A XXII. Kadarka Nemzetközi Nagydíj és a kapcsolódó konferencia Kiskőrösön a fajta nemesítésével, jövőjével és gasztronómiában elfoglalt helyével is foglalkozott.
A Kadarka egyik legtradicionálisabb, legkedvesebb szőlőnk, borunk. Mivel a nagyüzemi művelés körülményeivel nem volt összeegyeztethető a termelése, a rendszerváltás idejére termőterülete vészesen lecsökkent, 1000 hektár alá esett. A kiskőrösi István Borház vállalta fel a küldetést, hogy minden évben nemzetközi Kadarka Borversenyt szervezzen, és ehhez kapcsolódó konferenciát a fajta fenntartásához, népszerűsítéséhez. Idén is eljöttek ennek a fajtának termelői és kedvelői Kiskőrösre, hogy megvitassák a fajtához kapcsolódó aktuális kérdéseket, és eldöntsék, a beadott minták közül melyek a legszebbek. Erre a hazai, valamint a határainkon túl is ismert és elismert borversenyre minden évben nagy érdeklődés mutatkozik, idén is érkeztek borminták Erdélyből, a Délvidékről és Bulgáriából is. A versenyre kizárólag Kadarka és Kadarka cuvée borokkal lehetett nevezni fehér, rosé, siller és vörös kategóriában. A nevezett 92 bor közül 75 önálló Kadarka volt. A borverseny szakmai fővédnöke Mészáros Pál volt, 2016-ban az „Év Bortermelője”, valamint „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” díj nyertese.
A versenyborok bírálatával egy időben kerekasztal szakmai beszélgetés kezdődött „Hogyan tovább Kadarka?” címmel a Kadarka jelenéről, jövőjéről, az ágazat legjelentősebb termelői, kutatói, a Magyar Sommelier Szövetség elnökségének tagjai, vendéglátósok, újságírók körében. A beszélgetés moderátora Viniczai Sándor szakújságíró volt. Ezen a beszélgetésen Mészáros Pál elmondta, hogy a Kadarka egy nehéz balkáni fajta, amely szereti a meleg, napos időjárást, már a virágzása idején is kényes, de értékei miatt megéri a törődést. Nála kordonos művelésben rövid csapra metszve szép eredményeket mutat. Az egri Tóth Ferenchozzátette, hogy a Kadarka a Bikavér egyik legkedveltebb, nélkülözhetetlen alapeleme, nagyon fontos, hogy megmaradjon, és termőterülete bővüljön. A fajtaszelekció termesztésben elfoglalt szerepéről, az új klónok megjelenéséről, telepítésben több klón alkalmazásáról osztotta meg kutatási tapasztalatait Dr. Hajdu Edit kutató és szőlőnemesítő a Kecskeméti Kutatóintézet képviseletében, valamint Dr. Jakab Gábor, a Pécsi Kutatóintézet igazgatója. A kutatók szerint egy Kadarka-ültetvénynek nem egységesnek lennie. A P-9-es klón ugyan szép fűszeres ízjegyeket ad, de vékonyhéjú, rothadékony. Előnyös, ha az ültetvények többféle klónt tartalmaznak, ezáltal könnyebben kiküszöbölhetők az évjárat problémái. Heimann Zoltán szekszárdi ültetvényén jelenleg 16 szelektált klónnal folynak kísérletek. A kerekasztal résztvevői szerint az évjárati hatások gondosabb odafigyelést igényelnek az alkalmazott borászati technológiákban.
A Magyar Sommelier Szövetség részéről Schneider Miklós felajánlotta, hogy amennyiben a termelők hajlandók energiát fektetni bele, a szövetség felajánlja segítségét ahhoz, hogy a Kadarka megjelenhessen a legelőkelőbb hazai éttermek kínálatában. Ehhez arra lenne szükség, hogy a jelentősebb termelők összefogjanak, eljuttassanak egy kínálati mintát. Ebben az esetben a Magyar Sommelier Szövetség biztosítana helyet és időt ahhoz, hogy egy borgasztronómiai szakemberekből álló grémium összekóstolja a borokat a meghatározó étlapi kínálat jellemzőivel, és így kialakítsa a Kadarka gasztronómiai jövőképét. Ameddig ez nem történik meg, addig marad a jelenlegi helyzet, melyben a gasztronómia nincs felkészülve a Kadarka fogadására.
Az eseményen fontos információkat osztott meg a Kadarka Szalon néhány tagja, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége alelnöke, Dr. Bisztray György Dénes, a „Paksi Sárgödör Téri Présház Tulajdonosok Egyesülete” részéről Polgár Zoltán (Siller Fesztivál szervezője), a Földművelésügyi Minisztérium képviselőjeként Sztanev Bertalan, valamint a Magyarországi Kadarka Körök képviselői. A „Kadarka jövője” még mindig nyitott kérdés, de elindult egy folyamat, amelyben a fajta elkötelezett hívei letették voksukat a Kadarka szőlő és bor érdekében.
Frittman János, a Borverseny és a Csúcsbizottság elnöke röviden összefoglalva értékelte a borverseny borait, majd elkezdődött az ünnepélyes eredményhirdetés és díjátadás.
A Kadarka Nagydíjat a Borka Pincészet 2015-ös évi Siklósi Kadarkájával nyerte el (Villányi borvidék). A második legszebb Kadarka a Halmosi Pincészet 2013-as Szekszárdi Kadarkája, a harmadik legszebb Kadarka díját az egri Besenyei Borház 2009-es bora nyerte el.
A Kadarka Kör által felajánlott különdíjat a Besenyei Borház, a Szentendrei Kadarka Kör „Legszebb Siller Bor” különdíját a Schieber Pincészet Kadarka siller borával érdemelte ki.
Az István Borház elegáns plakettjét, a „Legszebb Cuvée” különdíjat Toronyi György Szekszárdi Zweigelt-Kékfrankos-Kadarka bora kapta.
