Ezt követte egy darabka füstölt sajt, ami a kitűnően ízesített sütőtök krémlevesben rejtőzött. Egy ’16-os Villányi Rosé Cuvée-t kaptunk mellé.
Egy korty friss, gyümölcsös, nem túl hosszú ’15-ös Portugieser – akarom mondani Villányi Porta Géza vezette át a borokat a könnyedebb alkohol tartalomtól a nehezebb vörös testvérek felé. A vadak őzpörkölt képében jelentek meg egy csipetnyi sztrapacska támogatásával. Ekkor még nem sejtettük, hogy ez csak a támadás első hulláma. A mellé kínált ’13-as Ermitázs-on már érződött, hogy megsuhintotta a barrique hordó szele. A még gyanútlan nagyérdemű bátran csitította éhségét. Pedig a java még csak ezután kéredzkedett ki a sütőből. A vaddisznó sültet áfonya lekvár és burgonyafánk mellett egy ’11-es Royal Cuvée-vel kínálták. A Bordeaux blend és Pinot noir házasítása éket ver a gasztro fanok és a borszakértők közé. Az egy hétig páclében ázó szarvas s a vadas zsemlegombóc méltó kísérője a Cabernet Sauvignon hangsúlyos ’13-as Bock Cuvée. Az este királynője a borok között kétség kívül a 2008-as Villányi Capella volt, aminek főleg a Franc kedvelők örvendeztek.
Az ételek levezetése Judit asszony specialitása, a mákos muffin mascarpone öntettel. Reméljük lesz folytatása a budajenői gasztronómiai kalandozásoknak.