Magyarországnak szüksége van a gazdák munkájára, mert erős mezőgazdaság nélkül nincs önellátás – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) küldöttgyűlésének alakuló ülésén a szervezet elnöke.
Győrffy Balázs szerint az önellátás az egyéni gazdaságok és a nemzetgazdaság számára egyformán fontos szempont, sikert viszont csak teljes összefogással lehet elérni. Fejlesztésekre és beruházásokra van szükség, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar hatékonyan termelhessen, ehhez pedig nélkülözhetetlen a szoros együttműködés a kormánnyal – tette hozzá.
A NAK elnöke szerint a következő időszak legfontosabb kihívása a szárazság és a fenntarthatóság. Az idei „elképesztően pusztító” aszály forintban kifejezve ezer milliárdokban mérhető kárt okoz, és nyilvánvaló, hogy nem ez az utolsó ilyen nyár – mondta. Az időjárást nem lehet szabályozni, de a károkat csökkentheti a mezőgazdasági szempontú vízgazdálkodás, ami nemcsak az öntözés fokozását jelenti, hanem azt is, hogy a vizet az országban kell tartani duzzasztók, tározók, csatornák építésével – fogalmazott.
Győrffy Balázs fenntarthatósági ügyekben is számít a kormány támogatására, mert úgy látja, hogy a „brüsszeli nyakkendős döntéshozók” fölöslegesen terhelik a gazdákat betarthatatlan követelményekkel, túlszabályozással, értelmetlen célok kijelölésével. A termelőknek is érdekük, hogy legyen mit, és legyen kinek továbbadni, de ha kénytelenek lesznek felhagyni a tevékenységükkel, az a fenntarthatóságon nem segít, és élelmiszer sem lesz – jelentette ki. A NAK elnöke úgy véli, hogy Brüsszellel ellentétben a magyar kormány nem mostohagyerekként kezeli a gazdatársadalmat, ezért abban bízik, hogy partnernek tekinti a felhatalmazásában megerősített érdekképviselettel. Az agrárkamarai választások kiemelkedően magas részvétellel zárultak, megjelenítve a vidéki Magyarország egységét – mondta Győrffy Balázs.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, Jakab István ugyancsak hangsúlyozta, hogy folytatni akarják a partneri együttműködést a kormánnyal, mert csak így lehet megoldást találni a rendkívüli helyzetekre. Brüsszel – mint mondta – sokszor a gazdák érdekeivel ellentétesen dönt, és Magyarországnak az sem kedvez, ha visszatartják az uniós forrásokat. Eközben a kereskedelem és az árak alakulása kiszámíthatatlan, a kalászosok pedig az ország nagy részén jó esetben is csak feleannyi termést hoznak az aszály miatt, mint a jobb években. Biztonságosan ma már csak öntözéssel lehet termelni, és nem kevésbé fontos a precíziós gazdálkodás eszközeinek alkalmazása sem. Magyarország mindkettőben sikeres lehet, hiszen a feltételek biztosítottak, a gép- és eszközrendszerek rendelkezésre állnak, a digitális agrárstratégia létrejött, van a tudás és az akarat az erőforrások hatékony felhasználására – tette hozzá.
A Magosz elnöke a külhoni gazdákkal kiépített szakmai együttműködés folytatását, a tapasztalatok határokon átnyúló megosztását szintén fontos feladatnak nevezte. Ma a Kárpátalján élők helyzete a legnehezebb, a szövetség ezért csaknem 72 millió forint értékű segítséget juttatott el hozzájuk a háború kezdete óta – tette hozzá Jakab István.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alakuló küldöttgyűlésen megválasztották az országos tisztségviselőket. A küldöttek egyhangúlag megerősítették pozíciójában Győrffy Balázs elnököt és az eddigi alelnököket is. Így továbbra is Süle Katalin tölti be az általános agrárgazdasági ügyekért, Zászlós Tibor a mezőgazdaságért, Éder Tamás az élelmiszeriparért, Luzsi József a vidékfejlesztésért felelős alelnöki posztot. Szólláth Tibor személyében a kamara vezetése egy új, környezeti fenntarthatóságért felelős alelnökkel erősödött.
A küldöttek döntöttek a kamarai osztályok elnökeiről, az etikai és az ellenőrző bizottság tagjairól, valamint a választottbírák személyéről is.
A közleményben felidézik, hogy a NAK 2022. május 20-án tartotta a kamarai választásokat, rekord részvétel mellett. Mintegy 79 ezren adták le voksukat, közel 70 százalékkal többen, mint a legutóbbi, 2017. évi kamarai választásokon. A MAGOSZ és 17 szövetségese minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott, kétszer annyian szavaztak rájuk, mint 2017-ben, és ötször annyian, mint 2013-ban.
(Forrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán)
