2012-ben került sor először a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” pályázat megrendezésére. Szerkesztőségünket az a szándék vezette, hogy mutassuk fel, a szőlő tájalkotó tényező, a szőlőhegyek a Kárpát-medencei táj meghatározó elemei, melyek emelik a környezet esztétikai értékeit. Sajnos szőlőterületeink egyre fogynak, így féltő gonddal fordulunk a hazai borvidékek értékőrző képességeinek fenntartása felé. Szeretnénk, ha szőlőhegyeink szépségének megőrzése kultuszt teremtene.
Munkánk, mozgalmunk fontosságát osztja Dr. Nagy István agrárminiszter is, aki elvállalta idén pályázatunk fővédnökségét.
Az elmúlt években meggyőződhettünk arról, hogy nem vagyunk egyedül értékítéletünkkel, sokan vagyunk, akik fontosnak tartják a Pannon tájnak értéket adó szőlőhegyeink ápolását, gondozását. Ez évben is három csoportba osztottuk be az olvasóink által a legjobbak közé sorolt birtokokat méretük szerint. Idén a legszebbnek ítélt birtokok egyenletesen oszlottak el borvidékeink között, egy-egy borászat „érkezett” a döntőbe a balatonboglári, a Balatonfüred-csopaki, az egri, a kunsági, a mátrai, a móri, a pannonhalmi, a szekszárdi, a villányi borvidékről. Olvasóink által legszebbnek ítélt birtokokat a szerkesztőségünk tagjaiból, valamint a MATE Szőlészeti és Borászati tanszékek professzoraiból, emeritus professzoraiból, valamint az előző évben nyertes birtokok vezetőiből álló zsűri látogatja sorra, hogy végül megállapítsuk a végső sorrendet. Idei harmadik utazásunk során Soltvadkertre látogattunk a Frittmann Pincészethez.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke
Frittmann János a hazai borászat egyik legismertebb szereplője. Ő az első alföldi borász, akit elismertek a legrangosabb hazai borász-elismeréssel, 2007-ben ő lett az Év Bortermelője. 2015-ben testvérével együtt kapták meg az Év Pincészete díjat. A Kunsági Borvidék elnöke lett, a Magyar Bor Akadémia alelnöke, jelenleg pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Ő volt az, aki már az Állami Gazdaságok és TSZ-ek világában volt annyira bátor és magabiztos, hogy 1982-ben önállósította magát, magángazda lett, aki egymaga termelt és értékesített kemény politikai és gazdasági ellenszélben. Talpon tudott maradni, ami azokban az években példanélküli volt, és bátyját is meg tudta győzni arról, hogy érdemes a borral foglalkozni, lehet sikere egy közös vállalkozásnak. Így jött létre a Frittmann fivérek borászata Soltvadkerten.
Azóta persze sok víz lefolyt már a Duna Borrégió névadó folyóján, a kétezres évektől bekövetkezett a generációváltás is a pincészetnél, hiszen felnőtt a fia Jánosnak is, Istvánnak is, és mindketten ezt a szakmát választották. Csapatunkat a pincészetnél Frittmann János fogadta, míg a szőlőbe már a fiatalok kalauzolásában tehettünk látogatást.
A Frittmann pincészetbe érkezve az a tipikus mediterrán atmoszféra az első, ami megfogja az embert. A nyers téglaburkolat, az épületek tetejének kúpos cserepei, de mindezek mellett a kert mediterrán növényei a rozmaring és a levendula áradó illatával együtt ezt az érzést keltik a látogatóban. A kapu mellett egy mediterrán palota bástyájára emlékeztető hengerforma építmény igen szellemesen csigavonalban vezet le a belső kóstolótérbe. A csigavonal ügyesen egyenlíti ki a terek közötti szintkülönbséget, és egybe az épületrész rokkant kocsival való megközelíthetőségét is biztosítja. A kóstolótér az egykori szülői birtok fahordós érlelő pincéje volt egykor, amit romos állapotban örököltek a Frittmann-testvérek. Az épület egy részét lebontva, másutt hozzáépítve alakult ki a jelenlegi formája, melyben a vezérelv mégiscsak az volt, hogy megtartani mindazt, amit csak meg lehet az eredeti falakból. Vonatkozik ez természetesen az egykori keceli téglagyárban készített építőelemekre is, melyeknek meleg, arany okkersárga színvilágához annyira ragaszkodott a borász, hogy a bontott téglákat egy centiméteres lapokra szeletelve ezek jelenleg burkolati elemekként díszítik a kóstolóhelyiség belső falait is. A kóstoló helyiség előtéri részében megható a szinte kegyeleti szentélyként működő beltéri kialakítás az ősökről készített fotókkal, festményekkel, alatta az egykori közösség-teremtő családi paddal.
Frittmann János – lévén a HNT elnöke – átlátja a hazai és európai borászat teljes horizontját. Amikor pincészetének jelenlegi helyzetét értékelte, általános körképet adott a világtendenciákról is. Jó volt értesülni arról, hogy borászata stabil lábakon áll, sőt az egész térség, a Kunsági borvidék termékei, borai általánosan keresettek, és meglepően élénk a kereslet külföldről is jó minőségű borai iránt. Az persze már annál aggasztóbb, hogy a világtendencia a borfogyasztás visszaesését mutatja. De fontos, hogy éppen az itt termelt, könnyed, jóívású, gyümölcsös borok számítanak jelenleg trendinek az ifjúság körében világszerte.
A második Frittmann generáció
A Frittmann testvérek borászata 60 hektár saját szőlővel rendelkezik, a felvásárlásokkal együtt mintegy 100 hektáron termő szőlőből készíti borait. Ebből nagyjából fele-fele a fehérszőlők és kékszőlők aránya. Alapvetően magyar fajtákkal foglalkoznak, miközben azért természetesen a háttérben ott vannak a világfajták is. De a Cserszegi fűszeres, a Generosa, az Irsai Olivér, az Ezerjó tartoznak a favoritjaik közé a fehérek, a Kadarka meg a Kékfrankos a kékszőlők közül. A Rajnai rizling persze minőségre olyat tud, hogy azt kár lenne kihagyni a fajtaválasztékból.
A Frittmann testvérek 2013-ban készítették el első pezsgőjüket, méghozzá azt is hazai fajtából, ezerjóból. Ez a fajta annyira bevált, hogy azóta folyamatosan készítik tradicionális eljárással ezt a pezsgőjüket.
Az Ezerjó egyébként Soltvadkert fő fajtája, amelyből születhet reduktív, fahordós, de ha az évjárat engedi akár késői szüretelésű tétel is.
Az ültetvényre már a második generáció, Frittmann Tamás és Péter vezette ki stábunkat. Senki nem volt meglepve, amikor példásan ápolt szőlősorokban sétálva szemlélődtünk. Katonásan sorakozó szőlősorok, igazi mintagazdaság a Frittmann-birtok. A pincészetet ugyancsak Tamás és Péter mutatta be delegációnknak. Megtalálható ebben a pincerendszerben szinte minden bortároló eszköz, barikhordók, nagy ászokhordók, hűthető-fűthető kóracél tartályok, flexcube-ok. Mint egy nagyzenekarban, ahol minden hangszer megvan ahhoz, hogy tökéletesen szóljon. És mindezt tükrözik az eredmények. A HNT borversenyen néhány napja kihirdetett eredmények mutatják a pincészet legmagasabb színvonalú munkáját. Cserszegi fűszeres, Generosa, Rajnai Rizling, Irsai Olivér Selection aranyérem. Irsai Olivér frisecco aranyérem, és a legjobb gyöngyözőbor Champion díja. Kell ennél többet mondanunk?
A pályázat támogatója:
fotók + beszámoló: Dékány Tibor
