Tradicionális tokaji borfajták napjainkban

Nagy sikerrel, telt házzal zajlott a harmadik Bormedence rendezvény új helyszínén, az Andrássy Palotában. A fesztivál díszvendége idén a határon inneni borvidékek közül a Nagy-Somló volt, míg a határon túlról a Felvidék. A rendezvénytermek zsúfolásig megteltek, miközben különteremben három mesterkurzusra is sor került. Ezek egyike volt a Tarcalon élő Somogyi Gergely sommelier és angol nyelvű tokaji bortúra-vezető előadása és bemutatója Tokaj tradicionális, ám ma már kevesek által készített, nem divatos borféleségeiről, mint a száraz szamorodni, a máslás, a fordítás, valamint a filoxéravész előtt divatos tokaji vörösborok.

A száraz szamorodni, a máslás, vagy a fordítás a tokaji borkészítési technológia ősi, természetes termékei. Ezek fontos részei voltak a tradicionális tokaji termékpalettának. Mára a mindent leegyszerűsítő piacról ezek a termékek kiszorulóban vannak. A vendéglátóipar minden bizonnyal tudna ezen javítani, ha nem feledkeznének meg erről a nagyon izgalmas palettáról. A filoxéravész előtt a kékszőlő fajták is jelen voltak Tokajban, csak az újratelepítések során szorultak ki a tokaji fajtakörből. Ugyanakkor szükség lenne legalább egyféle tokaji vörösbor típusra, hiszen hosszabb, igényesebb tokaji borvacsoráknál jó lenne egy „vágóbor” a tokaji száraz – és édesborok bemutatása között.

Somogyi Gergely a jobban méltányolandó ritka tokaji borkülönlegességekkel

A Tokaji Borvidék egyik meghatározó személyisége az immár több mint 30 éve itt élő és dolgozó Samuel Tinon, aki egyébként a Tokaji Borlovagrend elnöke is egyben. A jelenkor tokaji borkészítésének egyik érdekessége, hogy általános vélemény szerint napjainkban éppen ő, egy francia borász készíti a legjobb száraz szamorodnit. Ráadásul ő az, aki ismeri a szamorodni-készítés eredeti és hiteles receptjét, hiszen 1770-1780 között, vagyis még a francia forradalom előtt Versaillesből királyi küldött érkezett Tokajba, a Jura borvidéken élő és maga is borászattal foglalkozó De Chalon márki személyében. De Chalon márkiról onnan is tudunk, hogy találkozott Szirmay Antallal, akivel minden bizonnyal hosszas eszmecseréket folytattak. A márki ófrancia nyelven megírt borászati leírását fejtette meg, így mondhatnánk, hogy jelenleg egy francia származású borász készíti a leghitelesebben ezt a tradicionális tokaji fajtát. Minden esetre száraz szamorodnija mindenki által elismert. Olyannyira, hogy a Tokaji Borlovagrend nemrég elhunyt korábbi legendás nagymestere, Dusóczky Tamás is nagy örömmel fedezte fel boraiban az általa még gyerekkorában megismert száraz szamorodni eredeti szépségeit.

Samuel Tinon

Samuel Tinon 2009-es száraz szamorodnijával kezdődött a tokaji borkülönlegességeket bemutató sorozat. A bor hat éven keresztül fejlődött hordóban, élesztőhártya alatt. 14,5% alkohol, 1,5 g/l maradékcukor, 7,7 g/l savtartalom jellemzi. Ez a bor is azt bizonyítja, hogy a magyar vendéglátás kissé megfeledkezett erről az izgalmas, sajátságos tokaji borkülönlegességről, ami pedig nagyszerű aperitif ital lehetne.

Lenkey Géza a tokaji borászok egyik legkarakteresebb egyénisége, amit ő készít, arra mindig oda kell figyelni. Lenkey Gézától egyik különlegessége következett másodikként a sorban, 2007-es Úrágya Köves Furmintja. Ez a tétele 2 hétig érlelődött az előző évi aszúseprőn, amit naponta felkavart. „Mocskosul vállalható ez a borom” – válaszolta a borász Somogyi Gergely kérdésére, hogy borát bemutathatja-e egy szakértőkből álló grémiumnak. És valóban, ez a száraz máslás rendkívüli élményeket rejt.

Kanczler Andrást két bora reprezentálta a bemutatón

A Harsányi Pincészetnek már nem Hős-Nagy Henrik a borásza, ám 2016-os „Hős Furmint”-jával szinte maradandót alkotott. Ez a 100%-ban Furmintból készített bor 9 g/l savval, 14,5 g/l maradék cukorral, 14,5%-os alkohollal igen tartalmas anyag, élvezetes tétel. Ez a félszáraz fordítás 24 órán keresztül ázott aszútörkölyön, majd négy hónapig érlelődött zempléni hordóban.

Időnként felvetődik a kérdés, hogy kell-e, szabad-e Tokajban vörösbort készíteni. A hivatalos válasz az, hogy nem, ám ennek ellenére szinte alig van már nagyobb pincészet, melynek ne lenne vörösboros tétele. Ez többnyire Pinot Noir, ám ebből nemigen sikerül olyan minőséget előállítani, amelyre Tokaj büszke lehetne. Kanczler András, a Basilicus Pincészet borásza a Purcsin fajtában találta meg a tokaji kékszőlő lehetséges reneszánszát. A Basilicus vörösborát Kállay Miklós, a SZIE professzor emeritusa is nagy örömmel üdvözölve kapacitálta a borász kísérleteinek folytatására ezen a téren.  Jó döntés volt ez Kanczler Andrástól, hiszen nehéz lesz olyan külföldit találni, aki azt mondaná, hogy „Ittam ennél jobb Purcsint is”. A kóstoló negyedik tétele a pincészet 1200 tőből álló kékszőlő-készletének 2018. novemberi szüretéből állt össze, ami 31 g/l maradékcukorral, 6g/l savkészlettel. Egy természetes félédes vörösbor meggyes-málnás illatokkal, játékos savakkal.

A Hangavári Pincészet borai minden országos versenyen az élbolyban kötnek ki

A Hangavári Pincészet kis családi manufaktúrából szorgos és nagyon tudatos munkával a borvidék, és az ország legjobbjai közé nőtte ki magát. 2013-as édes máslásuk 100% Furmintból készült, a tétel 6 puttonyos aszú törkölyén 6 hónapos erjesztésen ment át, amit 4 hónap hordóban érlelés követett. A különös tejkaramellás ízei is azt bizonyítják, hogy erről a bortípusról, az édes máslásról kár lenne lemondani.

Az Oremus Pincészet Bacsó András irányításával a Tokaji Borvidék egyik legstabilabb minőséget jelentő tagja. 2015-ös Édes Szamorodnijuk is elvárt és megszokott ízgazdagságot hozza, ami bemutatja ennek a borkülönlegességnek minden szépségét. A Basilicus Pincészet 2017-es édes fordítása volt a bemutató záróakkordja. Az aszútörkölyre kerülő szamorodni alapmust gyönyörű szövetű természetes édesbor-különlegességet eredményezett 12,3% alkohollal, 148 g/l maradék cukorral, 8 g/l savtartalommal.

(dékányT)