A tavaly márciusi rendezvényt követően ismét sor kerülhetett a Borkonferencia megrendezésére, aminek ez évben is a New York Palota konferenciaterme adott otthont. Rókusfalvy Pál, a konferencia társszervezője köszöntötte a résztvevőket, és nagy vonalakban felvázolta a rendezvény szerepét a hazai szőlő-, és borágazat aktuális helyzetében.
A program meghatározó előadását Dr. Feldman Zsolt tartotta meg az Agrárminisztérium részéről. Mint elmondta, a borászatok támogatása szinte forradalmi lendületet vett. A borjog terén sikerült elfogadtatni az új borjogi szabályozást. Hosszú szakmai előkészítés után augusztusban hatályba lépett az új borjogi szabályozás, ami egyebek mellett egyszerűbb adminisztrációs kereteket teremtett. Az eredetvédelmi szabályozást illetően pedig új törvény készül. Az EU részéről az új szabályozás 2023-tól lép majd életbe, ami egyébként kaput nyit az alkohol-mentes borok előtt.
Szép eredmény, hogy a szőlőültetvények fele megújult Magyarországon az elmúlt 10-12 évben, így megvan a minőségi alapanyag előállításának lehetősége. A borászatok 30 milliárd forintot kaptak technológiai beruházásokra az elmúlt években. Az államtitkár kulcskérdésnek nevezte a bormarketingben történő előrelépést, mint mondta, erre különösen nagy szükség van, mert a koronavírus-járvány kedvezőtlenül érintette a borászatokat. Mint kifejtette, a szőlészet és borászat szerencsés ágazat, a kisebb és a nagyobb vállalkozásoknak is megvan az a lehetősége, hogy termékeik ne csak tömegtermékként kerüljenek a piacra.
Ugyancsak fontos eredmény, hogy 19 sikeres pályázóval európai uniós forrásokból finanszírozott borpromóciós program indult, amely 16 uniós és 12 unión kívüli országban teszi lehetővé a pályázók számára a borászati termékek promócióját. A programot 2022-ben újra megnyitják. 1,5 milliárd forintos kerettel újranyitották a szállodákba, éttermekbe beszállító kis- és közepes borászatok támogatását. A feltételeknek megfelelő vállalkozások október 26-ig adhatják be támogatási kérelmüket. Az államtitkár jelezte, hogy technológiai beruházásokra jövő év január 15-e és február 15-e között ismét lehet majd támogatási kérelmeket benyújtani.
Borászat, mint befektetés Magyarországon – témában folyt a nyitó kerekasztal-beszélgetés. Az eszmecserén a St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet részéről Bozó András, a Bonafarm Csoport részéről Csányi Attila vezérigazgató, a Rekontír Csoport részéről Kovács Zoltán ügyvezető, a Capital Consulting Márton Birtok részéről Márton Péter tulajdonos, továbbá Vinnai Balázs befektető, vállalkozó voltak a beszélgetés résztvevői Bánlaki D. Stella moderálásában. A beszélgetés végkicsengése az volt, hogy aki alig tud időt fordítani arra, hogy a folyamatokat a helyszínen ellenőrizze, ha szükséges olykor irányítsa, az ne remélje, hogy a szájába repül a sültgalamb. Továbbá, miközben vezető gazdasági hetilapunk a tokaji borászati befektetéseket rendre úgy tünteti fel, mintha az valami aranytojást tojó tyúk lenne, a valóság az, hogy a sikerért keményen meg kell dolgozni, és a nyereséges borászat – elégedett befektetők – szituáció Tokaj tekintetében továbbra is csak vágyálom.
MAY THE FORCE BE WITH US – a jövő bormarketingje címmel Paul Mabray, CEO, Emetry (Napa, Kalifornia) részéről video-üzenetetben ismertette gondolatait. Mit tudunk tanulni a Szilicium-völgytől? Ez az iskolapélda mennyire ültethető át a bormarketing területére? – ezek a gondolatok jelentették előadása központi elemét.
A HENKELL-FREIXENET akvizícióról Teresa Pauly számolt be. Nagyon érdekes volt a Group Controlling / M&A részéről küldött video-üzenete. Ebben megismerhettük a történetet, mely során a nyugati világ legnagyobb pezsgőgyárainak két óriása fuzionált oly módon, hogy az egész világra kiterjessze kereskedelmi hálózatát. „Szeretnénk büszkén jelen lenni azoknál az eseményeknél, ahol az életet ünneplik” – ez a mottó, mely a cég filozófiáját tükrözi.
A Rozé forradalomról Elizabeth Gabay MW küldött a konferencia számára video üzenetet. Mint elmondta, hazánk jelentős sikereket ért el a rozé bor készítése terén. Az emberek azonban folyton valami újat keresnek, így meg kell ragadni azokat a jellegzetességeket, melyek segítségével újabb szempontok szerint lehetne ezt a népszerű borfajtát elkészíteni. Így kristályosodási pont lehet a régiók szerinti külön arculat, a területi jelleg erősítése. Lehetne még a fajtajelleget előtérbe hozni, vagy a tárolási tényezőket, amforás, vagy hordós átmeneti tárolással.
A rozé-fogyasztás témaköréhez csatlakozott Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus is. Egyetértett Elizabeth Gabay szavaival, megerősítve hogy a rozé mára elfogadott borféleség lett, melynek népszerűsége dinamikusan nő. Így például az egyik vezető bortermelő/borfogyasztó országban, Franciaországban a rozé-fogyasztás elérte a 30%-ot, ami igen magas szám. Az USA-ban pedig 2015 és 2020 között 118%-os volt a növekedés. Csak bíztatni lehet a hazai borászatokat, hogy továbbra is egyre szebb borokat alkossanak ebben a műfajban.
A konferencia a délutáni előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott.
DT
