A Royal Tokaji új vezérigazgatójával, Kovács Zoltánnal Mádon beszélgettünk a borászat terveiről, perspektíváiról és a piac meghatározó trendjeiről. A szakember nemrég igazolt át a hasonló méretű Disznókő birtokról.
Eddig termelési igazgatóként dolgoztál a Disznókő Szőlőbirtokon, mi a feladatod vezérigazgatóként a Royal Tokajinál?
Jelenleg a cég munkáját két irodából koordinálják: az egyik Londonban a másik itt Mádon van. Jogilag a cég vezérigazgatója vagyok, és feladatom a mádi iroda vezetése, többek között a termelés, a logisztika, az adminisztráció, a jogi képviselet és minden, ami operatívan ide tartozik.
Amikor idekerültem, az egyik fontos elvárás volt a termelés koordinálása mind szőlészetileg, mind borászatilag. Tehát rövidtávon át kellett néznem, hogy milyen gyengeségeket kell rendbe tenni, hol lehet csiszolni a folyamatokon, hol tudom segíteni a csapat munkáját a hatékonyság javításában. Fiatalos csapat vagyunk, jól összeszokott tagokkal
Másik fontos feladatom, hogy a Royal termékeknek biztosítsuk az alapanyag-hátteret. A cég mennyiségben és minőségben is szeretne tovább fejlődni a piacokon, ehhez kell megteremteni a termelési bázist.
Hogy alakulnak a beszállítói szerződéseitek?
Nyolcvan hektár szőlő tartozik a Royal Tokaji saját művelése alá, a másik alapanyag-bázisunk az integrált termelők, akikkel hosszú távú termés-értékesítési szerződést kötöttünk. A szerződéskötés feltételei közé tartozik, hogy a megfelelő helyen, megfelelő gondozottság mellett minőségi alapanyagot tudjanak termelni a Royal igényeinek megfelelően. A termelők előre tudják, milyen áron vásároljuk meg tőlük a termést, amely mindig az adott minőségnek megfelelő legjobb piaci árat jelenti.
Mekkorára szeretnétek bővülni?
Egyelőre a határainkat feszegetjük, azt keressük, hogy mit visel el a piac és mi mit vagyunk képesek kezelni. Az édesborok piaca eléggé behatárolt, de mindig vannak és lesznek benne új lehetőségek. Ha el tudunk jutni a piac különböző szegmenseibe, akkor azt mondhatjuk, hogy növekedési potenciál van a cégben.
Hogy reagáltok az édesborok iránti globális keresletcsökkenésre? Hogy alakul a termékkínálatotok? Ti is átálltatok a dűlőszelektált szárazborokra?
A Royal Tokaji a kezdetektől, azaz a kilencvenes évektől a kétezres évek elejéig gyakorlatilag csak aszúborokat készített, főleg dűlős aszúbort. Ezek elkészítésére mindig a legjobb évjáratokra fókuszált. A kétezres évek elején szélesítettük a termékkínálatot, megjelent a kései szüret, és egy picivel később a szárazborok is. Most már éves szinten mindhárom termékcsoport egyharmados arányt ér el az értékesítésben.
A száraz borokban és a késői szüretben több fejlődési potenciált látunk, mint az aszúban. A kiváló minőségű aszúborok mindig rendkívüli évjáratokhoz kötődnek, de rendkívüli évjárat ritkán adódik.
A Royal dűlőszelektált szárazak nem új keletűek, már tíz éve jelen vannak a cég kínálatában. Szívesen készítjük el ezeket a borokat, azokban az évjáratokban, amelyek kiemelik dűlőink egyediségét.
Mind a belföldi, mind pedig az export piacikon érzünk fejlődési lehetőségeket. Ez sokszor azon is múlik, hogy milyen ügyesen tudjuk őket kihasználni. Termékpalettánk elég széles a száraz bortól a késői szüretelésen keresztül egészen az aszúig. Mindhárom kiemelt tokaji fajta, a Furmint, a Hárslevelű és a Sárgamuskotály jelentős súllyal szerepel a választékunkban.Piacfejlesztés esetén merre bővülnétek?
Hogyan éritek el a fiatal fogyasztókat?
Facebookon kommunikálunk, és a divatos budapesti helyekre próbálunk bekerülni. Sok rendezvényre nem megyünk ki, a fontosabbakat célozzuk meg. Ebben az évben a Borfesztiválra, a Gourmet fesztiválra és a Szegedi Borfesztiválra települünk ki.
A növekedés a rövid- és középtávú célotok, mi a hosszú távú célkitűzésetek?
Szeretnénk fenntartani és tovább erősíteni azt az hírnevet, ami a Royal Tokajiról belföldi és nemzetközi szinten is kialakult. A Drinks International által összeállított 50 legkedveltebb bormárka rangsorában az igen előkelő 26. helyen szerepelünk olyan márkák társaságában, mint a Château d’Yquem, a Château Petrus, a Mouton Rothschild. Ezt a márkaelismertséget mindenképp fenn szeretnénk tartani és erre alapozni a jövőben is. Azzal együtt, hogy öregbítjük hírnevünket, sikeresek akarunk maradni piacainkon, ezzel is hozzájárulva a tokaji borok sikeréhez.
Annak ellenére, hogy a legkedveltebb borászati márkák között szerepeltek a Drinks International rangsorában, relatív alacsony áron hozzá lehet jutni egy palack birtok aszúhoz. Nem gondolkoztatok azon, hogy ahogy a francia château-k mintájára két márkát hoztok létre?
A Royalnál egy címke van, amivel a piacokon dolgozunk és ezt a továbbiakban is így kívánjuk megtartani. Emellett nemrég bevezettünk egy másik vonalat is – By appointment only – mely inkább az egyediségekre hajaz, különlegességeket tartalmaz, a borász elképzeléseit tükrözi, és ebből fakadóan jóval kisebb mennyiséget képvisel.
És hogy visszatérjek a kérdésre, egyáltalán nem gondolom, hogy a Royal termékek olcsóak. Versenyképes termékekkel és árakkal vagyunk jelen az úgynevezett birtok aszúk piacán, ahol mi az 5 puttonyost helyeztük el. Ez a stratégia az elejétől működik, és jól működik. Nem gondolom, hogy nekünk ezen változtatnunk kellene.
Amiben sokkal magasabb árszintre emelkedünk, azok a különleges dűlőszelektált aszúk. Az érdekességeket a hatputtonyos és a dűlős aszúkban mutatjuk meg. És ez a szegmens az, ahol sokkal fontosabb a presztízs és az árazás.
A marketingstratégia Londonból érkezik?
Többé-kevésbé igen. Londonból jobban látszanak a nemzetközi trendek, viszont a hazai viszonyokat az itteni csapat jobban fel tudja térképezni. Az angolok világviszonylatban kiváló kereskedők, az ő tudásukra hagyatkozni kell, badarság lenne figyelmen kívül hagyni.
Mennyire fontos a hazai piac? Van magyarországi márkastratégiája a cégnek?
Magyarország az egyik legfontosabb piacunk. Az alaptermékekkel: a szárazzal, a későivel és az ötputtonyossal mindenféle lehetőséget megcélzunk a magyar piacon. A borboltokban, az éttermekben, gyűjtőknél ezeken kívül még a dűlős borok jelentik a húzóerőt. Jól egymásra épülnek termékeink és a piacon kiválóan tudják egymást húzni.
A fogyasztói ízlés szempontjából az angol és a magyar ízlés között milyen különbséget tennél?
Tokajt a külföldi piacokon sokáig az aszúval azonosították. És ennek megfelelő volt az ízlés is. Egy ideje a külföldi piacokon megjelent egy erős Furmint-kommunikáció – melynek mi is részesei vagyunk – és egyre gyakrabban kapunk visszajelzést az angol és az amerikai piacokról, hogy a Furmintban mint szárazborban nagy a potenciál. A fogyasztók már össze tudják hasonlítani más száraz borokkal, és ami a legfontosabb az, hogy kezdik felismerni a Furmint értékeit és kezdik megszeretni a száraz Tokajit. Ez a Furmint kommunikációnak köszönhető és annak, hogy egyre több helyre eljut a híre.
Nyolcvan százalék körüli a Furmintunk, és az átlagnál nagyobb mennyiségben van Sárgamuskotályunk, viszont a Hárslevelű csak 5 százalékot tesz ki. Egy-egy kisebb parcella erejéig rendelkezünk másik három tokaji fajtával, Zétával, Kabarral és Kövérszőlővel.Hogy alakul a fajtaválasztékotok?
Hogy alakult az idei év jég- és fagykár szempontjából?
Sem a januári, sem az áprilisi alacsony hőmérsékletek nem zavartak minket, mert magasan fekvő és jó kondícióban levő ültetvényeink vannak. Jelenleg teljes virágzásban vagyunk, a szőlőnövény jó egészségnek örvend, a fürttömeg alapján jó termés ígérkezik, melyet a zöldszürettel és a soron következő munkálatokkal a megfelelő terhelésig csökkentenünk is kell.
Milyen személyes projekteket dédelgetsz a szíved mélyén?
Amikor ide kerültem, nagyon kevés megalapozott információm volt a Royal Tokajiról, csak felületesen ismertem a céget. Nem voltam tisztában azzal, hogy milyen jelentőségű történelmi dűlőkön gazdálkodunk, és milyen jelentős tulajdonhányad van a birtokunkban. A Szent Tamás teteje és dél-nyugati lankái, a Mézes Málynak a legszebb része a mi tulajdonunkban van. Továbbá más híres dűlőkben, mint a Betsek tető és a Nyulászó, szintén 18-20 hektár a miénk. Ez a birtokszerkezet képezi az alapját annak, amiből tovább tudunk építkezni. Vannak újonnan telepített dűlőink is, melyek közül nagyon izgalmas a Sarkad, de megemlíteném az Úrágya és Birsalmás dűlőket is. Talán még túl korai dédelgetett projektekről beszámolnom, de úgy érzem, hogy e dűlők megismerése, további kiaknázása rendkívül izgalmas és kihívásokkal teli feladat lesz számomra.
Névjegy
Kovács Zoltán
„Erdélyi szőlész-borász családból származom. Már kiskoromban a szőlőket róttam édesapámmal és ismerkedtem a szakmával. Egyetemi tanulmányaimat a KEK-en végeztem, amelynek a klubját is vezettem. Tokaj-Hegyalja, a tokaji borok szerelmese vagyok, szakmai pályafutásomat is itt kezdtem, és nem is szeretnék soha elszakadni ettől a borvidéktől. Külföldi tapasztalataimat fiatal borászként Dél-Afrikában szereztem. Az idei év elején csatlakoztam a Royal Tokaji csapatához. Korábban is a Tokaji borvidéken, a tállyai László Pincészetnél, illetve később a Disznókő Pincészetnél dolgoztam, előbb borászként, majd termelési igazgatóként. Gyakorlattal rendelkező csapattagként kívánom segíteni a Royal Tokaji borászatot a birtok híres dűlőiben rejlő kincseinek kiaknázásában és a Royal Tokaji méltó hírnevének elérésében. Vallom, hogy alázattal, lépésről lépésre és kitartó munkával lehet az élet bármely területén eredményeket elérni.”
