Szőlészetekben alkalmazható tudást és elhelyezkedési lehetőséget biztosít gyermekvédelemben lévő fiatalok számára egy európai uniós támogatással megvalósuló program keretében a Baranya Vármegyei Kormányhivatal – jelentette be a Belügyminisztérium (BM) gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.
Fülöp Attila a program keretében Baranya vármegyében tevékenykedő borászok, szőlősgazdák számára rendezett pécsi munkáltatói fórumon reményének adott hangot, hogy a kezdeményezés megmutatja: a gyermekvédelemben lévő fiataloknak képes jövőt adni a szőlészet és a borászat.
Utalt rá: egy „új fejezet, kísérlet, lehetőség nyílik a gyermekvédelemben”, a baranyai program pedig illeszkedik a tárca által a szakellátásban lévő fiatalok számára elindított Apponyi Franciska Jövőműhely Programhoz.
Mint mondta, e program a morális felelősségvállalás, a gazdasági szükségesség, érdek és az együttműködés, összefogás elvére épül.
Kifejtette: ma Magyarországon 23 ezren vannak jelen a gyermekvédelem rendszerében, azaz ennyi kisgyerek, fiatal nem a saját, vér szerinti családjához megy haza nap mint nap, s ők azok, akik nem szocializálodhatnak a megszokott formában. Morálisan nem lehet közömbös ennyi ember jövője Magyarország szempontjából, az államnak pedig kötelessége, hogy ezeknek a fiataloknak a – jellemzően gondoskodó közösségekbe való – nevelésbe vételt követően jövőt, biztonságot, kapaszkodót adjon.
A program gazdasági szükségessége kapcsán azt mondta: az ország jelenlegi munkaerőpiaci helyzetében „minden kézre szükség van”, ezért a gyermekvédelemben lévő fiatalok számára is meg kell találni azokat a szakmákat, hivatásokat, képzéseket, amelyekben jól tudnak teljesíteni. Így a fiatalok jövője is megnyerhető és a munkáltatók számára is segítséget nyújtanak.
Az összefogás, összetartozás fontossága kapcsán emlékeztetett: míg a gyermekvédelemben korábban az állam intézményi rendszere volt a főszereplő, ma már jóval nagyobb súllyal vesznek részt a munkában az egyházi és civil szervezetek.
A gyermekvédelemben élő fiatalok jövőjét szolgálja az a fajta összekapcsolódás, amelyben az államnak, az egyháznak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, gazdasági társaságoknak, képző intézményeknek, egyetemeknek is megvan a maga helye – vélekedett.
Közölte: köszönet illeti a Baranya Vármegyei Kormányhivatalt és a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetét (PTE SzBK) azért, hogy az átlagosnál nehezebb sorsú fiatalok foglalkoztatást elősegítő képzési programot hoztak létre és reményét fejezte ki, hogy a mintaprogram a későbbiekben az ország más részein is követőkre talál.
Horváth Zoltán, a Baranya Vármegyei Kormányhivatal főispánja beszámolt róla: a program keretében szőlészek, borászok munkáját szeretnék közelebb vinni a fiatalokhoz, láthatóvá tenni számukra, hogyan telnek a mindennapjaik a szakágazatban munkálkodóknak.
Ismertette: az országos mintaprogramban 16 évnél idősebb, gyermekvédelemben lévő, de iskolába nem járó baranyai fiatalok vehetnek részt. A leendő résztvevők kiválasztása zajlik, majd a jelentkezők számára 3-4 hónapon át, 280-320 órás képzéseket tartanak, s biztosítanak számukra kertészeti-, szőlőfeldolgozó- és pincemunkás részszakképesítéseket.
A résztvevők a képzés ideje alatt bért is kapnak, ami a minimálbér felét teszi ki, majd a kiképzett fiatalok a baranyai borászatoknál, szőlészeteknél vállalhatnak munkát, a foglalkoztatók pedig a programban való részvételért cserébe száz százalékos bértámogatásban részesülnek kilencven napon át.
A főispán reményei szerint a gyerekek megállják a helyüket, őket tartósan alkalmazzák, segítségükkel pedig enyhülhet az ágazatban a munkaerőhiány.
Madaras Zoltán, a PTE SzBK elnöke beszámolt róla: intézetük Európa második, s a világ hatodik legnagyobb szőlőgénbankja, ahol szőlőnemesítési, genetikai, szőlőtermesztés-technológiai és borászati kutatások zajlanak.
Mint mondta, a programban nemcsak hátterük miatt vesznek részt, hanem azért is, mert pontosan látják: a szőlészeti, borászati szakma komoly munkaerőhiánnyal küzd, s a tőkék között dolgozó fizikai munkások elöregedőben vannak.
(Forrás: MTI)
