A szőlő és borágazat hatékonyságának növelését, az adminisztratív terhek csökkentését nevezte meg az új szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslat céljának az agrártárca államtitkára.
Farkas Sándor hangsúlyozta: a magyar bor jelentősége identitásképző tényező is és országimázsalkotó. Felidézte: az eddigi bortörvény 2004-ben, az ország uniós csatlakozásakor született, azóta azonban számos változás kísérte a borászok munkáját. Például a közösségi agrárpolitika is több reformot élt meg.
A digitális tér használata ezt az ágazatot sem kerüli el, így az adminisztrációs rendszert felül kell vizsgálni. Hangsúlyozta: az adminisztratív terhek a töredékére csökkenhetnek, így a borászok a termelésre és a piacaikra koncentrálhatnak. Olyan rendszert alakítottak ki, amely valós adatok megadására ösztönzi az érintetteket.
Célnak nevezte azt is, hogy a magyar borászat egy közösségként léphessen fel a jövőben. Ezért az előterjesztés a korábbi jogosultságok megtartása mellett újakat is ad a termelői közösségeknek az oltalom alatt lévő áruk kezelésére.
Elmondta: a javaslat kialakításakor az érintett szakmai szervezetekkel is konzultált a tárca, de más országok jó gyakorlatára is figyelemmel volt.
Font Sándor (Fidesz) hangsúlyozta: csaknem fél évig véleményezhették a szakmai szervezetek az előterjesztést. A módosítás okaként emelte ki az áttérést az elektronikus adminisztrációra. A törvény struktúrája is megújul, csak a legszükségesebb szabályok kerülnek a törvénybe, hogy amit lehet, alacsonyabb szinten szabályozhassák.
Szólt az elektronikus pincekönyvről és arról, hogy egységes felületre lehet majd fel- és letölteni az adatokat, ami az ügyintézési határidőket is rövidíti, például a bor forgalomba helyezési idejét.
A bor is megérdemli a földrajzi védelmet, most meghatározzák, ki legyen ennek az „ügygondnoka” – mondta.
Több okmány megszűnését is kezdeményezi a javaslat, az ellenőrizhetőség mégsem szenved csorbát – hangsúlyozta. Megszűnik a szőlőszármazási bizonylat, vagy a bor származási bizonylat.
Egyetlen aggályt fogalmazott meg: a jövő augusztusi hatályba lépést, mert az szerinte túl közel van a szüret időpontjához.
Steinmetz Ádám (Jobbik) közölte: várják a kormányrendeleteket, amelyek a szabályozás részleteit tartalmazzák majd. Közölte ugyanakkor: a javaslatot jónak tartja, így pártja támogatni fogja azt.
Kijelentette: az e-pincekönyvvel átláthatóbb lesz a szőlészet-borászat, a felvásárlási jegy pedig tartalmazni fogja a szüretelt szőlő cukorfokát is, ami a minőség fontos mérője.
Szólt az európai gazdasági térségen kívülről érkező borok vizsgálatáról, amelyek közül kiszűrhető majd a rosszabb minőség.
Kritikákat is megfogalmazott. Soknak ítélte a javaslatban szereplő 70 napos ügyintézési határidőt a telepítési engedélyek kiadására, azt mondta, pártja ezt 30 napra csökkentené.
Durvának nevezte, hogy a hegybíró elrendelhetné a szőlőültetvény kivágását bizonyos esetekben, például ha az hosszabb ideig műveletlenül marad. Mint mondta, egy hektárnyi szőlő hatmillió forintos értéket képvisel, és számos oka lehet annak, ha átmenetileg hanyagolják, például haláleset.
Hiányolta a törvényből annak elvárását, hogy a borászatok a felvásárolt szőlő jelentős részét az adott borvidékről vásárolja fel, és szerinte azt is jó lenne elérni, hogy az állami támogatásokat ne látványpincészetekre fordítsák.
Rámutatott: bár csökkennek a szőlőfelvásárlási árak, a borok drágábbak lettek. Azt is törvénybe kellene iktatni szerinte, hogy a felvásárló 30 napon belül köteles legyen kifizetni a szőlő beszállítóját.
Sérelmezte, hogy az elmúlt tíz évben mind az export, mind a szőlőterületek csökkentek.
Vejkey Imre (KDNP) nemzeti ügynek nevezte a szőlészetet és borászatot. Magyarország az unió hetedik legnagyobb bortermelő országa – mutatott rá. Elmondta: pártja támogatja a javaslatot.
A javaslat céljának az ágazat átfogó reformjának törvényi megalapozását nevezte. Mint mondta, az elmúlt másfél évtizedben számtalan módosítást élt meg az előző jogszabály, amely így töredezetté vált.
Az új bortörvény csökkenti a termelők és a borászok adminisztratív terheit, átláthatóbbá teszi az ágazatot, nagyobb önállóságot ad a termelőknek és bevezeti az e-pincekönyvet.
Felhívta a figyelmet a murcira, amely egy félig erjedt, szénsavas új bor. Forgalmazása eddig nagy akadályba ütközött, holott itthon és külföldön is lenne arra igény – mondta. A törvényjavaslat erről is rendelkezik: a murci számára nem ír elő forgalomba hozatali engedélyt vagy laboratóriumi vizsgálat szükségességét.
Varga László (MSZP) elmondta: a frakciójához támogató vélemények érkeztek a törvény koncepciójáról, így azt pártja is támogatni fogja. Kiemelte az adminisztráció csökkentését, annak a folyamatokhoz igazítását.
Az ültetvényfelületet is védi a jogszabály azzal, hogy más célú használatot a hegyközségek hozzájárulásához köti. Megjegyezte ugyanakkor: szankciókat a jogszabály nem tartalmaz.
Kifogásolta, hogy a szőlőkataszterbe tartozó zártkerti ingatlanok esetében nem kell engedély a telepítéshez, így akár fát is ültethetnek oda.
Hörcsik Richárd (Fidesz) felidézte a korábbi törvény tizenhat évvel ezelőtti elfogadását. Szerinte azóta nyilvánvalóvá vált, hogy modernizálni kell az adminisztrációt. Más dolgok viszont változatlanok – mutatott rá -, a törvény például kiemelten foglalkozik a tokaji borvidékkel. Felidézte a borvidék történetét, fontosnak nevezte annak védelmét. Az előterjesztő már arra is hangsúlyt helyez, hogy a tokaji termékeknek mind küllemükben, mind tartalmukban alapvető kritériumoknak kell megfelelniük – hangsúlyozta.
Nyitrai Zsolt (Fidesz) a többi között az egri borvidékről beszélt. Rámutatott: a kormány a szőlészek és borászok számos programpontját valósította már meg. Kijelentette: a javaslat elfogadásával megvalósulhat az elektronikus ügyintézés és az egyablakos rendszer az adatszolgáltatásban.
Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára a vitára úgy felelt: az agrártárca a szakmai szervezetekkel közösen ismét olyan törvényt hozhatott a Ház elé, ami az egyeztetések fontosságát bizonyítja. A jogszabály szerinte rendezni tudja az aktuális problémákat az ágazatban.
Közölte: az augusztus 1-jei hatályba lépés időpontjáról lehet egyeztetni. Varga Lászlónak (MSZP) azt felelte: a zártkerti kérdés nem a bortörvényhez tartozik.
Az ülés levezető elnöke ezt követően a vitát lezárta.
(Forrás: MTI, fotó: Szigetváry Zsolt)
