Szlovénia élen jár a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetvédelmi megjelölésének és földrajzi jelzésének közösségi megóvásában, többet védet le közülük, mint Ausztria, Magyarország vagy Horvátország – írta a helyi sajtó.
A Zurnal című ljubljanai napilap szerint az egységes uniós eredetvédelmi oltalom megóvja a hagyományos szlovén termékeket a piacot elárasztó más kereskedelmi márkákkal szemben, valamint attól, hogy hamisítsák őket.
A lap úgy értékelte: Szlovénia azért aktívabb ezen a téren mint a szomszédjai, mert a hazai piacon az eredetvédelemmel megjelölt minőségi szlovén termékek 15-20 százalékkal is drágábbak és nagy rájuk a kereslet.
Ljubljana eddig 23 termékére kapott oltalom alatt álló megjelölést Brüsszeltől, és már folyamatban van a stájer komló és a közép-szlovéniai, kamniki hegységből származó baromfitojás levédetése is. Az Európai Bizottság (EB) elsőként az isztriai szűz olíva olaj eredetvédelmi megjelölését hagyta jóvá Szlovénia számára 2007-ben. Többnyire sajtokra, füstöltárura és olajra kért oltalmat Ljubljana, de levédette a Pirani-öbölből származó sót és a délkelet-szlovéniai Kocevje erdőből származó mézet is.
Ausztria eddig 17, Magyarország 14, Horvátország pedig 15 terméket védetett le – írta a lap.
Különleges védelmet lehet kérni Brüsszeltől a szeszesitalok márkanevének használatát illetően is. Szlovénia 17 bormárkanevet védetett le ez idáig, köztük a kraskói Teran (Terrano) bormárkanév használatát. Ezt még Horvátország uniós csatlakozása előtt tette meg, ami, miután az unió nemrég Zágráb számára is engedélyezte használatot, újabb vitát robbantott ki a két ország között. A szlovén kormány azt kéri az uniótól, hogy vonja vissza az erre vonatkozó határozatát.
Szlovénia korábban a kranji kolbász ügyében nyert pert Horvátországgal szemben. Így a horvát termelők ezen a néven 2030-ig vihetik csak a piacra terméküket, és addig új nevet kell találniuk a készítménynek.
A hagyományos termékek védelmét célzó jelzéseket az EU (akkor Európai Gazdasági Közösség) 1992-ben vezette be. Először csak a tagállamok, később a harmadik országok részére is kiszélesítette a lehetőséget. Azóta 1200 mezőgazdasági terméknek és élelmiszernek van uniós eredetvédelmi megjelölése és földrajzi jelzése, közösségi oltalma.
(Forrás: MTI/Kriják Krisztina)