A változtatások alapján a hegyközségi tagok megnyilvánulhatnak, ha a borszőlő-termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsöst vagy erdőt telepítenének, illetve a termőföldet más céllal hasznosítanák.
A vonatkozó uniós szabályozásra figyelemmel és a bürokrácia csökkentése érdekében eltörlik a szőlőültetvények esetében az ültetvény kivágásának előzetes engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget, a jövőben a kivágást utólag, 15 napon belül kell bejelenteni a hegybírónak.
Egy év nem művelés után a hegybíró felszólítja a borszőlőültetvény tulajdonosát a rendeltetésszerű művelésére, a felszólítás alapján a tulajdonosnak 30 napon belül nyilatkoznia kell, hogy az ültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte. Nyilatkozattétel helyett bemutathatja az ültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést. Ha a borszőlőültetvény tulajdonosa a kötelezettségének nem tesz eleget, a hegybíró a művelés elmulasztása miatt hektáronként kétszázezer forint bírságot szab ki. A bírság az ültetvény fekvési helye szerinti hegyközség bevétele.
A törvény felhatalmazást ad az agrárpolitikáért felelős miniszternek a kisüzemi bortermelők által vezetett nyilvántartás tartalmának rendeleti szabályozására, valamint a borversenyekre vonatkozó részletes szabályok megállapítására. Pontosítják a térítésmentes származási bizonyítvány kiadásának feltételeit, így a több hegyközségben is tagsággal rendelkező hegyközségi tagok csak akkor kaphatnak térítésmentesen származási bizonyítványt, ha valamennyi hegyközségben eleget tettek a tagsági járulékfizetési kötelezettségnek.
Szabályozták a borszőlő-termőhelyi kataszterben nyilvántartott föld eladása, illetve haszonbérbe adása esetén a hegyközségi tagot megillető elővásárlási, előhaszonbérleti jogot: az csak azt illeti meg, aki az illetékes vagy azzal szomszédos hegyközségben a jog érvényesítését megelőző 2 évben folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett.
(Forrás: MTI)