A végéhez közeledik az ePincekönyv rendszerének tesztelése, amivel a jövőben világosabbá válnak a hegybírók, a NÉBIH és a gazdák feladatai. Az már most látszik, hogy sokkal kevesebb időt kell majd az ügyintézésre fordítani, egyszerűsödnek a folyamatok, megszűnik a pecsétek utáni rohangálás. Az ügyintézés logikája jelentősen átalakul. Gál Pétert, az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztályának vezetőjét kérdeztük.
A szőlő-borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakításával az Agrárminisztérium célja nemcsak a papír alapú eljárások digitalizálása, hanem az egyszerűsítése is. A fejlesztést megelőzően végeztünk egy bázisfelmérést, körülbelül ötven-hatvan ágazati szereplő – hegybíró, borászati felügyelő, borász, boradminisztrációban dolgozó – bevonásával. A kutatás eredménye megerősítette, hogy a legnagyobb kihívást a vállalkozások életében az adminisztráció jelenti. A felmérés számos ügyintézési párhuzamosságra is felhívta a figyelmet. Abban az ágazat minden szereplője egyetértett, hogy szükséges a fejlesztés, viszont az arra rászoruló eljárásokat és azok digitalizálásának módját tekintve már eltérőek voltak a vélemények. Egyértelművé vált, hogy a szoftverfejlesztést megelőzően a szakhatósági eljárások magas ügyszáma, valamint a különböző adminisztratív tennivalók a megfelelő jogszabályi környezet megteremtését igénylik. A jogalkotás során ezt úgy oldottuk meg, hogy a főszabály mellett alternatív utakra is lehetőséget adtunk.
Mit kell érteni az alternatív utakon?
A forgalomba hozatalnál például továbbra is érvényben maradt az érzékszervi bírálat. Ezt alapvetően Budapesten a NÉBIH szakemberei végzik, de megmaradt a lehetőség arra is, hogy helyi szakemberek átvegyék ezt az állami feladatot. A Budapesthez közel található borvidékek szakemberei a NÉBIH vizsgálatot preferálják, míg a fővárostól távolabbiak a helyit. Ebből adódóan lehetőséget adunk a választásra.
Ha már az egyszerűséget említette: az ePincekönyvvel kapcsolatban gyakran elhangzik az „egyablakos rendszer” kifejezés. Ez mit jelent pontosan?
Növeltük a hegybíróknál közvetlenül intézhető ügyfajták számát. Összesen tizenkét hatósági eljárást integráltunk az ePincekönyvbe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen ügyek indítása és intézése majd a hegybírókon keresztül történik.
Az új rendszer egyik érdemeként hallani azt is, hogy „lazulnak a határidők”. Ez mit jelent?
A borászatra három nagy jogi rendszer előírásait is alkalmazni kell. Egyrészt az EU-s és a hazai jövedéki jog vonatkozik rá, másrészt az EU-s és hazai élelmiszerjog, harmadrészt pedig az EU-s borjog. Mindhárom rendszernek nagyon fontos előírása a nyomonkövethetőség biztosítása. Előírják, hogy a regisztereknek nevezett nyilvántartásokban milyen műveleteket kell megadni. Korábban az alapértelmezett határidő az volt, hogy a műveletet követő hét első munkanapján kellett adatot szolgáltatni. Ezt kitoltuk még egy héttel. Tudjuk például, hogy szüretkor a vállalkozások maximális leterheltséggel működnek. Maga a szüret azonban biológiai folyamatoktól függ, amelyek a természet törvényei alapján működnek. Korábban az volt a szabály, hogy a hegybírónál szőlőszármazási bizonyítványt kellett kérvényezni a szüret napját követő nyolc napon belül. Az új szabályozás szerint ez a dátum november 30-ra módosult. Ráadásul nem is kell már kérelmezni a hatósági bizonyítványt, hanem csupán bejelentjük, hogy mennyi lett a termés. Ez azért elég nagy különbség.
Megszűnik a forgalomba hozatali engedély. Mi garantálja majd a minőséget a fogyasztó számára?
Azok a garanciális elemek megmaradnak, amelyek az engedély mögött voltak. A szabályozás logikájában van a teljes fordulat. Eddig várni kellett egy pecsétes papírra, most pedig a NÉBIH-nek hét napja van arra, hogy nyilatkozzon. Persze érzékszervi és analitikai vizsgálat továbbra is lesz. Ez a kettő pedig mehet párhuzamosan is. Ráadásul ezek a vizsgálatok végezhetők a NÉBIH-en kívüli, akkreditált helyszíneken is.
A tesztidőszak a végéhez közeledik. Mik a tapasztalatok?
A tesztek alapján bizakodók vagyunk, a rendszer jól alkalmazkodik a különböző hatósági szakrendszerekhez. A legnagyobb kihívást az jelenti az átállásban, hogy nemcsak elektronizálás történik, hanem logikaváltás is, ami a bevezetési időszakban óhatatlanul nehézséggel jár. A visszajelzések pozitívak, de az látható, hogy nagyon sok tájékoztatási feladat áll még előttünk. Az új szabályozási logika csak akkor lehet sikeres, ha az érintettek is megértik azt. Ehhez mi megadjuk a maximális szakmai támogatást.
A projekt megvalósításában az Agrárminisztérium, a NISZ Nemzeti Informatikai Szakszolgálat Zrt., valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vett részt, továbbá kiemelt partnerként működött közre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A rendszer üzemeltetői feladatait – az ágazattal együttműködve – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) látja el. A projekt Magyarország Kormánya és az Európai Unió együttműködésével az Európai Szociális Alap forrásait felhasználva valósult meg. (X)
