A magyar kiállítók április 7-én egy szervezett kóstoláson mutatták be a következő borokat a nagyközönségnek a Vinitaly keretében, Gál Helga sommelier, a Borászok Barátja (2016) előadásában:
– La Favorita: Aquatis Tokaj Cuvée, 2016
– Villa Sandahl: „Ball of fame” RhineRiesling, 2017
– Grand Tokaj: Grand Tokaj Esszencia, 2013
– Orosz Gábor: Tokaj Aszú 6 puttonyos, 2013
– Pajzos Tokaj: Pajzos Aszú 5 puttonyos, 2006
Gál Helga korábban a magyar eu-s elnökség sommelierjeként, valamint jelenleg a Külügyminisztérium bor- és gasztronómiai tanácsosaként dolgozik, a magyar borászatok veronai szakvásáron való részvételével kapcsolatban kérdeztük.
Milyen lehetőséget ad a magyaroknak a Vinitaly, és egyben az olasz (és a nemzetközi) piac?
Olaszország – Franciaországgal, Spanyolországgal, Portugáliával együtt – nagyon komoly borkultúrával rendelkező ország. Ezen kívül, elképesztő módon érdekli őket az, ami náluk nincs. Nekik nem kell magyarázni, hogy az aszú, a furmint, a hárslevelű, a rajnai rizling stb. mennyre különleges borok. Ők pontosan értik, mi az a terroir. A magyar borok kóstolóján például, mikor az aszúk jöttek, akkor megváltozott a légkör. Sikeres volt a két első bor is, és sok pozitív visszajelzés érkezett azokkal kapcsolatban is –, és ennek kapcsán, amikor vulkanikus területekről esik szó, mindenki tudja, hogy miről beszélünk, hiszen ilyen területek Olaszországban is találhatók, de mégis azoknak egészen más a jellegzetessége.
Én hosszabb ideig éltem Olaszországban, és ezalatt nagyon sokat tanultam az olaszokról, a kultúrájukról, a borokról. Itt – szemben Magyarországgal – a bor tényleg része a mindennapoknak. Otthon van egy bizonyos réteg (és ez elképesztő fejlődés az utóbbi 10 évben), amely érdeklődik a borok iránt, de például, ha egy teljesen hétköznapi ember egy barátjával vagy kollégájával elmegy ebédelni, és iszik egy deci bort az ebédhez, akkor azt furcsállják az emberek. Ami tehát az olaszoknál természetes, az nálunk még nem általános.
Mi a véleményed a Vinitalyról? Lehetőség ez a termelőknek?
Azt gondolom, hogy az olaszoktól érdemes tanulni. Mi nem tudunk gyönyörű Chiantit készíteni, ők viszont nem tudnak Tokaji Aszút készíteni. Ők marketingben, kommunikációban, a különböző kommunikációs stratégiák összeállításában jók, ezt érdemes tőlük eltanulni.Olaszországban jelen lenni magyar termelőként nagy fegyverténynek számít.
A Tokaji Aszú egyértelműen érdekli az olaszokat, valamint többen mondták, hogy van piacuk is Olaszországban. De milyen lehetőség áll a badacsonyi borászat előtt a vásáron?
Badacsony is egy nagyon érdekes terület. Értelemszerűen itt nagyon kis számokról, néhány hektáros birtokokról beszélünk. Ezek a nagyon speciális termőterületekről származó borászatok olyanok a globális világrendben, mint egy kis fűszer az ételben.
Tehát csak a nagyon komoly szakértelemmel rendelkezőket érdekelhetik ezek a borok?
Véleményem szerint igen. Ők itt is vannak, csak meg kell őket találni. Kint lenni a vásáron kemény munkát jelent. 10 órában kell töltögetni a fél és negyed deciket, és minden nyelven elmondani a bor, a pincészet történetét, válaszolni a kérdésekre. De enélkül nem megy. Ha nem kóstolják meg, nem fogják megismerni és megszeretni ezeket a borokat. Másrészt már az is egy szűrő, hogy itt van valaki kiállítóként, ez egyfajta garanciát is jelent.
Akkor tehát biztatnád a termelőket, hogy jövőre jöjjenek újra?
Mindenképp. A borászok azonban szeretnek úgy nyilatkozni a Vinitalyról, hogy ha megtehetnék, hogy minden hónapban elmenjenek egy kiállításra, akkor eljönnének, de mivel koncentrálniuk kell az erejüket egy-két kiállításra, csak egy-két másik helyre mennek, mert nem tartják annyira fontosnak az olasz piacot önmagában. Pedig nem az olasz piac miatt kell eljönni, hanem azért, mert itt van az egész világ, az új-zélanditól kezdve észak-amerikain át az afrikai kereskedőig.
Az igaz, hogy mindenki az olasz borok miatt jön, de ha itt vannak a magyar borok, akkor fel tudnak figyelni rájuk is. Itt lenni tehát mindenképpen érdemes.
