A 2023-as Borkonferencia első felszólalói Gulyás Gergely kormányszóvivő volt, aki megnyitotta a rendezvényt, majd dr. Nobilis Márton Élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár (Agrárminisztérium) tartotta meg köszöntőbeszédét, illetve a tavaly Nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztosnak kinevezett Rókusfalvy Pál, aki pedig a magyar borstratégia alapjairól és irányelveiről tartott előadást (az előadással külön cikkben foglalkozunk).
Varga Péter, a Varga Pincészet feje, tulajdonosi szemlélettel, az aktuális problémák mentén mutatta be birtokát és annak igazgatását. Vállalatában két helyen folyik a termelés, egy egri és egy
badacsonyi pincészetben. A számok a következők: 170 fő alkalmazott, 25 millió liter éves termelés, 2000 ha terület, 14 millió palack értékesítés (ebből 0,4 millió liter export, 3 millió liter kivitelre szánt kimért bor), éves árbevétel 6,5 milliárd Ft.
A pincészet történetében az első 20 év a növekedésről szólt, az utolsó 10 évben a minőségi változás volt a mérvadó, amit a borversenyen elért sikerek koronáztak meg, például az egri borversenyen elért legjobb rozé díját nyerték meg.
Három borcsalád van jelen: Templomosok (20 termék), Ház bora 1,5 literes borcsalád (11 termék), Aranymetszés (11 termék).
Bemutatásra kerültek a tendenciák az elmúlt 40 évből, amely két részre lett osztva, külső és belső hatásokra:
Külső hatások: Kialakultak a bordivatok, forradalmi divat volt a rozé megérkezése, majd a friss, gyümölcsös borok lettek népszerűek. A trendforduló során a rozé leágazása történt, majd a gyümölcsös, illatos borok kerültek előtérbe. A klímaváltozás a jelenlegi probléma, ami magas cukrot, savhiányt, aszályt, tavaszi fagykárokat eredményez, aminek az eredménye korai szüret és az öntözés élénkítése. Továbbá a tavalyi évben az orosz energia drágulása és piacok elvesztése is érintette a borászati területet.
Belső hatások: A rendszerváltás során a nagyüzemiből kisüzemi lett. A szőlészet és borászat nagyjából 15-20 éves lemaradásban van idehaza, ami a magyar borkultúrára nézve veszélyes lehet, ha nem teszünk ellene semmit. A tudáshiány is magas, százezer szőlőbirtokhoz nincsen százezer szakember, ugyan centralizálódnak a szőlőbirtokok, de jó lenne felgyorsítani a szőlész képzést, ami kitermeli a megfelelő számú szakembert. A 21. században változnak a kiszerelések, nincs már kannás verzió, a PET palack is visszaszorulóban van, jelenleg a csavarzáras a divat, és jövőre betétdíjassá válnak az egyutas palackok.
Dr. Zsófi Zsolt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, habitált egyetemi docense, intézetvezetője a szőlőtermesztés és klímaváltozás kérdésében tartott előadást, melyben először a klímaváltozással kapcsolatosan említett néhány fontos információt. Az emelkedő átlaghőmérséklet 1,2 Celsius fok volt az elmúlt 50 évben (egri minta alapján: Eger, Kőlyuktető). Ennek következtében a szőlőfürtökben emelkedik a cukortartalom, csökken a savkoncentráció, emelkedik az antocianin és a prolin is a hőmérséklet emelkedésével. Gyakoribbak a szélsőséges időjárási elemek. Rövid és hosszú távú alkalmazkodási stratégiát kell alkalmazni a szőlőtermesztésben, hogy minimalizálni lehessen a károkat a jövőben.
Gere Andrea „Generációváltás a Gere Pincészetnél – innovatív jövőkép” címmel tartotta meg előadását, melyben beszélt pincészetük generációváltásáról, ami bizalmon, önállóságon és felelősségvállaláson alapszik, “Apának át kellett adni a gyeplőt” – fogalmazott Gere Andrea – “Ha mindent úgy csinálnék mint apa, akkor nem tudnék önmagam lenni, tehát a saját utamat kell járnom, hogy megmaradjak az, aki vagyok.” A karakteres férfias borokból a kifinomultabb, gyümölcsös borok felé haladnak, a folyamat során saját kommunikáció kialakítására volt szükségük a közös vízió, értékrend mentén. Ekképpen Andrea szabad kezet kapott a arculatváltás során az egységes címkék kialakításában, a vendéglátói megközelítés megalkotásában, a Grapelove szőlőmag alapú prémium kozmetikai termékek létrehozásában, aminek köszönhetően a nőies vonal is megjelent a palettájukon. Fontos szempont még az
önmegvalósítás, innováció, tudatosság, a cég stabilitásának megőrzése és hatékonyság növelése, a folyamatok-rutinok kiépítése. A cél, hogy a következő generációváltás során egy sikeres vállalkozást tudjanak átadni fiaiknak, ami haladni tud a korral, innovatív és fenntartható lesz.
Gál Péter, az Agrárminisztérium főosztályvezetője a hazánkban domináns szőlőfajtákat tekintette át piaci és eredetvédelmi szempontból. A nemzetközi kitekintésből (2016) jól látszik a legnagyobb területen termesztett szőlők (vastagon jelölve a magyarországi előfordulást): Cabernet Sauvignon, Merlot, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinto Noir, Riesling, Pinot Gris (szürkebarát), Cabernet Franc. Magyarország a világban (2016) termesztett fajták száma (10 hektár felett) 81 fajta (csak Olaszország és Portugália előz be minket), Ausztriában 35 termesztett fajta. A forgalomba hozott borok (2022) alapján a Kékfrankos és a Szürkebarát vezet, továbbá jól látszik fehér szőlő fajták vannak többségben Magyarországon. Hogyan tovább? A rendelkezésre állás és termelési tapasztalat fontossága, amit még magasabb színvonalra kell hozni. A Magyarországon elterjedt, az EU-ban és a világban is egyedinek számító fajták alapján érdemes piacra lépni (a Kékfrankos, Olaszrizling, Irsai Olivér, Zweigelt a legmeghatározóbb borszőlőink). Konklúzió: A magyarországi fajtaszerkezet szétaprózódott, közepesen egyedi. Így is vannak marketingkommunikációs szempontból kiemelhető fajták, amelyek nagy mennyiségben elérhetők (tudás a termelésben), nemzetközileg egyediek (érdekes lehet), országosan elterjedtek (jól reprezentálják az országot) és földrajzi 
árujelzőhöz hozzákapcsolhatók (hírnevük hozzáköthető az országhoz).
Az előadáson bemutatott diák letölthetők a következő oldalról: boraszat.kormany.hu
A beszámolót és a fényképeket készítette: Vásári András
