Másodévben gyakorlatra mentem Franciaországba, a Loire völgyébe. Ezt az Angers-i Egyetem szervezte. Így kerültem egy családi pincészetbe, ami végleg elindított ezen az úton. Utána jött az Erasmus Angers-ban, ahol agrártárgyakat tanultam négy hónapon keresztül, de mellette felvettem a szőlészet specializációt.
Negyedévben áthallgattam Veszprémbe nemzetközi tanulmányokra, talán ezzel akartam kompenzálni a jogot. Ekkor jött egy felhívás egy tanéves ösztöndíjra szintén Angers-ba. Így kezdtem meg a „Master of international vintage” nevű képzést. Párhuzamosan a francia tanulmányokkal Keszthelyen befejeztem az ötödévet és így „keszthelyi gazdász” lettem. A nemzetközi képzés keretében tanulhattam borászatot Svájcban, szőlészetet Spanyolországban. A képzés részeként gyakorlati helyem, Bakonyi Júliával közösen, a legnagyobb francia présgyártó, a legnagyobb borászati szűrőgépgyártó és a legnagyobb francia oltványtermelő által alkotott konzorcium volt. Feladatunk: feltérképezni az új EU-tag Magyarország borászati és szőlészeti beruházási terveit. Szép munka volt, közel 200 pincészetben jártunk a 4 hónap alatt.
Így a pályám folyamatosan haladt a borászat felé, ötödév végén felvételiztem PhD-re, és mellette beadtam a pályázatomat egy francia állami ösztöndíjra. Ez utóbbi keretében megcsináltam Franciaországban egy agrár-közgazdasági kutatási Mastert, a kutatási témám a szőlő-borágazati ökonómia volt, a befektetők hatásai egy magyar borvidékre. Ekkor a Villányi borvidéket vizsgáltam majd a PhD dolgozatomban továbbfejlesztve a francia Masterem témáját, az egész magyar ágazatot vizsgáltam. Összefoglalva a lényeget, úgy érzem, hogy nagy változások korát éljük a termelés szerkezetében. Nem olyan látványos, mint a privatizáció volt, de napról napra érezhető a borászati befektetők erősödő jelenlétének hatásai. Pozitív hatásai különösen a kereskedelem, borturizmus területén szembetűnő. A bortermelés területén stabil gazdasági környezetet biztosítanak a borászoknak. A magyarországi befektetőkre jellemző, hogy érdekük a szőlőt saját birtokukon megtermelni. Tudományosan az látszik, hogy megjelenésük fontos társadalmi, szociológiai változásokat okoz a vidék társadalomban. Sok szőlőtermelő ugyanis felhagy a szőlőtermesztéssel, eladja szőlőterületét. Tehát egy birtokkoncentrációs folyamat zajlik, melynek egyik mozgatója a befektetők megjelenése.
…
Jelenlegi munkámról talán az a legfontosabb, hogy teljes mértékben hiszek a hegyközségi rendszer sikerében. Nemzetközi összehasonlításban sincs más alternatíva. A kötelező tagságon alapuló szakmai szervezet minden nagy európai bortermelő országban kiindulási alap. Úgy is fogalmazhatunk, hogy csak akkor tudunk sikeresek lenni, jól képviselni a magyar szőlő- és bortermelők érdekeit, ha van egy önálló szakmai önkormányzatunk. Számomra az egyik legszebb kihívás az, hogy főtitkárként ebben a komoly és felelősségteljes munkában részt vehetek.
Brüsszelben tanultam a mondás alapját, amit ottani főnököm sulykolt belénk. Szerintem szép és őszinte. Ezért adaptáltam az új munkámra. Többször mondom kollégáimnak is: azzal a felelősséggel kell minden nap a munkát megkezdenünk, hogy közel 45 000 szőlő- és bortermelőért dolgozunk.”
