A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete egy mindenki felé nyitott 7-8 hetes kóstolósorozatot indít, amely a ’24-es évjárat, az adott kísérleti év kiértékelése. Ezek a tematikus kóstolók februárban indulnak heti rendszerességgel.
Dr. Teszlák Pétert kérdeztük a kóstolás menetéről.
„A teljes kóstolás tematikája január második felétől lesz elérhető. A Kárpát-medencei fajtákkal indítjuk a sort, nyolcvan fajtával, amelyek azonos borászati technológiával elkészített minták. Főborászunknak, Ipacs Szabó Istvánnak az a célkitűzése, hogy a 80-100 tételből csak az a néhány legyen kiválasztva, ami perspektivikus lehet a jelenlegi trendek alapján, a klímaváltozás problémaköréhez igazodva, a savtartalom vagy az alkoholtartalom szempontjából. Sokan azt gondolják, a Kárpát-medencei fajtákról, hogy biztos, hogy ellenálló fajták mivel több száz éve fennmaradtak, de sajnos ezek nem rezisztens fajták. Mivel normál Vitis vinifera fajtakörbe tartoznak, nem hordoznak rezisztenciagéneket, se lisztharmatban, se peronoszpórában. Ugyanakkor sok esetben itt a Villányi és a Szekszárdi borvidéken is vannak olyan kisebb mennyiségű, választékbővítő fajták, amelyekben a borász lát marketing értéket. Ilyen lehet a Purcsin, a Csókaszőlő, a Csomorika, vagy a Járdovány. Intézetünk gondozásában hamarosan megjelenik az egy új kiadvány is a Kárpát-medence ősi szőlőfajtáiról.
Ezt követően jönnek a rezisztens fehérborszőlő fajták, majd a rezisztens vörösbor szőlőfajtajelöltek kóstolója lesz. Több rezisztens fajta is kísérleti stádiumban van, vagy már elkészültek belőlük az első kisebb mikroparcellák. Amikor elindul a szőlészeti és a borászati fajtaérték-kutatás, az azt jelenti, hogy a szőlészeti paramétereit több évjáraton keresztül meg kell vizsgálni különböző szempontok alapján, pl. hozam, érésidő, növekedési erély, stresszel szembeni reziliencia. Nem elég, ha a szőlészeti minősítés megtörténik, borszőlő fajta esetén a mikrovinifikációs bormintákig el kell vinni, majd a készült tételeket össze kell hasonlítani más klasszikus európai fajtákból készült borok minőségével. Ezekből minden évben tematikus kóstolókat tartunk.
A rezisztens fajták után következnek a klónszelekciós nemesítési eredmények; a szőlőfajták klónszelekciója hosszú folyamat (10-15 év). Különböző szőlőfajták különböző klónjait kóstoljuk végig. Ezzel nem az a cél, hogy a borászok és a szőlészek megmondják, hogy adott fajtának melyik klónja a legjobb a világon, hanem az, hogy ezeket a klónokat mindenki saját magának össze tudja hasonlítani, át tudja nézni, és a klónokból a saját borászatához passzoló, vagy a saját stílusának megfelelő tételt választhassa ki.
Ezt követően jönnek a borászati technológiai kutatások. Így épül föl az intézet missziója is.
Ez a kóstolósorozat teret ad a borászoknak is, mivel ez egy új lehetőség, néhány éve tettük mindenki számára elérhetővé Madaras Zoltán és Ipacs Szabó István elképzelése alapján.”
