Tizenkettő – egy tucat, ami mégis csak valami kisebbfajta jubileumnak is betudható! Márpedig idén épp tizenkettedszer került kiírásra a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” pályázat. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy pandémia ide – pandémia oda – eddig minden évben meg tudtuk szervezni ezt az izgalmas esemény-sorozatot. Bár Szekszárd a legszebb szőlőbirtokok vetélkedésében mindig is jól szerepelt, ez évben viszont kiemelkedően, hiszen 4 szekszárdi borászat is bekerült olvasóink szavazatai alapján a legjobb 9-be. Hogy kategóriánként pontosan mely birtokok kerültek a legszebbek közé, arról itt számoltunk be. A legszebbek legszebbjeit pedig szerkesztőségünk tagjaiból, valamint a MATE Szőlészeti és Borászati tanszékek professzoraiból, emeritus professzoraiból, valamint az előző évben nyertes birtokok vezetőiből álló zsűri látogatja sorra, hogy végül megállapítsuk a végső sorrendet. Idei negyedik utazásunk során Bátaszékre látogattunk a Szeleshát Pincészethez.
Általában ha egy földrajzi megnevezésben szerepel a „szeles” kifejezés, az olyan térségre utal, ahol különösen erős a széljárás. Ez a helyzet a Szeleshát dűlő esetében is, ami a szőlő szempontjából nagy előny, hiszen a reggeli pára, vagy esők által okozott nedvesedés hamar kiszárad a leveleken, fürtökön. Nem csoda, hogy a térség kedvező adottságait már meglehetősen korán felismerték, a kelták már bizonyítottan foglalkoztak szőlőműveléssel a dombháton. Később a bencések vitték tovább a szőlőkultúrát, egész addig, mígnem megérkezett ide is a filoxéra, jöttek azután a háborúk is, a térség szétaprózódott, a szőlő kipusztult, a domhát elbokrosodott, beerdősült.
1998 –tól aztán a Szekretár és Krajcsovszki házaspár visszatelepítette a szőlőt erre az ideális szőlőtermő területre, és elismerést vívott ki a Szeleshát márkanévnek. A birtoképítés folyamatában egyre hangsúlyosabb szerepet kapott Krajcsovszki László, aki – miután a Szekretár család visszavonult egy kisebb birtokra – kiteljesítve álmait teljeskörúen irányítja a birtokot, amely mára országos hírnévre és megbecsülésre tett szert. Az ő, valamint Rosta Krisztina birtokigazgató irányítása alatt álló szőlőbirtok a birtok zöme a Szeles-hát dűlőben három területi egységből áll, a Belső Szelesből, a Kerekhegyből, meg a Gubac-hegyből.
Az ültetvény maga a Szekszárdi borvidék közepében helyezkedik el, a szőlősorok a széliránynak megfelelően lettek kialakítva, ami számos előnnyel jár, így például szőlőmoly egyáltalán nem telepszik meg a fürtök között. A 2001-ben megkezdett szőlőtelepítések 2019-ben fejeződtek be, amivel kialakult a mintegy 60 hektáros birtok, melyből 54 hektár művelt szőlő. Fő fajtájuk a Kékfrankos, ami 22 hektárt foglal el, a Merlot, amely csaknem 20 hektárt, valamint a Cabernet franc, ami 7 hektárt borít. Kiegészítő fajtáik a Kadarka, a Pinot noir, a Syrah, a Cabernet Sauvugnon, valamint az Olaszrizling.
A birtok igen esztétikus telepítésű, a hullámzó szőlősorok festői élményt nyújtanak, a szőlő gyönyörűen ápolt volt, amerre csak jártunk. Előnyös, hogy a birtokon aszfalt út vezet végig, így alaposan körül tudtunk nézni a korábbi eső ellenére is. Aztán betértünk a hordókban érlelődő vörösborok közé. Ez a borászati központ a Széchenyi 2020 pályázatban elnyert anyagi támogatás segítségével nyerte el végsőformáját. Az új épületrészben a legkorszerűbb vörösborra specializált erjesztő-, és érlelőtartályok kerültek beszerelésre. A speciális barikhordók 5 szinten töltik ki az épület belmagasságát, lenyűgöző térélményt nyújtva az odalátogatók számára. A borászat egyébként is esztétikus látványát emeli az az impozáns oroszlán szobor, mely Szőke Gábor Miklós, a nagyszerű Fradi-sas, és megannyi más emblematikus állat-szobor alkotója Budapesttől Atlantáig.
A birtokbejárás aztán a kóstolóteremben ért véget. Mivel a birtok nagy vörösborait korábban alkalmunk volt kóstolni, így most a rozékra koncentráltunk. Rosta Krisztina birtokigazgató meglepett minket azzal, hogy behűtött görögdinnye-szeletekkel ízlelgethettük együtt az előző év palackokba zárt üzeneteit. Indultunk welcome-drinkként egy JADE palackkal, ami a Királyleányka markáns savaival nagyon élvezetes élményt nyújtott, majd jöttek a rozék. Telt színével igen vonzó volt a tekenővölgyi birtokrészből szüretelt Kékfrankos rozé, majd a Syrah rozé túláradó gyümölcsösségével jelentett élményt. A pincészet Cabernet sauvignon alapú rozéja aztán végleg meggyőzően bizonyította, hogy Szekszárd a gyümölcsös rozék fővárosa.
Kiépült egy látványos birtok a Szekszárdi Borvidék közepén, amely már az ezredfordulót követő években rangot vívott ki magának a nagytestű vörösborok között, elsősorban a K2 népszerűségével. A Szeleshát Szőlőbirtok azóta is tovább fejlődött, nem csupán szolgaian alkalmazza a Szekszárdi borvidék önmeghatározásával kapcsolatos előírásait, hanem motorja a borvidékkel kapcsolatos gondolkodásnak, a borvidék újjáfogalmazandó definíciójával kapcsolatos műhelymunkának is.
(beszámoló+fotók: DT)
