A válasz, határozott igen, az Európai Unióban mindenképp. A Zöld megállapodásból kiindulva ugyanis tudható, hogy a tagállamok mezőgazdasági területeinek 25%át organikus módon kell 8 év múlva megművelni. De felkészültek erre a magyar mezőgazdasági, köztük a borágazati szereplők? Néhányan igen, de számos kérdés és probléma vet fel folyton kétséget a termelők között, viszont az okos bio gazdálkodás eredményei önmagukért beszélnek. Ennek okán került megrendezésre Szekszárdon a Bor és Piac magazin patronálásában március 30-án egy szakmai fórum, ahol számos nézőponttal és újdonsággal megismerkedhettünk, illetve a bemutatott eredmények tükrében választ kaphattunk a legfontosabb kérdések nagyrészére is.
Elsőként Illés Pál borász és tulajdonos beszámolóját hallhattuk az ifj. Dr. Kozma Pál által nemesített Pinot Regináról. Ez a fajta kiválóan ellenáll mind a lisztharmatnak, mind a peronoszpórának, a feketerothadással szemben azonban kevésbé, így ez utóbbi tekintetben a figyelm és a gyors beavatkozás a gazda legfőbb eszköze. Illés Pálhoz véletlenül került ez a fajta, egy „tévedés” kapcsán, ám végül ennek is megvan az előnye: Jelenlegi tudomása szerint Szekszárdon három borász rendelkezik ezzel a fajtával, de sok korábbi érdeklődés miatt telepítések történtek az ország más területein is, amik hamarosan termőre fordulhatnak. Tehát egy valódi ritkaság birtokába jutott – nyilván a pozitív eredmény nem volt előre borítékolva. A jövőre nézve ez a nemesítés akár érlelhetőség, akár zamatanyag, akár rezisztencia vagy minőség tekintetében felveszi a versenyt a szőlők és borok piacán. A borász jóvoltából volt alkalmunk megkóstolni a Pinot Regina 2020-as évjáratát, és egy valóban ígéretes tétel és alapanyag került a poharunkba. Az Illés Borháznál sajnos nem tudják teljes mértékben elkülöníteni ezt az ültetvényt a többi nem organikus módon kezelttől, ám a kísérleti művelés eredményei így is kiválóan értékelhetők, hiszen a fajtára ökológiai szemléletben fordított források és eszközök kedvező számai, illetve a fajta jellemzőinek megmutatkozása egyértelmű adatokkal szolgál.
A szőlőfajta a siker összetevőinek csupán egyik pillére, emellett – valamint a terroire, a zöldmunka, a jelenlét mellett – óriási támogatást jelentenek a precíziós mezőgazdaság újdonságai. A drónok használata a mezőgazdaságban hatalmas lépés – erről tartott előadást Krekity Gábor a 3D Terrascan Zrt drónos üzletág vezetője. Segítségével nem csupán hatékony permetezést valósítható meg, hanem haszon-növényállományunk állapotát is percek alatt meg tudjuk vizsgálni megannyi üzemanyag, vesződség és idő elvesztegetése nélkül. A drónok ugyanis hihetetlenül pontos 3D-s térképet tudnak alkotni egy adott területről, több frekvenciatartományban vizsgálódva, valamint a növényzet állapotáról is számos indexált felvétellel szolgálnak (NDVI, GNDVI, LCI, NDREI, OSAVI). És hát a permetezés: első a centiméterre pontos repülési terv és útvonal. A drón által hordozott és e terv szerint kijuttatott folyadékot a nagynyomású szórófejek – percenként 8 litert – mikrocseppekké bontanak, hatékonyabbá téve azok megtapadását. A légcsavarok által keltett örvényeknek köszönhetően a levelek fonákját is éri a hatóanyag. Mindezek következtében 20%-kal kevesebb vegyszert és nagyságrendekkel kevesebb vizet kell felhasználnia a gazdának, ráadásul rengeteg üzemanyagot vagy időt is megtakaríthat, hiszen nem kell fizikailag végigjárnia az ültetvényt. Egyetlen szükséges elem a drónhasználathoz egy engedéllyel rendelkező szakértő munkaerő, aki bármikor a gazda rendelkezésére kell hogy álljon. Sajnos a jelenlegi jogi szabályozás miatt szinte esélytelen, hogy a termelő vagy a borászat maga kezelje az okos repülő alkalmatosságot, hiszen minden felszállás előtt engedélyt kellene benyújtania a megfelelő hivatalhoz, ami Magyarország digitális elmaradottsága miatt legjobb esetben is napokban mérhető várakozást jelentene, ezért az ezzel foglalkozó cég országszerte történő drónközpontok felállításában látja a megoldást. Innen az adott eszköz és kezelőszemélyzet egy-két órán belül a gazda rendelkezésére állna.
Posevitz Ilona, a Szent Gaál Borház borászati vezetője, a drónhasználat kísérleti területen szerzett adatait ismertette a közönség számára, és igen meggyőzően igazolta a 20%-kal kevesebb vegyszerfelhasználás tényét, valamint a humán költségek és a vízfelasználás tekintetében történő megtakarításokat. Mindezt elsősorban a 2021-es teljes vegetációs időbe bevont, DGI drónos, 8 permetezési fordulóval végigvitt kísérleti ültetvény mérési eredményei alapján, a különféle kontrolterületek megtartásával. Ami a drónnál valamelyest hátrányt jelenthet, hogy a szőlészeti szakembernek a kezdeti szakaszban kint kell lennie a permetezés alkalmával, ugyanis az ültetvény egyedi adottságainak megfelelően (uralkodó széljárás, sor irány, lejtés szög stb.) meg kell határoznia a megfelelő szórási beállításokat és módozatot, valamint növényvédőszer koncentrációt az ültetvényen. A kezdeti tapasztalatok birtokában azonban úgymond „önjáróvá” válik a gép és a repülésirányító. Bár a vontatott permetezőnél az első alkalom sem igazán kihívás szakavatott gépkezelő közreműködése esetén a permetlé bekeverése és – optimális gépbeállítás esetén – a szórás megvalósítása, hosszabb távon mégsem kétséges melyik a hatékonyabb. Ilona kitért egy igen érdekes esetre is. Volt úgy, hogy több ültetvényen, többen is észleltek hasonló tüneteket, konkrétan perzselési nyomokat a szőlő levélzetén és a hajtás tengelyen. A növény- és talajvédelmi szakértők, illetve borászok szerint minden jel arra mutatott, hogy végső soron a kiszórt lé összetétele és cseppjei a Nap erejét összegyűjtve égették meg a levelek felületét. Ez a talajról végzett permetezés esetén több tényezőből is következtethető probléma mindenképpen elkerülhető a drón használatával, ugyanis az a legkisebb lehetséges cseppméretet bocsátja ki akár köd frakciót alkotva. Így legfeljebb légköri szárazság esetén a felületre érkezés előtti elpárolgásra, tehát végsősoron az időjárási viszonyokra kell ügyelni, a kísérleti évben ugyanakkor Ilona nem tapasztalt ilyen kiszáradást. A szakmérnöknő arra is rávilágított, hogy egy mezőgazdasági innováció önmagában még csak fél siker. Az állam részéről történő támogatás a tájékoztatás és az infrastruktúra-kialakítás tekintetében elengedhetetlen fontossággal bír akár ökológiai, akár hatékonysági (ideálisan mindkettő) szemlélettel fordulunk a szőlőtermesztés felé.
Miközben az organikus-nem organikus összehasonlító borsor értékelésén Molnár András illetve Vas-Guld Zsuzsanna vezette végig a hallgatóságot, Zsuzsanna előadásának legalább két fontos üzenetét feltétlen meg kell jegyeznünk. Egyfelől, hogy az élettanilag hasznos mennyiségű-minőségű transz-rezveratrol és egyéb flavonoidok koncentrációja a természetes, az organikus borok sajátja. Az egészéges bor megszületése pedig bizonyos szintű technológiát és szakértelmet kíván meg a készítőjétől. Ennek híján könnyen abba a jelenleg is esedékes csapdába sétálhatunk, hogy fogyasztói oldalról a natúr- és bio borok bizony negatív töltetet kapnak, mert tízből kilencszer hibás tétellel találkozik a borkedvelő. Nyilván a boripar tömegtermelésében a mikrobiológiailag stabil bor fog megjelenni, ritka is a hibás tétel, viszont az élő, egészséges borokat készítő kisebb borászatok technológiai szintje gyakran nem elég fejlett, vagy sokszor hozzá nem értő szemlélettel állnak neki az ital elkészítésének. Az érem másik oldala, hogy a természetés és bio borok fogyasztói ismertsége Magyarországon igen alacsony szinten van. A borászatok és az oktatók feladata lenne a természetes borok irányított borkóstolókon keresztül történő népszerűsítése, és azon sajátosságainak bemutatása, magyarázata, ami a mai borfogyasztó közönség szinte teljes egésze számára ismeretlen, ezért nem is tudják igazán értelmezni.
Nyilvánvaló, hogy az organikus borok hazai felvevőpiaca együtt mozog a bor értésével és a borászok lehetőségeivel, szándékaival. Így az egyik legfontosabb tennivaló tehát, ha nem erőlködve akarjuk áttolni a 25%-os ökológiai termelést 2030-ra, hanem mosolyogva megugorni, hogy ma elkezdjük a hazai bortermelők és borfogyasztók kiművelését. Ebben pedig az állam kell legyen az egyik legfontosabb partner és szolgáltató, aki a digitalális hálózat kiépítésétől kezdve a támogatások és az oktatási-képzési lehetőségek kialakításáig felelős és szakértő módon működik.
Tudósított: Hajdu Ferenc