Magyar és szerb kutatók, valamint a Koch Borászat együttműködésének köszönhetően április elején új, vegyszermentesen művelhető szőlőfajtákból álló mintaültetvény létesült a Hajós-Bajai pincészet borotai birtokán.
A fajtagyűjtemény, amely génbank és bemutató kert is egyben, lehetővé teszi az új, rezisztens fajták megismerését és megfigyelését az Alföld agroökológiai körülményei között.
Magyarországi borászatnál most első ízben hoztak létre ilyen nagyszámú rezisztens szőlőfajtából álló mintakertet: az összesen 33 fajtát tartalmazó gyűjtemény két kutató – Dr. Kozma Pál, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének osztályvezetője és Dr. Petar Cindrić, az Újvidéki Egyetemhez tartozó Karlócai Szőlőtermesztő Intézet munkatársa – több évtizedes munkásságának legjobb fajtáiból és fajtajelöltjeiből áll. A szakemberek több mint egy éven át dolgoztak a projekt megtervezésén és az ültetési anyag előkészítésén. A két kutató személyesen is jelen volt a borotai mintaültetvény telepítésénél, és a jövőben is figyelemmel kísérik a növények fejlődését, viselkedését.
A gyűjteménynek otthont adó Koch Csaba régóta elkötelezett a betegségeknek ellenálló, vegyszermentesen művelhető szőlőfajták iránt. „Hiszek az egészséges szőlőkben, borokban, hiszem, hogy a környezettudatos lét következő fokozata, hogy ne kelljen permetezni a növényeket. Azért hoztuk létre ezt a gyűjteményt frekventált helyen, a birtokközpont mellett, mert közkinccsé akarjuk tenni” – állítja a hajós-bajai borász, aki a rezisztens, nagy termésbiztonságot adó, minőségi szőlőfajták nemesítésére irányuló fajtakísérletekben már évek óta együttműködik a Pécsi Tudományegyetemmel: egyrészt mikroparcellákon neveli a kutatóintézet fajtáit, másrészt 30 hektáron, kémiai növényvédelem nélkül termeszt két rezisztens borszőlőfajtát, a Bácskát és a Pannoniát.
A szőlészet környezeti hatásairól
A szőlőtermesztés rendkívül környezetszennyező kultúra. Az EU mezőgazdasági területének csupán két százaléka szőlőültetvény, de a kijuttatott növényvédő szerek ötven százalékát itt használják fel. Az Európai Unió ECOPHYTO terve előírja, hogy 2018-ig a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségét ötven százalékkal kell csökkenteni, 53 hatóanyag kivonását már elrendelték. A biológiai védekezés lehetőségei korlátozottak. A társadalmi elvárás is jelentős az egészséges környezet fenntartásában, a környezet megóvásában. Fontos szempont a gazdaságosság is, ugyanis jelentős költségmegtakarítás érhető el a rezisztens szőlőfajták használatával. Ezért a szőlőnemesítők célja ma már nem csak a termés mennyiségének és minőségének emelése, hanem a környezetkímélés és az egészségvédelem is.
A rezisztens fajták hazai története
Magyarországon az 1950-es években több szőlő rezisztencia-nemesítési műhely alakult ki: a volt Kertészeti Egyetem tanszékein, a Szőlészeti Borászati Kutató Intézet egri és kecskeméti állomásain, a Gyöngyösi Főiskola Szőlőtermesztési Tanszékén. Jelenleg csak Pécsett, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, Dr. Kozma Pál vezetésével zajlik folyamatos, szisztematikus munka ezen a területen 2000-től indulóan. Az előállított szőlőfajták szőlészeti-borászati fajtaérték-kutatása, értékelése széleskörűen folyik. Az Intézet tagja egy FP7 INNOVINE európai kutatási konzorciumnak. Munkacsoportja új rezisztencia-forrásokat kutat fel a szőlőt károsító kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
Szerbiában, az Újvidéki Egyetemhez tartozó Karlócai Szőlőtermesztő Intézetben Dr. Petar Cindrić vezetésével ugyancsak évtizedek óta foglalkoznak rezisztens fajták nemesítésével. Cindrić professzor nevéhez több, ma már államilag elismert borszőlőfajta fűződik.
