtóiroda)
